Olcsó hitel, nagy tét – ezzel a mottóval indult el a kormány új gazdaságélénkítő programja, amely 3 százalékos fix kamattal kínál forrást a magyar kis- és középvállalkozásoknak. A cél: beindítani a beruházásokat, felpörgetni a gazdaságot és megtartani a munkahelyeket. De miközben a kormány a növekedést segíti, a jegybank továbbra is a fékre lépne – így a „fix háromszázalékok ősze” egyszerre lehet a fordulat és az ütközés évszaka a magyar gazdaságban. Többek között erről beszélgettünk a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárával és a szóvivőjével.

Serdült Máté, a HOLD Blog állandó külsős szerzője és makrogazdasági szakértő volt vendégünk, akivel a pénzillúzióról beszélgettünk — arról a jelenségről, ami miatt gyakran rosszabbnak érezzük a gazdasági helyzetünket, mint amilyen valójában. Miért hisszük, hogy minden drágul, miközben a reáljövedelmek nőnek? Hogyan csap be minket az infláció, az árfolyamok, vagy éppen a dollár ereje?

Az euró csatlakozás kérdése, a közös európai tőkepiac és Magyarország versenyképessége kerül terítékre a Money Talks legújabb adásában. Balásy Zsolt, a Hold Alapkezelő senior portfóliókezelője beszél arról, hogy miért maradhatott el a magyar csatlakozás, és milyen hatással lehet mindez a befektetésekre és a kontinens gazdasági jövőjére.

Dr. Molnár Tamás, a Faktoring Szövetség elnöke és az MBH Bank faktoring és üzletfinanszírozás – ügyvezető igazgató, valamint Dr. Ascsillán Endre, a Medical Rental Zrt. társtulajdonosa voltak vendégeink, amikor arról beszélgettünk, hogyan segíthet a faktoring az egészségügyi ellátórendszerben és azon túl. A beszállítói kifizetések gyakori csúszása komoly feszültségeket okoz a kkv-k körében, miközben az intézmények egyre nagyobb tartozásokat halmoznak fel. A faktoring ebben a helyzetben áthidaló megoldást kínál: a bank azonnal kifizeti a beszállítót, növelve az ellátásbiztonságot és a bizalmat, miközben az adósnak sem kell változtatnia a fizetési feltételein.

Greifenstein Jakab, a Publicis Groupe Performance médiaigazgatója arról beszélt, hogy egy év alatt megduplázódott azok száma Magyarországon, akik napi szinten használtak mesterséges intelligenciát. A Publicis Groupe és a PwC kutatása szerint már nemcsak a Z generáció, hanem az idősebb korosztályok – köztük a nyugdíjasok negyede – is elkezdte rendszeresen használni az AI-eszközöket a mindennapokban.

Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára szerint az Otthon Start program valódi segítséget adhat a fiataloknak az első lakás megszerzésében: akár 250 ezer ember juthat saját otthonhoz, miközben a bérleti díjak is mérséklődhetnek. Néhány hét alatt több tízezer család mozdult meg a konstrukció miatt, amely a kormány ígérete szerint hosszú távon is fenntartható marad. Csakhogy a lakáspiac közben forr: Budapesten egy év alatt több mint 21 százalékkal emelkedtek az árak, és a kínálat is gyorsan apad. Egyre többen kérdezik: a kedvezményes hitel valóban enyhíti a lakhatási válságot, vagy inkább csak újabb lökést ad az árspirálnak?

Szeptembertől várhatóan felbolydul a hazai hitelpiac: a szakértők szerint minden második igénylés az új Otthon Start konstrukcióval történhet. Soós Csaba, az MBH Bank Lakossági üzletfejlesztési ügyvezető igazgatója és Orosz András, az MBH Bank Sztenderd hálózati értékesítés ügyvezető igazgatója úgy látják, a program iránt óriási az érdeklődés, hiszen Magyarországon hagyományosan rendkívül erős az igény a saját ingatlanra. A szakértők az adásban részletesen válaszoltak a nézők és olvasók kérdéseire: a külföldön élők lehetőségeitől a hitelek kombinálhatóságán át a program végleges feltételeiig.

A mesterséges intelligencia (MI) már nemcsak a mindennapi életünket alakítja, hanem a hadviselést is gyökeresen formálja – erről beszélgettünk Németh Gergellyel, a Védelmi Innovációs Kutatóintézet (VIKI) vezérigazgatójával. A szakember szerint a védelmi iparban évtizedek óta jelen vannak az MI-re épülő elméleti trendek, de a valódi rendszeresítés csak az elmúlt években kezdődött. A háborús konfliktusok – ahogy a történelemben mindig – most is felgyorsítják az új technológiák bevezetését.

A klímaváltozás, az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási jelenségek és a gazdasági feszültségek mind egy olyan irányba mutatnak, amely alapjaiban változtathatja meg világunk működését. Egy kis, nyitott gazdaságként Magyarország különösen kiszolgáltatott ezeknek a globális folyamatoknak. Legújabb Economx podcastunkban Stumpf-Biró Balázs összeomlás-kutatóval, a Cassandra Program társalapítójával és a Deep Adaptation mozgalom magyarországi képviselőjével beszélgetünk arról, hogy mit is jelenthet egy rendszerszintű összeomlás, hogyan juthatunk el idáig, és mire számíthatunk – egyéni és társadalmi szinten – a következő években.

