Szerbiát támogatjuk, Ukrajnát akadályozzuk – miközben ugyanazok az érvek cserélhetők lennének: kisebbségek, energiabiztonság, bűnözés. A Nyugat-Balkánon Oroszország és Kína nyomul, az EU hátrál. Krekó Péterrel és Németh Ferenccel beszélgetünk a kettős mércéről és a balkáni játszmákról.

Ukrajna EU-csatlakozása nem drágítaná meg az energiát – épp ellenkezőleg. Holoda Attila energetikai szakértő és Hunyadi Bulcsú, a Political Capital elemzője szerint a magyar kormány tudatosan tartja fenn az orosz energiafüggőséget: a leválás technikailag lehetséges, politikailag viszont nem érdekük.

Az európai parlamenti szavazásokat vizsgálva jól látszik, hogy koránt sincs egység a Patrióták Európáért-frakciót alkotó pártok között. Épp a Fidesz az, amelyik legtöbbször másként szavaz, mint a szövetségesei – mondja a Political Capital két elemzője, Hunyadi Bulcsú és Molnár Csaba.

Amerika egy nyolcvanéves konszenzust rúgott fel, miszerint Oroszország nemcsak Európára, de az USA-ra is veszélyt jelent – mondja Krekó Péter. Takácsy Dorka Oroszország-szakértő szerint amit az oroszok békének láttatnak, az durva elnyomás, véres diktatúra.

A Political Capital elemzése szerint a kormány az uniós elnökséggel járó figyelmet az európai mainstreammel szembeni trollkodásra és provokációra használta, hogy megemelje saját súlyát, felhangosítsa üzeneteit, és gesztusokat tegyen nemzetközi szövetségesei, elsősorban Donald Trump felé.

Nemcsak az európai parlamenti választáson, de sok nemzeti voksoláson is jelentős sikereket értek el a populisták. Orbán illiberálisdemokrácia-exportja ellen sokszor csak karanténnal tudnak védekezni a mainstream erők, ami viszont tovább erősítheti e pártokat.

A Hamász Izrael elleni tavalyi támadása óta újfajta antiszemitizmus jelent meg. A Political Capital által vizsgált hazai médiatermékek felületein hétszeresére nőtt az új antiszemitizmusnak nevezett narratíva, amelyet Izrael-ellenesség és anticionizmus jellemez.

Teljesen átalakíthatja a politikai kampányokat a mesterséges intelligencia megjelenése, bárkiről bármilyen anyagot lehet kreálni, és bárki letagadhatja az igazságot is. Lesz-e még hatalma a dezinformációnak, vagy fontosabb szerep jut majd a hagyományos kampányolásnak?

A republikánusok építik azt a narratívát, hogy Kamala Harris csak csalással győzhet. Ha ezzel a demokratikus intézményekbe vetett hitét veszik el az amerikaiaknak, az borzasztó nagy károkat tud okozni. Zöldi Blankával és Krekó Péterrel az amerikai választási kampány álhíreiről beszélgettünk.

A térségben a magyarok a legfogékonyabbak a dezinformációra, ők hiszik el leginkább az összeesküvés-elméleteket. 56 százalékuk nem hisz abban, hogy léteznek objektív tények – többek között ez derül ki a Political Capital kutatásából, amelyről Krekó Péterrel beszélgettünk.

Hasonló álhírek terjedtek mind a 27 uniós tagországban az EP-választási kampányban. A háború, a klímaváltozás, a migráció mindenhol táptalaja a dezinformációnak, amelyeket nem Moszkva vagy Peking, hanem a helyi politikusok terjesztenek.

Hogyan szavaznak az EP-képviselők a külügyi témájú szavazásokon? Változott-e a fideszes képviselők szavazása az Oroszországgal, Kínával kapcsolatos határozathozatalokban, amióta nem tagjai a néppártnak? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe a Political Capitallal közös sorozatunkban.

Év eleje óta csak a Megafon 120 milliót költött Facebook-hirdetésekre, a kormányhoz köthető oldalak összesen pedig már kétszázmillió fölött járnak. A Dezinformáció hatalmában a 2024-es választási kampány során népszerűsített, fizetett tartalmakat és finanszírozóit vizsgáljuk.

A Political Capital kutatása apropóján arról beszélgetünk, hogyan jelenik meg a dezinformáció a közösségi médiában, milyen technikákat használnak egyes szereplők a dezinformáció terjesztésére, kik is valójában a „trollok”, és mit csinálnak.

Mi a közös a radikális populista pártok narratívájában? Milyen dezinformációs stratégiákat követnek? A 2023-as nemzeti választások milyen hatással lehetnek a 2024-es EP-választásra? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe a Political Capitallal közös sorozatunkban Végh Zsuzsannával és Hunyadi Bulcsúval.

Hogyan és mire használja a dezinformációt a határon túli magyar közösségekben a kormány? A háború, a migráció és a gender eladható téma határon túl? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe a Political Capitallal közös sorozatunkban.

Mit tanult Kína az orosz–ukrán háborúból? Mennyire összevethető Tajvan és Ukrajna helyzete? Milyen hasonló dezinformációs stratégiákat követnek az autoriter államok? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe a Political Capitallal közös sorozatunkban.

A politikai kényszer a határ mindkét oldalán dolgozik: a megvetett Orbán Viktor követendő vezető, a magyarellenességéről elhíresült Robert Fico pedig a budapesti kormány szövetségese lett. A Political Capitallal induló új sorozatban aktuális példát hozunk a dezinformáció terjedésére és hatására.

Az álhírek, a dezinformáció terjedése több oldalról is fenyegetést jelent: valóságérzetünk, a  források hitelessége, a morális mértéktartás, de még a hatalom gyakorlása, megszerzése és megőrzése oldaláról is. Ez A dezinformáció hatalma, a Political Capital és a Szabad Európa új podcast sorozata.