„Az Északi Áramlattal nem az a baj, hogy felrobbantották, hanem az, hogy egyáltalán megépítették, amely ellentétes volt az európai érdekekkel” – közölte sokakat megdöbbentő módon Donald Tusk lengyel kormányfő. A balliberális miniszterelnök ezután azt is bejelentette: Varsó nemadja ki Berlinnek az Északi Áramlat gázvezeték feltételezett felrobbantóit, akik ukrán állampolgárok. Kinek és miért állt érdekében az Oroszországból Németországba érkező vezetékek felrobbantása? Miért nem szólt egyetlen mukkot sem az akkori német balliberális kormányzat? És mi volt a szerepe ebben a Joe Biden irányította amerikai adminisztrációnak és a Zelenszkij-féle ukrán vezetésnek?

Kína nagyon jelentős szereplővé vált Afrikában: óriási összegeket fektet be a fekete kontinens csaknem valamennyi országában, ingyen építette meg Addisz Abebában az Afrikai Unió új székházát, kikötőt létesít Angolában, Kenyát éppen a kínai beruházásoknak köszönhetően ma már Afrika Szingapúrjaként emlegetik, nem beszélve a kontinenst északi-déli és keleti-nyugati irányban átszelő, újonnan épülő vasútvonalakról.

Kinek jó ez? Az afrikai országoknak, legalábbis első pillantásra, hasznos. S vajon miért fogadják szívesebben a kínai jelenlétet, mint például a francia, a brit vagy az amerikai beruházásokat?

Vendég: Dr. Tóth Máté ügyvéd, gondolkodó, energiajogász, egyetemi oktató

Az átalakuló világban átalakul a világkereskedelem és a kereskedelmi útvonalak rendszere is. Vajon milyen szerepe van a nagyhatalmak – és a felemelkedő hatalmak – stratégiai, geostratégiai érdekeinek az átalakuló világkereskedelem alakításában? Megmondhatja-e a politikum a vállalatoknak, kivált a multinacionalista cégeknek, hogy kivel és hogyan kereskedjenek? S mi a szerepük a különböző „szállítási útvonalaknak”, ezek szolgálnak-e arra is, hogy álcázzák a különböző nyersanyagokhoz történő hozzáférést

Beszélgetőtárs: Dr. Bernek Ágnes geostratégiai szakértő, a BME közgazdasági tanszékének oktatója.

Donald Trump amerikai elnököt sokan bírálják - politikusok és közszereplők egyaránt - mégis, úgy tűnik, hogy az általa képviselt gazdasági és politikai nézetrendszer, a trumpizmus irányítja a mai politikát a világban. Mit jelent ez a trumpizmus? Megjelenésének, a bírálatok ellenére is általános elfogadottságának mi a magyarázata? 0:00 Bevezetés4:05 - Trumpizmus, a mainstreamtől különböző új rányvonalak7:28 - A migrációról12:55 - Média szerepe politikusok megítélésében15:39 - Miért negatív jelző a populizmus?17:47 - Vajon az elitek elszakadtak a valóságtól?22:26 – Miért hódít teret a szélsőbal, az egyetemeken és másutt is?27:03 - A Republikánus Párt mennyire tud meggyökeredzni akár a nagyvárosokban?

Ebben az adásban Horváth József biztonságpolitikai szakértővel, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetőjével beszélgetünk arról, hogy valóban világrendszerváltás zajlik-e: kik emelkednek fel, kik kerülnek lejtőre, és hol a helye Magyarországnak a nagyhatalmi versenyben.

Fő témák:

• USA vs. Kína: MI-verseny, dróntechnológia, flottakapacitás

• BRICS és az orosz–kínai közeledés hatása a Nyugatra

• Grönland, Panama-csatorna, nyersanyag-háborúk és a ritkaföldfémek

• Európa belső válságai, blokkosodás, bevándorlás és politikai törésvonalak

• Magyarország mozgástere Kelet és Nyugat között: keleti nyitás, török kapcsolatok

• Putyin üzenete a „hagyományos értékekhez” való visszatérésről

A beszélgetés témája: az amerikai Charlie Kirk meggyilkolása, ennek okai és várható következményei az amerikai társadalomban és feltételezhetően az úgynevezett liberálisok uralta felsőoktatási intézményekben is.

Megszólaló: Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.