A rezsicsökkentés éveken át sikeres politikai termék volt, de ma már egyre több a kérdőjel. Hogyan lehetséges, hogy miközben a lakosság „csökkentett áron” jut energiához, az MVM nyereséget termel, a magyar vállalatok pedig Európa egyik legmagasabb energiaárát fizetik? Vendégünkkel, Holoda Attila energetikai szakértővel, az Aurora Energy ügyvezetőjével arról is beszélgettünk, mit jelent valójában az „átlagfogyasztás” feletti árszint, hogyan torzítja ez a rendszer a társadalmi egyenlőtlenségeket, és hogy tartható-e mindez hosszú távon. Elavult közműrendszerek, energiapazarló ingatlanok, és egy olyan állami modell, ami nem ösztönöz spórolásra – ezek a problémák mind felsejlenek az energetikai valóság mögött.

A legújabb adásban Katkics Attila HR-szakértővel beszélgetünk arról, mely szektorokban és pozíciókban érhetők el a legmagasabb fizetések.

A Közel-Kelet ismét a világpolitika fókuszába került: a 12 napos izraeli–iráni fegyveres összecsapás ugyan véget ért, de a régió továbbra is instabil, és a helyzet bármikor újra eszkalálódhat. Az Egyesült Államok közvetlen katonai beavatkozása komoly fordulatot hozott a térségben, míg az Európai Unió egyre látványosabban marad ki a válságkezelésből. A legfrissebb podcast-adásban Kaiser Ferenc (NKE) és Nagy Dávid (Oeconomus) értelmezik az elmúlt hetek történéseit és Donald Trump lépéseit.

A Nyugat-Balkánt sokáig instabilitás, etnikai konfliktusok és politikai válságok jellemezték. Mára azonban egyre több magyar és nemzetközi cég lát benne üzleti potenciált. A legújabb Economx videós podcastban Fellegi Áronnal, a Hypex Consulting igazgatósági elnökével beszélgetünk arról, hogy miért lehet a régió a következő évtized egyik növekedési pontja – de csak annak, aki jól érti a játékszabályokat. A beszélgetésből kiderül: nem lehet egységként kezelni a térséget, de épp ezért lehet okosan, célzottan piacra lépni. Az üzleti lehetőségek valósak – különösen az energia, logisztika, agrárium és turizmus területén –, de az üzleti kultúra és mentalitás országonként eltér, és komoly felkészülést igényel. Fellegi Áron szerint a magyar cégeknek itt most valódi mozgásterük van, de nem mindegy, milyen stratégiával és partnerrel indulnak.

Bulgária 2026 januárjában bevezetheti az eurót – az utolsó uniós jóváhagyás még hátravan, de a döntés gyakorlatilag eldőlt. A legfrissebb Economx videós podcastban Jobbágy Sándorral, a Concorde vezető elemzőjével beszélgetünk arról, hogyan jutott idáig Bulgária, és mit tanulhat ebből Magyarország.

2025 nyarán minden korábbit meghaladó forgalomra készül a budapesti repülőtér és a mögötte dolgozó szakmai háttérrendszer. A folyamatosan bővülő utaslétszám, a légitársaságok terjeszkedése és az új infrastruktúra-fejlesztések olyan kihívásokat hoznak, amelyekre már most fel kell készülni. A színfalak mögött, a radarernyők és adatvezérelt döntések világában működik a HungaroControl, amelynek szerepe kulcsfontosságú abban, hogy a repülési csúcsidőszak ne káoszt, hanem gördülékeny forgalmat jelentsen.

A magyar gazdaság jelenlegi helyzete minden, csak nem egyértelmű. A beruházások visszaestek, a költségvetési mozgástér szűkült, miközben a munkaerőpiac szerkezete alapjaiban változik. A digitális átállás már nem jövőkép, hanem elvárás – a kérdés csak az, hogyan tart lépést vele a hazai vállalati szféra.

Legújabb adásunkban Pogátsa Zoltán közgazdászt kérdeztük arról, hogyan érte utol a magyar árszínvonal a nyugat-európait, miközben a gazdasági teljesítmény és a bérszínvonal még mindig elmarad. Mi az oka a stagnáló versenyképességnek? Valódi növekedés jön, vagy csak kommunikációs trükköt látunk?

Az autóiparban jelenleg egyetlen dolog biztos: a bizonytalanság. A szabályozások gyakran változnak, a Trump által belengetett vámháború újabb kihívásokat vetít előre, és miközben az elektrifikáció megállíthatatlan, az átállás egyre kevésbé tűnik kiszámíthatónak. Vajon van még stratégiai tervezhetőség a gyártók és beszállítók számára? Milyen válaszokat ad a piac, a bankrendszer és a szakma?

A rendkívül ragályos száj- és körömfájásjárvány több mint ötven év után ütötte fel ismét a fejét Magyarországon – miközben a klímaváltozás, a támogatások csökkentése és az uniós bővítés egyaránt feszíti az agrárium kereteit. A gazdák vesztesége tízmilliárdos nagyságrendű, az exportpiacok megrendültek, és a következő hónapokra nemcsak terméskiesés, hanem politikai nyomásgyakorlás is várható. Az Európai Bizottság forráscsökkentési terve éles ellenállásba ütközött, az őszi gazdatüntetések már körvonalazódnak.

A gazdasági válságok nem múlnak el nyomtalanul – a régi árak nem térnek vissza, az egyensúly felborult, és a bizonytalanság állandósult a világban. Bod Péter Ákos volt jegybankelnök szerint Magyarország egyik legnagyobb kihívása ma nem az élelmiszer-infláció, hanem a szolgáltatások drágulása. Az állami beavatkozás mértéke, a jegybank új vezetése és a német gazdaság átalakulása mind meghatározzák a következő éveket. Milyen irányt vesz a magyar gazdaság? Erre kerestük a közgazdászprofesszorral a választ legújabb adásunkban.