A mai adásban a Feminicity Kollektíva tagjai a vendégeink. Itt van velünk: Böröndy Júlia, építész, az ELTE Szociológia Doktori Iskola hallgatója; Madácsi Flóra, várostervező és tájépítész; Turai Juli, kulturális munkás, esztéta.  A kollektíva a 2023 nyarán megalakult Feminicity olvasókörből nőtte ki magát egyesületté. Tagjai feminista nők, akik az urbanisztika szakterületén, magyarországi kontextusban, elsősorban Budapesten dolgoznak, miközben erős szálakkal kapcsolódnak a közép-kelet-európai diskurzushoz. Az épített és természeti környezet keretrendszerén belül tevékenykednek emancipatorikus, antikapitalista törekvéseik mentén. Legfőbb céljuk, hogy a női szempontok is érvényesülhessenek a városfejlesztésben, amit két irányból közelítenek meg. Egyrészt a nők és különböző sérülékeny csoportok városhasználati egyenlőségéért, másrészt a szakmagyakorlásban és a döntéshozatalban való arányos és biztonságos részvételért küzdenek. A részvételi demokrácia eszközeivel teremtenek helyet a városokban nők és lányok számára, és dolgoznak a költségvetési források igazságos elosztásáért. Rendszeres találkozóikon és eseményeiken arra törekednek, hogy egymással szolidáris, kritikusan gondolkodó, a törődés kultúráját a gyakorlatban is alkalmazó közösségként működjenek. Beszélgetünk a kollektíva megalakulásáról, női és férfi fókuszú közterekről, külföldi példákról, a feminizmus és a várostervezés kapcsolatáról.  

A<19 Szabadfogású Számítógép verseny <19 „Formáld a világod!” versenye a témánk. A versenyre 19 év alatti fiatalok jelentkezhetnek digitális eszközökkel készített kreatív, önálló munkákkal, legyen az robotika, animáció vagy saját fejlesztésű játék. A beérkező műveket informatikusokból, művészekből, zenészekbőll és tanárokból álló zsűri bírálja el, a kiválasztott pályaművekből pedig kiállítást szerveznek Deák17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galériaban 2026 januárjában. A <19 „Formáld a világod!” célja a digitális kreativitás ösztönzése, a fiatalok önálló alkotásainak bemutatása, és a művészet, technológia, innováció kapcsolatának erősítése. A C³ Alapítvány 2003 óta rendezi meg a versenyt, együttműködve a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia Tanszékével. Vendégeink: Peternák Miklós – C³ Alapítvány igazgatója, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia Tanszék tanárával. Ménesi Luca – a verseny projektkoordinátor   A képen egy tavalyi pályamű,  Ihrázi Dóra Johanna [13], Az elátkozott sziget uralkodója című munkája szerepel.  

Hova fordulhat ma egy zenész, művész vagy zeneiparban dolgozó háttérember, ha pszichés nehézsége van, nem bírja a szórakoztató ipar, művészeti szcéna elképesztő terhelését? Hogyan lehet egészségesen végigcsinálni egy nyári fesztiválszezont úgy hogy nem rokkannak bele az előadók mentálisan? És egyáltalán, miként lehet feldolgozni a hirtelen jött sikert, rajongást, a teltházas arénákat? Nagy Adrival beszélgettünk, aki nemrégiben indította el a művészeknek, zenei háttérembereknek, zenekaroknak és zenészeknek szóló coachingját, melyet artcoachingnak hív. Adri több mint 20 éve dolgozik a zeneiparban, jelenleg a Művészetek Völgye és a Kerekdomb Fesztivál programigazgatója, a Quimby volt menedzsere, korábbi projektvezetője az Inota fesztiválnak. Az Akvárium Klub programigazgatója volt annak nyitása éveiben, korábban pedig az A38 Hajó egyik koncertszervezője volt. A segítő szolgáltatásáról itt találtok bővebb infót: https://nagyadriennartcoach.hu   Fotó: sinco   Tracklista: 01. Kikagaku Moyo - Nana (kezdődött: 00:02:33) 02. Allah-Las - Long Journey (kezdődött: 00:38:14)

