Kommunista-e minden szakember és szakemberré lettek-e az egykori kommunisták — a kérdés az egykori Magyar Fórum karikatúrájának képaláírása miatt vetődött fel 1992 tavaszán. A Szabad Európa Rádió annak eredt nyomába, hogy mi lett a politikai kinevezett tisztségviselők sorsa a rendszerváltás után.

Tízezres tömeg előtt szavalta a Nemzeti dalt 1956. október 23-án a Petőfi-szobornál. A forradalom napjaiban aktívan részt vett a művészvilág szervezésében, később csak a népszerűsége mentette meg a börtöntől. Sinkovits Imrét 1990-ben kérte visszaemlékező beszélgetésre a Szabad Európa Rádió.

Podcastsorozatunkban elődünk, a Szabad Európa Rádió időtálló, korábbi műsorait elevenítjük fel. Ebben az epizódban a feltehetően 1981-ben sugárzott Slágerpatika című műsort idézzük fel, amelyet Vajda Albert készített Karády Katalin színésznővel.

Podcastsorozatunkban elődünk, a Szabad Európa Rádió időtálló, korábbi műsorait elevenítjük fel. Ebben az epizódban az akkor 75 éves Faludy György költővel 1985-ban készült interjút idézzük fel. A beszélgetésben szóba kerül a költő feladata, egy hanyatló korszak süllyedése és a szamizdatirodalom.

Podcastsorozatunkban elődünk, a Szabad Európa Rádió időtálló, korábbi műsorait elevenítjük fel. Ebben az epizódban az akkor hatvanéves Konrád György íróval 1993-ban készült interjút idézzük fel. A beszélgetésben szó esik őszinteségről, arcélről, a támadók igazságtudatáról és tiszteletlen levelekről.

Podcastsorozatunkban elődünk, a Szabad Európa Rádió időtálló, korábbi műsorait elevenítjük fel. Ebben az epizódban az akkor 65 éves Juhász Ferenc költővel 1993-ban készült interjút idézzük fel.

Podcastsorozatunkban elődünk, a Szabad Európa Rádió időtálló korábbi műsorait elevenítjük fel. Ebben az epizódban az Ormos Mária történésszel, a Janus Pannonius Tudományegyetem volt rektorával 1992-ben készült interjút idézzük fel.

Új podcastsorozatunkban elődünk, a Szabad Európa Rádió időtálló, korábbi műsorait elevenítjük fel. Ebben az epizódban a Teller Ede világhírű atomfizikussal 1991-ben készült interjút idézzük fel, amelyben a szupravezetőkről, egy új anyagról és a részecskefizika filozófiai vonatkozásairól beszélt.

Új podcastsorozatunkban elődünk, a Szabad Európa Rádió időtálló, korábbi műsorait elevenítjük fel. Ebben az epizódban a negyven éve, 1981. július 1-jén elhunyt Breuer Marcell építészre emlékezünk.

Katolikus, protestáns és zsidó vallási vezetőt kérdezett Szent István király örökségéről a Szabad Európa Rádió 1992. augusztus 20-án. A véleményekben több gondolat közös volt, ahogy a tanulság is: „Együtt kell nekilátnunk, hogy eltakarítsuk a keserű múlt romjait.”

„Lidércnyomás” – így jellemezték a megkérdezett térképészek 1992-ben a Szabad Európa Rádiónak az évtized politikai változásait. A Szovjetunió utódállamai, Jugoszlávia határai, Moldova elnevezései jelentettek gondot, de akkoriban lett Tiszaújváros Leninvárosból, illetve vált szét Boglár és Lelle.

„A maga természetességében mutatja meg az erdő, hogy mit jelent a természeti törvények áthágása” – mondta az 1992-es interjúban Balogh János zoológus, ökológus. Trópusi őserdők talajfaunáját vizsgálva az elsők között figyelmeztetett az emberiség fennmaradását veszélyeztető káros folyamatokra.

Száz éve született Szabad György történész, politikus, az Országgyűlés elnöke. „Báli lábbelik helyett most facipőkre van szükség” – mondta, amikor a diktatúrával szakító ország törvényhozásáról kérdezte 1991-ben a riporter. Beszélgetés a demokratikus átalakulás szemtanújával és aktív formálójával.

A kilencvenes évek elején átalakuló Európa új lehetőséget kínált a kisebbségi jogok szélesebb érvényesítésére. A Szabad Európa Rádió 1992-ben készült összeállításában a demokrácia és a piacgazdaság útjában álló legnagyobb akadálynak nevezték a kisebbségek alkotmányos és társadalmi egyenlőtlenségét.

Nemcsak politikai, hanem ismeretterjesztő és oktatóműsorokat is készített a Münchenben működő szerkesztőség. A felidézett adásban Károly Róbert Anjou-házi királyról volt szó. Hatalma támaszát a főnemesség jelentette, köztük osztotta szét a tartományuraktól visszaszerzett birtokokat és várakat.

Első versei még a Nyugatban jelentek meg, aztán a második világháború elnémította. 1961-ben tért vissza saját művekkel, igazán termékeny ötvenes évei derekán volt. „Életcélom elértem, minden más az ráadás, szerencse” – mondta a Szabad Európa Rádió 1992-es interjújában a Kossuth-díjas művész.

Menekült a nyilasok és a nácik elől, és ült börtönben az ötvenes években, mert disszidálni készült. 1956-ban segített a forradalmároknak az orosz kiskatonák kihallgatásában, majd emigrált: a BBC-nél és a brit külügyminisztériumban dolgozott. Beszélgetés filozófiáról, a könyvpiacról, értelmesedésről.

A tányérból kidomborodó bohócok, kiskorsók, lopótök, lovasok és lakodalmasok - jellegzetes figurák a szatmárnémeti születésű keramikus művésztől. Az 1992-es interjúban a naiv-népies stílust képviselő keramikus beszél a művészetpolitika nyugati elfogultságáról, az erőszakról és konzervativizmusról.

Sok bírálat érte 35 éve Orbán Viktort, a Fidesz választmányi tagját a június 16-án, Nagy Imre volt miniszterelnök és társai újratemetésén elmondott beszéde miatt. A Szabad Európa Rádiótól megkapta a lehetőséget, hogy válaszoljon, megvédje az álláspontját. Kordokumentum recsegő hangfelvételen.

„Az újságírók ne hazudozzanak” – mondják gyakran a politikusok, de csak ha őket éri bírálat a sajtó részéről. A nyilvánosság feladata a hatalmon lévők ellenőrzése; ez harminc éve is vezetett konfliktusokhoz. Nem csak itthon vonulnak ki beszélgetés közben az interjúalanyok – derül ki a podcastból.