Mi történt a populáris kultúra kutatásával? Hogyan változott a történészi hozzáállás a Kádár-korszak kulturális világának értelmezésében? Ebben a videóban Csatári Bence és Mravik Patrik Tamás történészekkel beszélgetünk a popkultúra múltjáról és jelenéről, az oral history kihívásairól, valamint arról, hogyan értelmezhetők a művészeti alkotások a pártállami korszak árnyékában. A beszélgetés kitér a levéltári kutatások szerepére, az öncenzúra jelenségére, és a kritikai történetírás lehetőségeire is.
Ha érdekel a történelem, a kultúra és a társadalom határterülete, ez a videó neked szól!
#Popkultúra #Történelem #Kádárkorszak #OralHistory #Történészek #Kultúrakutatás #MagyarTörténelem #Társadalomtudomány #LevltáriKutatás #KritikaiTörténetírás
Miért kellett nők ezreinek nap mint nap hosszú utat megtenni a városba munkába menet a szocializmus idején? Milyen társadalmi, gazdasági és ideológiai feszültségekkel szembesültek?Az elBeszélő legújabb epizódjában Kisőrsi-Farkas Zsófiával beszélgetünk Bicikliút a hóviharban című könyvéről, amely a szocialista korszak ingázó nőinek életét mutatja be interjúk alapján.📚 Megtudhatod:hogyan befolyásolta a kollektivizálás a nők munkavállalását,milyen volt a mindennapi ingázás a '60-as években,miért volt hátrányos a kétlaki élet az ideológiai elvárások szempontjából,és milyen társadalmi előítéletekkel kellett megküzdeniük ezeknek a nőknek.👥 A beszélgetés résztvevői:Kisőrsi-Farkas Zsófia – történész, a könyv szerzőjeSzőts Zoltán Oszkár és Lengyel Ádám – az elBeszélő házigazdái📖 A könyv interjúalapú történelmi kutatásra épül, és emberközeli módon mutatja be a Kádár-korszak vidéki nőinek küzdelmeit.
#KádárKorszak #Szocializmus #MagyarTörténelem #NőkATörténelemben #Podcast #Történelem #BicikliútAHóviharban #KisőrsiFarkasZsófia #elBeszélő #VidékiNők #Munkavállalás #Ingadozás #OralHistory
A holokauszt témája rendkívül érzékeny és nehezen feldolgozható – különösen a tinédzserek számára. Hogyan lehet mégis közelebb hozni ezt a történelmi traumát a fiatal olvasókhoz? Az elBeszélő legújabb epizódjában Zágoni Balázs íróval beszélgetünk Csillag és a százados című ifjúsági regényéről, amely a második világháború idején játszódik, és egy kamasz szemszögéből meséli el a holokausztot.Szó esik arról, hogyan lehet történelmet oktatni empatikusan, mit jelent ma a történelmi emlékezet, és milyen kihívásokat jelent egy ilyen könyv megírása fiataloknak.👉 Ha érdekel a történelmi regényírás, az irodalom és a felelős emlékezetpolitika kérdése, ne hagyd ki ezt a beszélgetést!📚 További infó a könyvről: https://zagonibalazs.com/konyvek/a-csillag-es-a-szazados/
A történelmi újrajátszás sokak kedvence – gondolj csak a várjátékokra vagy korhű csatabemutatókra! De mi van, ha kilépünk a megszokott szerepekből, és megnézzük a múltat egy teljesen más szemszögből?Az elBeszélő legújabb epizódjában vendégünk a Hungari Dzsebedzsi Kulturális Egyesület két vezetője, Bruda Ildikó és M. Pap Gergely, akik nem a végvári vitézek kardcsörtéjét hozzák el nekünk – hanem az oszmán kultúra gazdag világát, úgy, ahogy azt kevésszer mutatják be Magyarországon.🎧 A műsort vezeti: Lengyel Ádám és Szőts Zoltán Oszkár🕌 Témáink:Miért fontos az oszmán szemszög bemutatása?Hogyan nézett ki az élet a hódoltság kori Magyarországon – török oldalról?Milyen kulturális tevékenységeket mutat be a Hungari Dzsebedzsi Kulturális Egyesület?#történelem #újrajátszás #törökkor #oszmánbirodalom #Dzsebedzsi #kultúra #elBeszélő
A diákok iskolai tanulmányaik során ugyan találkoznak a településfejlődés és a hazai településszerkezet alakulásának témájával, de jellemzően csak felszínesen – akár történelem-, akár földrajzórán. Éppen ezért számos tévhit él a köztudatban – véli Vasárus Gábor László geográfus, aki erről Hevő Péterrel és Lengyel Ádámmal beszélgetett az elBeszélő podcast legfrissebb adásában.