A mai adás vendégei Dér Zsolt és Juhász Nóra. Nóra képzőművész, az Érzelmi Erőforrások Minisztériuma című kiállítás megalkotója, társadalmi témájú projektekkel foglalkozik, gyakran virtuális eszközökkel. A Képzőművészeti Egyetemen végzett festő szakon, és tíz évig dolgozott színházi díszlet- és jelmeztervezőként. Zsolt színész, rendező és mozimágnás, a MindenkiMozija szociokulturális vándormozi alapító tagja. Néha dramaturgként és filmasszisztensként is dolgozik, jelenleg pedig social mediás kampány supervisorként vesz részt filmforgalmazási folyamatokban.  A minisztériumon és a mozin kívül szó lesz arról is, hogy hogyan férhet meg egymás mellett művészet és politika, és hogy vajon miért húzódik szakadék a kortárs képzőművészet és a magyar társadalom között.

Hogyan kapcsolódhat előadóművészet és tudomány? A “Látod-e ezt a rózsabokrot? Ha elkezd hervadozni, tudd meg, hogy bajba kerültem” egy különleges színházi séta, ami az evolúcióbiológián keresztül gondolkodik emberről, világról és kapcsolódásról. Az előadás a Pro Progressione művészeti szervezet Please ASK! projektjének részeként valósult meg, tudományos szakemberek és színházi alkotók közös munkájával. Holnap az előadásról és a szervezet munkájáról beszélgetünk. Vendégeink: Rózsa Lajos biológus – az előadás tudományos szakértője, evolúcióbiológia és tudománytörténet kutatója, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem meghívott oktatója, és Szivák-Tóth Viktor – az előadás rendezője, drámaíró, drámatanár és színész. A Please ASK! projekt az Európai Unió Kreatív Európa programjának társfinanszírozásával, és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg.  

adás archívum

    A műsorban két filmrendező a vendégünk: Rubi Anna és Szentpéteri Áron. Mindkettőjük egy-egy dokumentumfilmje kapcsán - Az életem nélküled és Az élet hozta így - beszélgetünk arról, hogy hogyan és miként lehet mai, magyarországi, társadalomkritikus témákról humánus, érzékeny filmet készíteni. Mi lehet egy dokumentumfilm útja, kikhez tud eljutni, mennyire és hogyan tud "érzékenyíteni"? Rubi Anna: Az életem nélküled "Mi történik majd a fogyatékkal élő gyerekemmel, ha én már nem leszek? A film főszereplője, Magdi egyre többször teszi fel magának ezt a kérdést. Több mint 40 éve ápolja otthon súlyos fogyatékkal élő fiát, Ferit, hogy megóvja az állami ellátórendszer embertelen körülményeitől. De ahogy idősödik, kénytelen belátni, hogy ezt már sokáig nem fogja bírni. Magdi összefog öt hasonló helyzetben lévő nővel, és az eltökélt anyukák pert indítanak a magyar állam ellen, hogy megépüljön az a régóta ígért, kisméretű lakóotthon, ahol a gyerekeik emberhez méltó körülmények között élhetnek majd, amikor ők már nem lesznek. Az életed nélkülem ezeknek a nőknek a története, akiket a közös harc egy összetartó közösséggé kovácsol össze." (Forrás: Verzio Emberijogi Dokummentumfilm Fsztivál) trailer: https://vimeo.com/942310118?fl=pl&fe=ti Szentpéteri Áron: Az élet hozta így "Szentpéteri Áron rendező és néhány főből álló stábja egy évet töltött az észak-kelet-magyarországi Tiszavasváriban, hogy jobban megértsék a vidéki Magyarország mindennapjait. Az élet hozta így című dokumentumfilmjükben a kisvárosi polgármester, a fiatal vadász, a nyugdíjas kőműves, a roma anyuka, mind boldogulni próbálnak, de feloldhatatlannak tűnő konfliktusokba és évtizedekkel ezelőtt kialakult problémákba ütköznek. Az ő sorsukat alakító kényszerűségek azonban nem csak ezen az egy településen fellelhetők, többmillió magyar életében jelen vannak nap mint nap." (Forrás: Telex.hu) https://www.youtube.com/watch?v=KsoYKf7Z0T0

