"Az én időm, az én erőm. Érted." címmel indított kampányt az Autisták Országos Szövetsége. Az énidő nagyon fontos mindenki életében, az autista gyermekeket nevelő szülők esetében különösen. A nem mindennapi teljesítményről, de mindennapi nehézségekről, kihívásokról is beszélgetünk.
Vendég:
— Kővári Edit az Autisták Országos Szövetségének elnöke
— Pohánka Edit az Autisták Országos Szövetségének alelnöke és a PontMás Vas Vármegyei Autista Gyermekekért Alapítvány elnöke
Szerkesztő: Lopez Brigitta
Műsorvezető: Gécsek-Tóth Enikő
Negyven után sokan érzik úgy, hogy az életük lassan lejtmenetbe indul, pedig ez az időszak valójában az önismeret és belső fejlődés új korszakát hozhatja el. Az önbizalom nem a fiatalság kiváltsága, sokkal inkább a tapasztalatból fakadó stabilitás. De hogyan lehet elérni, hogy lehetőségként, és ne teherként éljük meg az évek múlását? Milyen veszélyek leselkedhetnek ránk egy bizonytalanabb, kiszolgáltatottabb időszakban – kiváltképp a digitális térben –, és legfőképpen: hogyan lehet ebből felállni és talpon is maradni?
Vendég: Pólus Enikő mentálhigiénés szakemberPöltl Ákos családbiztonsági szakértő
Műsorvezető: Gécsek-Tóth Enikő
Szerkesztő: Dian Gergő
Több millió ember él műszívbillentyűvel, a világon évente több százezer szívbillentyű-műtétet végeznek. A beültetések növekvő száma részben a szív- és érrendszeri betegségek növekedésének, az elöregedő társadalomnak, valamint a modern orvostudomány fejlődésének köszönhető. Az elmúlt fél évben a SzívSn Egyesület tagjainak sgítségével adtunk tanácsokat, hogy megelőzhető-e a szív elöregedése, s ha már műtétre kerül sor, milyen életmódot jelent, s milyen rehabilitációs folyamatra van szükség? Ezúttal olyan kérdéseket beszéltünk meg, amiket hallgatóink tettek fel az elmúlt adások alkalmával s eddig nem tudtuk megválaszolni. Vendégeink Hartyánszky István szívsebész professzor, a Városmajor utcai szívsebészeti klinika orvosa, Gyebnár Brigitta érintett, a SzívSN Egyesület elnökségi tagja és Bernáth-Lukács Zsuzsa a SzívSN Egyesület vezetője voltak.
A kiégést először az egészségügyben dolgozóknál diagnosztizálták, orvosok, ápolók és szociális munkások körében, akik kiégtek a túlórától, és a túlzott stressztől. Ma már az Európai Unióban minden 4. munkavállaló szenved tőle. Pedig a korunk népbetegségének tartott burnout szindróma megelőzhető: van, aki kikapcsolódással, mozgással, vagy épp folyamatos tanulással küzd ellene.
Vendég: Pólus Enikő, mentálhigiénés szakember
Szerkesztő: Dian Gergő
Műsorvezető: Gécsek-Tóth Enikő
Több mint 19 millió lépés, lelkes hallgatók, fitt kollégák és valódi életmódváltások – ez a Kossuth Rádió mozgáskampányának mérlege. A rádiósok példamutatással szerették volna a hallgatókat rábírni arra, hogy tegyenek meg mindent a saját egészségükért. Mindegy, hogy mit, csak mozogjanak. A Millió lépés elnevezésű applikáció fejlesztőinek köszönhetően egy közös platformon keresztül gyűjthették az aktivitásokat – legyen szó sétáról, táncról vagy úszásról, hiszen az alkalmazás több mint 60 mozgásformát képes lépésszámra váltani.
Szerkesztő-műsorvezető: Gécsek-Tóth Enikő
Vendégek:
- Siklósi Beatrix, a Kossuth Rádió csatornaigazgatója
- Volf-Nagy Tünde, a Délelőtt felelős szerkesztője
- a mozgás kampány első 3 helyezettje: Horváth Ágnes szerkesztő-műsorvezető, Novák József hírterületi szerkesztő és Papp-Nánási Gabriella szerkesztő
Anorexia, bulímia nervosa. A testképzavar olyan mentális egészségügyi állapot, amelyben az egyén torzított és negatív képet alkot saját testéről és megjelenéséről. Hogyan ismerhető fel? Mit tehet a környezet és mit a szakemberek? Hogyan előzhető meg? Szakértőinkkel ezekre kerestük a választ a Kossuth Rádió Délelőtt c. műsorában.
