A Della vendége szerint az idén nem születik meg az új egyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről az Egyesült Államok és a magyar kormány között, de arra is kis esélyt lát, hogy 2027 végéig meglesz erről a döntés Washingtonban. Módos Andrással, az EY üzletágvezetőjével arról is beszéltünk, ki az a pénzügyi vezető, akivel szemben nagyobb bizalmat táplál az üzleti élet: Nagy Márton vagy Varga Mihály?

Pénzzel is segíti a Tisza Párt működését Raskó György – derül ki a Della mai adásából. „Van ilyen tevékenységem, kétségtelen tény” – mondta vendégünk a műsorban. Az agrárvállalkozó a párt programjának megalkotásában is részt vesz, de csak kívülről támogatja a pártot, annak nem tagja, mint ahogy a Tisza Szigeteknek sem. Magyar Péterrel viszont folyamatos kapcsolatban van.

A jegybank alapítványának, a PADME-nek ki kell adnia a felügyelőbizottság ülések vagyonfelhasználással kapcsolatos iratait, erről elsőfokú bírósági döntés született – jelentette be a Dellában a felperes Transparency International Magyarország képviseletében Martin József Péter ügyvezető igazgató. Ez már a második közérdekű adatigénylő eljárásuk az összesen több mint 500 milliárd forint alapítványi vagyont érintő, súlyos vagyonvesztéssel fenyegető ügyben. A korrupcióellenes szervezet képviselője szerint a sikeresen kiperelt dokumentumok újabb részleteket tárhatnak fel az ügyben.

Ha marad a költekezés, már csak devizaforrásból tud érdemben új finanszírozást bevonni a kormány, a belföldi szereplőktől – a lakosságtól és intézményi befektetőktől – erre csak mérsékelten van módja, ezért törvényszerű, hogy az adósságon belül tovább emelkedjen a deviza aránya, bőven 30 százalék fölé – reagált Zsiday Viktor befektetési alapkezelő a Della podcastban a keddi bejelentésre, amely szerint az idén terv feletti devizakibocsátásra készül az állam. A szakértő szerint a későbbiekben sem lesz más választása a kormánynak, így nem tudja majd tartani magát a 30 százalékos limithez. Nyilvánvalóan a választással áll összefüggésben az extra forrásbevonás: vendégünk szerint az év végén, a jövő év elején indulhat be az osztogatás.

Bőséges lesz a gázkínálat 2027 után, és a modellszámítások szerint még olcsóbb is lehet a termék, mint amennyit az oroszoknak fizetünk a 15 éves szerződés alapján. Az energiahordozók európai piacát a következő időszakban alapvetően határozzák meg az Egyesült Államok érdekei. Az USA most már talán azt sem bánná, ha Ukrajna az orosz energetikai infrastruktúrát támadná a légibázisok után. Pletser Tamás iparági elemzővel beszélgettünk a Dellában.

Nincsenek megrendelések, ezért egyre hangosabban zúgolódnak a másod- és harmadvonalbeli kormányközeli társaságokban – mondja a Dellában a jegybank egykori elnöke, aki szerint ezek a cégtulajdonosok simán igazodni fognak az új politikai rezsimhez, ha váltás lesz jövő tavasszal. A Transparency International Magyarország felügyelőbizottsági elnöke szerint az átláthatósági törvény miatt lesznek, akik megfontolják majd, hogy nyilatkozzanak-e a sajtónak, de a nyilvánosság sérelmén túl az ország hitelminősítése is problematikus lehet.

Ez a Vadnyugat – az űrkutatásért felelős miniszteri biztos szerint XIX. századi viszonyokat idéz a nagyhatalmak között zajló űrverseny, ahol a zászlójukat elsőként kitűzők akarnak kizárólagos jogot formálni a Hold vagy a Mars hasznosítására. Ferencz Orsolya szerint ebben a versenyben Elon Musk egészségtelenül nagy szerepet játszik.

Gerendai Károlyhoz fordult tanácsért a Tisza Párt első embere tavaly tavasszal. A gasztrovállalkozó – aki szerint reális esély van a változásra a jövő évi választáson – arról is beszélt a Dellában, hogy miben látja a Tisza hiányosságát.

Az éves mutatók helyett a jövőben a negyedéves adatokra helyezi majd a kormány a kommunikációs hangsúlyt, így például arra, hogy 2025 utolsó negyedévében beindulhat a magyar gazdaság – mondja a Dellában Németh Dávid, a K&H vezető elemzője, aki szerint a 2,5 százalékos, egyszer már finomított kormányzati növekedési terv nem teljesülhet, a bizalmi indexek alapján még a második negyedév sem robbantja be a gazdaság motorját.

A Transparency International Magyarország jogi igazgatójának nincs kétsége, hogy a jegybank felső vezetése bizonyíthatóan felelős az 500 milliárd forintos vagyont érintő ügyekben, sőt, a kormány illetékes tagjainak is felelniük kellene. De miért zárta el a pénzcsapot a kormány tavaly a kecskeméti egyetem alapítványa elől?