Mi a közös a Magyar Tudományos Akadémia - MTA - hivatalos oldal székházát díszítő, 160 nő által hímzett 1867-es virágos szőnyeg, a gyászfeldolgozást segítő közösségi hímzés vagy a belarusz ellenállást szimbolizáló textilművek között? Most csütörtökön nyílik a Budapest Galéria A férfi helyét senki nem firtatja a forradalomban című kiállítása, amely közel 200, többségében női kiállító munkáját mutatja be a 19. századtól napjainkig. A műsorban a kiállítás kapcsán közösségi alkotásról és a női alkotók szerepéről beszélgetünk. Vendégeink: Szász Anna Lujza, szociológus, a kiállítás kurátora, és Gámán Zsuzsa a Budapest Galéria kommunikációs munkatársa.  

Májusban Jazzbois live felvételével indult el a Light Art Museum Budapest (LAM) sorozata, a LAM Tones, amit azóta a Slow Village majd iamyank videója követett. A sorozatban a zenészek a múzeum látványos tereiben játszanak olyan kiállított fény- és képzőművészeti alkotások előtt, amelyek ötvözik a tudomány és a technológia legfrissebb eredeményeit. A 10-15 perces intim, közönség nélkül felvett live sessionok a múzeum, a zenekarok és a videós produkciós cégek közös szellemi terméke, amelyben a résztvevők egyenrangú, a saját műfajukban progresszivitást és kísérletezőkedvet képviselnek. A projekt ötletgazdájával Leányvári Józseffel, a LAM operatív vezetőjével, Balázsovics Mihály, Tinkkel a Slow Village és a Mulató Aztékok rapperével és Juhász Péterrel, a 235 Productions alapítójával beszélgetünk.

adás archívum

2024 januárban jött létre a Pirosfecske Pedagógiai Kollektíva. A 15 főből álló csoport a pedagógia különböző területeivel foglalkozik -gyakorlati és kutatói oldalról egyaránt. Egy új pedagógia módszer kialakításán dolgoznak, de a végső cél az iskolaalapítás. A következő műsorban a kollektíva három tagja lesz a vendégünk: Bekő Bodza, Cieger Flóra, Horváth Berta. Fogunk beszélni a kezdeményezésükről, módszereikről, a kritikai pedagógiáról, az oktatási rendszer állapotáról és az iskolaalapítás lehetőségeiről.      

Hogyan működik egy művészeti közösségi tér, és mi segíti elő, hogy a tagok között elinduljon a beszélgetés és inspiráló együttműködések alakuljanak ki? Hogyan lehet visszacsábítani a kreatívipari szereplőket a home officeból az offline térbe, és miért jobb közösségben dolgozni, mint otthon a négy fal között? Ferencváros rehabilitációs részén pár hónapja indult el a Bäse Budapest művészeti és közösségi központ, amely coworking iroda, workshopok, előadások és kisebb kiállítások otthona. Holnap a négy alapító közül hárman lesznek a vendégeink: Farkas Róbert Astronaut AI művész, illusztrátor, Tábori-Simon José arculat- és kiadványtervező, az ArtHungry művészeti vezetője, valamint Gelley-Hager Márk grafikus, a MOME Budapest Brand Visual supervisora, kreatív projektmenedzser.

