Kevesen tudják, hogy a fiatal Fellini, mielőtt forgatókönyvírással és filmrendezéssel kezdett foglalkozni, 1940–1943 között az Olasz Rádió számára egy tucat hangjátékot írt; volt, amit egyedül, és volt, amit barátjával, Ruggero Maccarival közösen. (Maccarit a háború után szintén beszippantotta a filmszakma, de nem Fellini, hanem Mario Monicelli, Dino Risi és Ettore Scola forgatókönyvírójaként írta be a nevét a filmtörténetbe.) Ezeket a 15–45 perces hangjátékokat – az akkori szokásnak és technikai fejlettségnek megfelelően – nem rögzítették, hanem csak élőben adták elő egyszer. Egy ilyen hangjátékelőadás alkalmával ismerte meg Fellini későbbi feleségét, Giulietta Masinát is, aki színészként szerepelt az egyik rádiódarabban. Giulietta mellett gyakori szereplő volt Aldo Fabrizi is, akit 1945-ben Roberto Rossellini Róma, nyílt város című filmje tesz majd világhírűvé.

Király Leventével, a "megmondja" sorozat szerkesztőjével Rozgonyi Ádám beszélget

Karinthy Frigyes a magyar irodalom állócsillaga, fenegyereke és Charlie Chapline egyben - és nagy szerencsénkre írásai máig frissek maradtak, nem vesztettek semmit aktualitásukból. Az abszurd helyzetekbe keveredő kisembert olyan bensőséges szeretettel figurázza ki, a hatalmaskodókat olyan szenvedéllyel csipkedi, a nyelvvel olyan zseniálisan játszik, hogy minden bizonnyal halhatatlan klasszikusunk marad. Írásainak legjavából állított össze egy csokorra valót a szerkesztő, szokás szerint tematikusan elrendezve. És akik már korábban ,,megmondták": Ady, Hofi, Bibó és Ferenc pápa.