Home
Categories
EXPLORE
True Crime
Comedy
Business
Society & Culture
Sports
Technology
History
About Us
Contact Us
Copyright
© 2024 PodJoint
00:00 / 00:00
Sign in

or

Don't have an account?
Sign up
Forgot password
https://is1-ssl.mzstatic.com/image/thumb/Podcasts115/v4/cc/ff/63/ccff631f-a240-aba8-8bd7-bbecd90dd68b/mza_17824467537768361129.jpg/600x600bb.jpg
AudMax - A tudomány is lehet szórakoztató és izgalmas
AudMax
53 episodes
2 days ago
A Debreceni Egyetem könyvtárának tudománynépszerűsítő műsora.
Show more...
Science
RSS
All content for AudMax - A tudomány is lehet szórakoztató és izgalmas is the property of AudMax and is served directly from their servers with no modification, redirects, or rehosting. The podcast is not affiliated with or endorsed by Podjoint in any way.
A Debreceni Egyetem könyvtárának tudománynépszerűsítő műsora.
Show more...
Science
https://d3t3ozftmdmh3i.cloudfront.net/staging/podcast_uploaded_episode/6254953/6254953-1750145426956-875056741e6d1.jpg
Fátyol és korbács – Az Árpád-házi királylányok földi és mennyei házasságainak története
AudMax - A tudomány is lehet szórakoztató és izgalmas
54 minutes 45 seconds
4 months ago
Fátyol és korbács – Az Árpád-házi királylányok földi és mennyei házasságainak története

Az Érzelem és politika című podcast második vendége Virágh Ágnes, a HUN-REN – DE Középkori Magyarország és Közép-Európa Hadtörténete Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa és a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola doktorjelöltje volt, aki a magyar szent királylányok életéről beszélgetett Györkös Attila habil. egyetemi docenssel, a podcast házigazdájával és Novák Ádám tudományos munkatárssal, a podcast műsorvezetőjével. 

Az epizódból: 

04:17: A szentekről és a szentté avatásokról. Ehhez kapcsolódóan ajánljuk Klaniczay Gábor, „A magyar szentek kultusza a középkorban”, Rubicon 9 (1998), 9–10. sz., 15–21. 

Illetve: Thoroczkay Gábor, „Az első szentté avatások Magyarországon”, Rubicon 28 (2017) 9. sz., 15–17.  

09:40: A világi nők vallásossága. Ajánljuk: Klaniczay Gábor, Az uralkodók szentsége a középkorban. Magyar dinasztikus szentkultuszok és európai modellek, Budapest, 2000, 169–175. 

13:11: Szent Erzsébet származása, házassága és vallásossága. Ajánljuk: Sz. Jónás Ilona, Árpád-házi Szent Erzsébet, Budapest, 1989. 

15:58: Szent Erzsébet, a rózsacsoda és a gyermekkora. Ajánljuk: Sz. Jónás Ilona, „Árpád-házi Szent Erzsébet legendái”, Vigilia, 72 (2007), 7. sz., 482–489.   

19:39: Szent Erzsébet világi élete és kegyessége. Ajánljuk: Horváth Tamás – Szabó Irén (szerk.), Magyarország virága. 13. századi források Árpád-házi Szent Erzsébet életéről, Budapest, 2001. 

22:36: Szent Erzsébet beilleszkedése a türingiai udvarba.  

25:37: Szent Erzsébet kapcsolata a férjével. Ajánljuk: Dietrich von Apolda, „Szent Erzsébet élete”, in Horváth Tamás – Szabó Irén (szerk.), Magyarország virága. 13. századi források Árpád-házi Szent Erzsébet életéről, Budapest, 2001, 2. fejezet (Hogyan ébresztették fel virrasztani a komornák, és mint kerülte el férje ágyát, ha csak tehette), 299–300. 

27:27: Szent Margit, a felajánlott gyermek. Ajánljuk: Deák Viktória Hedvig, „Árpád-házi Szent 

Margit 750 éves lelki öröksége”, Vigilia 85 (2020) 8. sz., 568–575. 

29:51: Szent Margit gyermekkora és kolostori élete. Ajánljuk: Halmágyi Miklós, „Sírás, mosoly és nevetés a Szent Margitról szóló középkori forrásokban”, Magyar Egyháztörténeti Vázlatok (2016), 1–4. sz., 5-20.  

32:50: Miért nem ment férjhez Szent Margit? Ajánljuk: „Vizsgálat Margit szűznek életéről, magatartásáról és csodatetteiről”, in Árpád-házi Szent Margit legrégibb legendája és szentté avatási pere, ford. Bellus Ibolya és Szabó Zsuzsanna, Budapest, 1999, 69. 

34:17: Szent Margit és a fátyol.  

37:09: Szent Margit aszketikus élete. Ajánljuk: Klaniczay Gábor, Az uralkodók szentsége a középkorban. Magyar dinasztikus szentkultuszok és európai modellek, Budapest, 2000, 215–223. 

43:02: Extrém aszkézis: korbács és vezeklőöv.  

45:51: Ereklyekultusz. Ajánljuk: „A négy szolgáló vallomása”, in Horváth Tamás – Szabó Irén (szerk.), Magyarország virága. 13. századi források Árpád-házi Szent Erzsébet életéről, Budapest, 2001, 180.  

Illetve: Klaniczay Gábor, „Az ereklyék középkori kultusza / Cult of Relics in the Middle Ages”, in Kép és kereszténység. Vizuális médiumok a középkorban / Image and Christianity. Visual Media in the Middle Ages, szerk. Bokody Péter, Pannonhalma, 2014, 46–65. 

49:53: Miért lehet aktuális az utókornak Szent Erzsébet és Szent Margit alakja? 

Van képünk hozzá: 

  1. Szent Margit vas vezeklőöve a díszes ereklyetartóban, esztergomi Főszékesegyházi Kincstár: Szent Erzsébet egyik legismertebb ereklyetartója (1249), Elisabethkirche, Marburg
  2. Szent Margit első, vörös márványból készült síremlékének rekonstrukciója: Margitsziget
  3. Relieftöredék Szent Margit második, fehér márványból készült síremlékéről (1340) a Budapesti Történeti Múzeumban. 
  4. Virtuális kiállítás: A Budapesti Történeti Múzeum 2022-ben szervezte meg „A Sziget: Szent Margit és a domonkosok” című időszakos tárlatot, melynek tárgyi leletanyaga Szent Margit és a domonkos szigeti apácák életét mutatta be.
AudMax - A tudomány is lehet szórakoztató és izgalmas
A Debreceni Egyetem könyvtárának tudománynépszerűsítő műsora.