Hogyan lehet kiüresedett ipari épületeket, tereket újraéleszteni, új, közösségi funkcióval ellátni? Képes-e tartósan életben maradni egy alternatív közösségi hely luxuslakóparkok és irodaházak közvetlen közelében? A Hengermalom a Valyo, város és a folyó és az építész stúdió közös projektje, melynek célja, hogy a Budai Malom területén egy pezsgő kulturális központot hozzanak létre a városlakók aktív bevonásával. Idén május 23. és október 12. között 15 hétvégén lesz nyitva a Hengermalom rengeteg különleges rendezvénnyel és programmal. A holnapi műsorban a projekt lehetőségeiről és kihívásairól beszélgetünk Balogh Katával és Tömör Miklóssal, a Valyo, Város és Folyó Egyesület alapítóival, és a Hengermalom projekt vezetőivel.    

adás archívum

adás archívum

“A divatnak nincs jelentősége a fotóimon” — ezt Peter Lindbergh, az egyik leghíresebb divatfotós mondta, aki háromszor is fotózta a Pirelli naptárat és a legnagyobb divatmagazinoknak dolgozott. Többek között, ő készítette a British Vogue 1990. januári számának ikonikus címlapfotóját, amelyen Naomi Campbell, Cindy Crawford, Linda Evangelista, Tatjana Patitz és Christy Turlington először szerepeltek együtt, és amit ma már a szupermodell-korszak kezdetének is tekintenek. Lindbergh fotóiből most szombaton nyílik kiállítás a Műcsarnok - Kunsthalle Budapestben, ennek kapcsán fotó, divat és művészet kapcsolatáról beszélgetünk Tulipán Zsuzsával, a kiállítás kurátorával és Koti Réka fotóssal, az Analog Sparks Film Photography Awards nemzetközi fotópályázat és -díj társalapítójával.   Tracklista: 01. Sematic4 - Stasis (kezdődött: 00:01:31) 02. Cat Power - New York, New York (kezdődött: 00:04:11) 03. AURORA - Cure For Me (kezdődött: 00:26:11) 04. Thylacine - The Road (kezdődött: 00:50:52)

A műsorban Vincze Miklós Csengery- (2021), Podmaniczky- (2022) és Virág F. Éva-díjas (2024) építészeti újságíró lesz a vendégünk. Miklós a 24.hu munkatársa, instán pedig grofjardanhazy-ként találjátok meg. Budapest építészetéről, titkos és kevésbé titkos különlegességeiről, változásairól fogunk vele beszélgetni.  

adás archívum

Holnap reggel Budapest egyik legizgalmasabb kísérleti és improvizatív zenei sorozata - a JazzaJ alapítói, Rubik Ernő Zoltán, Tóth Máté, Papp Zoltán lesznek a vendégeink. A JazzaJ 2011 óta hozza össze a free jazz, a zaj-, a kísérletező folk- és komolyzene képviselőit egy-egy alkalomra, korábban sosem létező felállásokban. Zenei élményekről, tapasztalatokról, befogadói élményről is beszélgetünk velük. És sok zenét hallgatunk közben.    

13 év után újra lesz Magyar Filmszemle! A 44. Magyar Filmszemle február 3. és 9. között lesz a budapesti Corvin moziban, ahol a közelmúltban készült magyar filmeket láthattok 8 kategóriában. Közel 400 nevezés érkezett, ilyen sokan csak a legelső szemlére jelentkeztek. Minden nagyjátékfilm, dokumentumfilm és animációs film után beszélgetés lesz a rendezőkkel, alkotókkal, a kisfilmes mezőnyökben pedig naponta fórumbeszélgetések az előző nap látott filmekről. Holnap Muhi András filmproducer, a Filmszemle igazgatója lesz a vendégünk. András több mint 250 hazai filmet készített - többek között a Testről és lélekről, a Larry  vagy a Csak a szél producere volt. Az itthoni filmgyártásról, a szemle szerepéről és a filmekről beszélgetünk vele.