Két egyetem is érintett az Állami Számvevőszék frissen elindított vizsgálataiban, amelyeket a jegybank és az alapítványa működésének ellenőrzése során szerzett tapasztalatokra, a feltárt kockázatokra alapoznak – árulta el a Dellában Windisch László, aki most először szólalt meg a jegybankbotrány márciusi kirobbanása óta.

Először szólalt meg a pedofilbotrány utóéletéről az előző köztársasági elnök tanácsadó testületének tagja, aki a Della adásában kiállt a Pride, egyúttal a szabad véleménynyilvánítás mellett.

A magas vámok sokáig nem tarthatóak fenn – mondta a Dellában Hetzmann Béla, a legnagyobb német autógyártóknak beszállító Csabacast Kft. egyik alapító-tulajdonosa, aki egyben a tőzsdén forgó, többségi állami tulajdonban lévő Rába Nyrt. vezérigazgatója.

Olyan tranzakciók sorozata történt, amelyek egyértelműen nem szolgálhatták az állam érdekeit – állítja a Dellában Simor András volt jegybankelnök a Magyar Nemzeti Bankról készült számvevőszéki jelentések alapján. A kérdés szerinte az, hogy ezekre az explicit bizonyítékokat megtalálják-e, egyáltalán: meg akarják-e találni. Vendégünk szerint nemcsak az alapítvánnyal, hanem a jegybank vezetésével szemben is meg lehet fogalmazni a hűtlen kezelés gyanúját.

Magyarország védtelen, ezért szükség lehet a sorkatonaság visszaállítására hibrid formában – állítja a Dellában Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő, aki szerint hasonló a helyzet Európa más országaiban is. Tartós, stabil béke nem remélhető Donald Trumptól, akiről feltételezik, hogy ő lehet az Élet Vize. De mit jelent ez az ügynökök világában?

Az amerikai középosztály frusztrációja vezetett Donald Trump győzelméhez, annak sok évtizedes megélése, hogy nem részesednek kellő mértékben a gazdaság által megtermelt javakból. Az amerikai álom véget ért, és ezt Trump nagyon jól érzékelte. A magyar társadalom közepe önmagához képest előrébb tudott lépni a rendszerváltás óta, de ettől még igaz, hogy a 2026-os országgyűlési választást itthon is az anyagi helyzet vagy annak relatív megítélése fogja eldönteni – mondja Jaksity György befektető a Dellában.

A banki tanácskozó testületekben sem tudják megfejteni a trumpi gazdaságpolitika irányát: a Della mai vendége, Cselovszki Róbert, az Erste vezérigazgató-helyettese szerint „még nem sejlett föl, hogy az amerikai elnök mit is szeretne pontosan, mi a nagy masterplan.” A pénzügyi piacokért és vállalatokért felelős bankár szerint eleinte lehetett azt hinni, hogy az amerikai elnök munkáját szakértő tanácsadók segítik, de mára ez az illúzió elszállt, és csak a rövid távra szóló, ad-hoc kommunikációt kapjuk. Ez a politika „előreláthatatlan katyvaszként szűrődik felénk” – mondja a műsorban.

Miközben folyik a politikai lamentálás arról, hogy a főváros kezelésében létrejöhet-e egy új városnegyed Rákosrendezőn, vagy a beruházás meghaladja-e a városvezetés kapacitásait, a bankok megszimatolták az üzleti lehetőséget, és már jelezték érdeklődésüket a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. (BKM) felé. Erről a területen elővásárlási joggal rendelkező cég vezérigazgatója, Mártha Imre beszélt a Dellában.

„Az a cél, hogy olyan keretek között ne lehessen megrendezni a Pride-ot. A gyermekek védelme az elsőrendű politikai és társadalmi cél kell, hogy legyen. A kettőt, ha össze lehet egyeztetni, akkor így kell összeegyeztetni, és ennek valószínűleg nem az Andrássy út a terepe. A kormány a gyermekvédelem szempontjait akarja érvényesíteni, és például egy zárt térben tartott Pride esetén én nem látok ilyen kockázatot.” Az idézet a Della vendégétől, Gulyás Gergelytől származik, aki szerint első olvasatban már a szerdai (azaz mai) kormányülésen tárgyalnak a változásokat tartalmazó jogszabályról. Véleményéből pedig az következik, hogy a Pride betiltása helyett annak zártkörűvé tételét fogja előírni a kormány.

Majdnem biztos vagyok abban, hogy a Magyar Nemzeti Bank interveniált a forint védelmében – mondja a Della vendége, Surányi György volt jegybankelnök, aki felfedezni véli a jegybanki beavatkozás nyomát a 410-es árfolyam feletti szinteken, ahol az év elején járt a forint. S amivel nincs semmi baj, a devizatartalékok jelenlegi szintje erre fedezetet tudott nyújtani. Szerinte nem volt indokolt a forint gyengesége, amikor elment 415 fölé az árfolyam, de azt is mutatta ez, hogy „van egyfajta bizalmi hiány a magyar gazdaságpolitika iránt”. A forint árfolyama szerinte jelenleg a 395-400-as tartományban „lenne a helyén”.