Nemrég jelent meg a Zrínyi Kiadó gondozásában a Zombor képregény, ami egy fiataloknak szóló, a honfoglalás korában játszódó, de fikciós történet, ami ugyanakkor törekszik a korszak hű bemutatására is. Miért érdekes médium a képregény? Hogy lehet képregényben történelmi témát elmesélni? Ezekről a témákról beszélgetett Lengyel Ádám és Maróti Zsolt Viktor Becskei Gáborral, a képregény szerzőjével az elBeszélő legújabb adásában.
A kiélezett magyar–román kapcsolatok megértése az oktatás történetén keresztül nagyon is lehetséges, szögezi le munkásságával Jérémy Floutier történész, Franciaország tiszteletbeli konzulja. Azt is vallja, hogy a különböző és nagyon eltérő nézőpontok megtermékenyítik a történeti kutatásokat. Floutier először 2015-ben Montpellierből utazott Magyarországra. Doktori kutatásait – amiben Erdély 1945 utáni oktatásbeli reprezentációjával foglalkozott – két évvel később már Szegeden és Párizsban kezdte. 2023-ban ledoktorált, egy évvel később diplomáciai feladatokat is vállalt. Tovább kutat és tanít a Szegedi Tudományegyetemen és a Nantes-i Katolikus Egyetemen.
A klímaváltozás napjaink kiemelt problémái közé tartozik. Ahhoz, hogy megértsük, segítségünkre lehetnek azok a környezettörténeti kutatások, amelyeket Rácz Lajos, az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar professzora végez. Karrierjéről, kutatásairól, a környezet és a társadalom kapcsolatáról beszélgetett vele Lengyel Ádám és Maróti Zsolt Viktor az elBeszélő legfrissebb adásában.
A Szépművészeti Múzeum nemrég megnyílt időszaki kiállítása, az „Istenek és démonok királysága. Mezopotámia Kr. e. 1000-től 500-ig egyedi módon vezeti be a látogatókat az ókori közel-keleti civilizáció gazdag örökségébe. Az tárlat nemcsak történelmi tudást, hanem vizuális és emocionális élményt is kínál, amely az ásatásokon előkerült tárgyanyagtól és kortárs popkulturális elemekig ível.
Sopronkőhida nevét legtöbben az itt működő fegyintézetről ismerik. Az 1886-ban létesített, ma is működő büntetés-végrehajtási intézmény kiemelten fontosnak számított a nyilas hatalom átvétel után – például itt végezték ki 1944. december 24-én, 80 évvel ezelőtt Bajcsy-Zsilinszky Endrét is –, majd a szovjet hadsereg bevonulása után és a Rákosi-korszakban is.
Az első világháború utáni Szerbia vezetésével az egykori Osztrák–Magyar Monarchia romjain egységes délszláv állam jött létre. Abban, hogy az események ilyen eredménnyel zárultak, tevékeny szerepet játszott két brit patrónus: Henry Wickham Steed és Robert William Seton-Watson. E két személy tevékenységét mutatja be Szeghő Patrik idén megjelent A béke bajnokai. A délszlávbarát brit lobbi és Ausztria–Magyarország feldarabolása című könyve az MCC Press gondozásában.
A Közel-Kelet az elmúlt évtizedekben gyakran szerepelt a hírekben, s így van ez napjainkban is. Ahhoz, hogy megértsük a régióban zajló jelenlegi konfliktusokat, fontos ismernünk a térség múltját. Erről beszélgettünk Ferwagner Péter Ákossal, a Szgedi Tudományegyetem Történeti Intézetének intézetvezetőjével. A beszélgetésben szó esett többek közt az egyetemes történelem kutatásáról, az arab világ kialakulásáról és helyzetéről, Izarelről, iszlamizmusró és az arab tavaszról.
Történelmi témáéjú cikkekért látogass el az Újkor.hu-ra!
Holnap, 2024. november 5-én rendezik az amerikai elnökválasztást, pontosabban a voksolás záróakkordját, a szuperkeddet. A választások kapcsán az elBeszélő podcast legújabb adásában Lengyel Ádám és Mezey Csaba Bence Lévai Csabával, Debreceni Egyetem professzorával beszélgetett – természetesen nem az aktuális választásokról, hanem az Egyesült Államok politikai rendszerének működéséről és alapjairól.