Vendégek:
Bábi Anna, jógaoktató
Bábiné Szottfried Gabriella édesanya, védőnő
Kálóczi-Wolher Veronika dietetikus, táplálkozástudományi szakember
Védőoltás sorozat indult a Délelőttben. Az első részben többek között hallhatnak arról, hogy mi a kötelező védőoltások célja, milyen eredményei vannak a hazai védőoltási rendszernek, hogyan működik a nyájimmunitás.
Vendég: dr. Müller Cecília országos tisztifőorvos, NNGYK ls Prof. Dr. med habil Mészner Zsófia PhD, csecsemő- és gyermekgyógyász, infektológus, módszertani igazgató a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetben
"A tested a poggyász, amit egész életeden keresztül hordanod kell. Minél több a felesleg rajta, annál rövidebb az út.” – ez az idézet olvasható mottóként a Visegrádi Vitalizáló Vendégház honlapján, ahova a léböjtölni vágyók érkeznek. A többnapos kúra azonban a lélekre és a mentális állapotra legalább annyira jó hatással van, mint a testre. Hogyan működik a léböjt? Kiknek ajánlott? MIlyen betegséggel élők alkalmazhatják?
Vendég: Arádi Antónia, böjt kúravezető
Műsorvezető: Horváth Szilárd
Szerkesztő: Gécsek-Tóth Enikő
A közösségi oldalakon, különböző fórumokon, sőt akár szakemberek szájából is gyakran elhangzik az a mondat, hogy a különböző daganatos megbetegedések hátterében lelki sérülések állhatnak, valamilyen konkrét trauma vezethetett kialakulásukhoz, és ha a páciens ezt tudatosítja, feldolgozza, akkor képes lesz akár leküzdeni a betegséget is. De van-e ennek tudományos alapja? A lélek betegsége tényleg okozhat rákot? Ezt próbáljuk körüljárni.
A következő hölgy, akinek a történetét hallani fogják, 13 éve küzd a rákkal. Nehéz lehetett igent mondania arra a megkeresésre, hogy beszéljen mindarról, amit átélt és átél a mai napig. A klinikai szakpszichológusa azt mondta róla, hogy nagy küzdő kiváló megküzdési képességekkel. Azért vállalta az interjút, mert szeretne segíteni másoknak. Reménykedik benne, hogy a szavai olyan emberekhez jutnak el, akik kapaszkodót találnak benne.
Szőke Beáta és Berkes Andrea élete egymástól függetlenül futott a maga medrében. Egészen addig, amíg az emlődaganat össze nem hozta őket. Beáta 2015-ben esett át a betegségen, Andrea 2,5 éve. Mindketten az üvegfestésben találtak gyógyírt a lelkük számára. Egyszer egy ötlettől vezérelve elkezdtek terápiás foglalkozásként üvegfestést tanítani daganattal élők számára Budapesten az Uzsoki utcai kórházban. Elmondásuk szerint kicsit olyanok ezek az alkalmak, mint a csoportterápia. Már az önmagában segít, hogy a résztvevők azt érzik, nincsenek egyedül a problémájukkal. A két üvegfestő hölggyel Gécsek-Tóth Enikő beszélgetett.
Ház, kórház, és orvosok azért, hogy a súlyosan beteg gyerekek a szüleik közelében gyógyuljanak. Szakértőnk volt: dr. Kriván Gergely, a Magyar Gyermekonkológiai Hálózat elnöke, a Dél-pesti Centrumkórház Gyermekhematológiai és Őssejt-transzplantációs Osztályának osztályvezető főorvosa.
Műsorvezető: Horváth Ágnes
Szerkesztő: Pilisy Csenge
A hazai férfiak körében a prosztatarák az egyik vezető daganatos kórkép: évente csaknem 4000 új esetet diagnosztizálnak, és 1100-1400 férfi hal bele a betegségbe. Európai összehasonlításban a magas halálozási arány oka, hogy itthon a férfiak 80 százaléka későn, a betegség áttétes stádiumában kerül orvoshoz, miközben Nyugat-Európában és az USA-ban az érintettek 80 százaléka már akkor elkezdi a terápiát, amikor a daganat még nem terjed túl a prosztata határain. Vasárnap csaknem 100 000 elegáns motoros vonult fel a világ több mint 100 országának mintegy 1000 városában – köztük 10. alkalommal Budapesten is –, hogy egyrészt felhívják a figyelmet a prosztatarák megelőzésére és a férfiak mentális egészségére, egyúttal egyéni és szponzori adományokat gyűjtsenek a novemberi „bajszos” kampányból már ismert Movember Foundationnek. Műsorvezető: Horváth Szilárd Szerkesztő: Herczeg Tibor
