Barna eső egyelőre nem hullott, de a sötét felhők egyre sűrűbbek Németország felett. A centrum pártjai valószínűleg kormányt alakíthatnak, de a radikális AfD megduplázta támogatottságát a Bundestag-választáson. A volt berlini nagykövet szerint a németeknek négy évük van megoldani a problémáikat.

Politikai válság és gazdasági nehézségek közepette választ Németország. A kutatások alapján a CDU–CSU visszatérhet a hatalomba, de a Merkel-érához képest szigorúbb migrációs politikával. A kampányba Orbán Viktor is beleszólt, amikor elsőként fogadta EU-s kormányfőként a radikális AfD vezetőjét.

Nem teremtett 24 órán belül békét Donald Trump. Az USA elnöke most azt ígéri, fél éven belül fegyverszünet lesz az orosz–ukrán háborúban. Mindeközben Oroszország előrenyomul, Ukrajna pedig nem a leghatékonyabban védekezik. Takács Márkkal, a honvédség korábbi századosával beszéltünk a háborúról.

Hétfőn másodszor is beiktatják Donald Trumpot az Egyesült Államok elnökének. Győzelme után beszélt már országok elfoglalásáról is, járt nála a Facebook vezére, és fél évre módosította az egynapos béke ígéretét a háború kapcsán. Az Atlaszban a téma: Trump második korszaka.

Kurszki betörés, Trump megválasztása, folyamatos orosz előrenyomulás, észak-koreai katonák, Zaluzsnij leváltása – csak néhány az orosz–ukrán háborút befolyásoló 2024-es események közül. Ezekről és a béke realitásáról beszéltünk Kaiser Ferenccel és Demkó Attilával, a közszolgálati egyetem tanáraival.

1945 óta mindössze harmadik alkalommal rendeznek előrehozott választást Németországban. Olaf Scholz elvesztette a bizalmatlansági indítványt a Bundestagban, így februárban új szövetségi választásokat tartanak Németországban. Prőhle Gergellyel beszélgettünk a voksolásról.

Szíria történelme a hétvégén megváltozott: Bassár el-Aszad diktátor megbukott, az ország jövője azonban bizonytalan. Demokrácia, szélsőséges iszlám vagy káosz – mi lesz? A meghatározó eseményekről Sayfo Omarral és Csicsmann László Közel-Kelet-szakértővel beszélgettünk.

Az elnökválasztás második fordulója előtt Románia sokkban, egyértelmű a radikális jobboldal előretörése. A sokszor szélsőséges Călin Georgescu ellenfele a liberális Elena Lasconi lesz. A centrum összezárt, de így is elképzelhető, hogy Călin Georgescu lesz Románia következő elnöke.

Változhat a nyelvtörvény Szlovákiában – ezúttal sem feltétlenül jó irányba. Egy javaslat alapján akár hatmillió forintnyi büntetés is kiszabható a magyar nyelv használatáért. Az Atlaszban a téma a nyelvtörvény és a merénylettel, koalíciós problémákkal tarkított szlovák politika egy éve.

2022 tavasza óta nem nyomult előre ilyen mértékben az orosz hadsereg, mint az elmúlt hetekben, a kérdés ma már a Donbász elvesztése. Ráadásul az ukrán haderő szervezetileg is hátrányba került – erről beszélt Takács Márk katonai szakértő, a honvédség korábbi századosa, az Atlasz e heti vendége.

Két ország, amelyeknek egy részén orosz csapatok állomásoznak. Moldova és Georgia – korábbi nevén Grúzia – a következő hetekben sorsdöntő választás előtt áll. Nyugat vagy Oroszország? – ez a választások tétje.

Radikális jobboldali győzelem Ausztriában, de a kancellári poszt így sem biztos. A Herbert Kickl vezette Szabadságpárt fél évszázados történelmében először győzött az osztrák szövetségi választásokon, de a kancellár maradhat. Az Atlasz vendége Szegő Iván Miklós történész, újságíró volt.

Ukrajna már Oroszországot lőné a nyugati fegyverekkel. Az elmúlt napokban a háború egyik legfontosabb kérdésévé vált, hogy a szövetségesek szállítanak-e nagy hatótávolságú fegyvereket Kijevnek. Tálas Péter biztonságpolitikai szakértővel beszéltünk arról, hogy ezekkel mit céloznának.

A II. világháború óta először győzött Németországban szélsőjobboldali párt tartományi választáson: az AfD nyerte a türingiai tartományi voksolást múlt vasárnap, Szászországban pedig második lett a CDU mögött. Az Atlasz vendége Prőhle Gergely volt berlini nagykövet.

Augusztus 6-án nem várt fordulatot vett az ukrajnai háború: átterjedt Oroszországra. Nagyjából 10-15 ezer ukrán katona támadta meg a Kurszki területet. Nagy körzeteket foglaltak el, de kérdés, jól járnak-e ezzel hosszú távon. Az Atlasz vendége Kaiser Ferenc volt.

Két egymást követő nap is megdőlt a globális melegrekord a Földön. Az elmúlt hetekben a térségünket is szinte elviselhetetlen hőhullám kapta el. Bart István klímapolitikai szakértővel beszélgettünk arról, hogy kell szieszta Magyarországon, és mit hozhat a globális felmelegedés és a klímaharc.

Miután Emmanuel Macron pártja rosszul szerepelt az európai parlamenti választáson, míg Le Penék előretörtek, a francia elnök új nemzetgyűlési választást írt ki. Vasárnap lesz az első forduló. Hogy mi vezetett ide, arról Szűcs Anitával, a Corvinus egyetem docensével beszélgettünk az Atlaszban.

Ez már az új hidegháború korszaka – így foglalta össze a nyugati világ és Kína egyre feszültebb viszonyát Fehér Zoltán, a washingtoni Atlantic Council elemzője. Az Egyesült Államok legkésőbb a Trump-korszak óta elkezdte a protekcionista politikát, és mostanra az EU is egyre inkább csatlakozik hozzá.

Július 4-én parlamenti választásokat rendeznek az Egyesült Királyságban. A 14 éve kormányzó Konzervatívok hátránya 20% körüli a Munkáspárttal szemben. A várakozások szerint csak a két nagy tömb közti végső különbség a kérdés, az nem, hogy ismét baloldali miniszterelnöke lesz a Downing Streetnek.

Április közepén jelentetett meg egy írást Bod Péter Ákos, amelyben a román gazdaság előzését taglalta. A volt jegybankelnök három mutatóban vizsgálta a román és a magyar gazdaság helyzetét. Románia uniós szinten is hasít, de továbbra sem Svájc keleti szomszédunk.