Az elBeszélő legújabb epizódjának vendége Kökény Andrea, az SZTE Újkori Egyetemes Történeti és Mediterrán Tanulmányok Tanszék adjunktusa, akivel kutatási témája, Texas történetén keresztül, illetve azt kiegészítve beszélgetünk az Egyesült Államokról és a választási rendszerről. Szóba kerülnek még mellette a "legfontosabb" és "underrated" elnökségek és sok más érdeksség is.
#texas #elnökválasztás #ujkorhu #usa
Németország elmúlt közel száz évének történelme erősen rányomja a bélyegét a német politikai gondolkodásra, s különösen igaz ez az ország külpolitikájára. Hevő Péterrel a megosztottságról és annak máig látszódó hatásairól, a két ország felfegyverzéséről, az egyesítésről és az egyesült Németország katonai szerepvállalásáról beszélgettünk nemrég megjelent könyve kapcsán.
A Hevő Péterrel készült korábbi interjú elérhetitek itt: https://ujkor.hu/content/az-olvasoknak-konnyen-elerheto-hiteles-irasokra-van-szukseguk-interju-hevo-peterrel Hevő Péter Vissza a fegyverekhez? A hadsereg és külpolitika kapcsolata az újraegyesített Németországban című könyve az alábbi linken elérhető és letölthető: https://www.eltereader.hu/media/2023/08/TaTK_Hevo-Peter_Az-ujraegyesitett-Nemetorszag-web.pdf A könyvről készült recenzió elérhető az alábbi linken: https://ujkor.hu/content/a-vonakodo-szovetseges #Németország #NSZK #NDK #outofarea
Hamarosan az egyetemeken is becsengetnek, s az új történészhallgatók elődjeik nyomdokait követve megkezdik tanulmányaikat az alapozótárgyakkal. Ezek egyike a minden egyetemen kötelező „Bevezetés a történettudományba”, amely nem a legkönnyebb tárgy az elsőévesek számára. Ezen, illetve ennek a tárgynak a befogadhatóságán szeretett volna változtatni Kerepeszki Róbert, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének intézetvezető-helyettese, akivel a nemrég megjelent módszertani könyvről és a hozzá készült e-learning anyagról beszélgetettünk.
A könyv recenziója az alábbi linken olvasható: https://ujkor.hu/content/ariadne-fonala-a-mult-labirintusaban-bevezetes-a-tortenettudomanyba-es-a-tortenelemkutatas-modszereibe
A 35. adásunk vendége Völgyi Réka a BFL levéltárosa, akivel a 19. századi hazai - első sorbna budapesti - prostitúcióról beszélgettünk!
2022-ben indult a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Küzdelem (NEB) a lelkekért című megemlékezéssorozata, mely 1958-tól 1973-ig mutatta be a pártállami rendszer egyházhoz fűződő viszonyát. A témából idén hasonló címmel egy kétkötetes mű is megjelent. A könyv és a megemlékezéssorozat kapcsán beszélgettünk a kötet két szerkesztőjével, Erdős Kristóf és Szuly Rita történészekkel, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának tudományos főmunkatársaival. A NEB Küzdelem a lelkekért. Egyházi ifjúsági közösségek a pártállami Magyarországon a hosszú hatvanas években (1958–1973) c. vándorkiállításának tablói: https://neb.hu/asset/phpBw4fGo.pdf
1456. július 22-én ért véget Nándorfehérvár ostroma, mely során a Szilágyi Mihály és Hunyadi János vezette hadaknak sikerült megtartani az erősséget II. Mehmet szultán oszmán csapataival szemben. A 65 évvel később, 1521. június 25-én kezdődött ostrom során azonban már az oszmán erők kezére került a végvár. A két ostrom kapcsán beszélgettünk Cseh Valentinnel.
Cseh Valentin cikkei az Újkor.hu-n: https://ujkor.hu/content/author/cseh_valentin
Hamarosan megjelenik a Zrínyi Kiadó gondozásában a Ion Valer Xenofontov Az afganisztáni háború (1979–1989) című könyve, mely a szovjet katonai műveltben részt vevő moldáv katonák szemszögéből mutatja be az eseményeket, és hogy azok milyen hatást gyakoroltak rájuk. A könyvről annak fordítójával, Bandi Istvánnal beszélgettünk, aki nem csak személyesen ismeri a könyv szerzőjét, de maga is járt és kutatott Moldáviában.