A műsor első vendége Bérczes László rendező, dramaturg, az Ördögkatlan Fesztivál alapítója és nagyszerű beszélgetőkönyvek szerzője. Régóta kötődik a norvég író, Jon Fosse műveihez, talán azért, mert mindkettőjüket a kifejezés csendje és egyszerűsége vonzza. Megkérdeztük tőle, hogy hogyan látja ma a színházat, mit gondol a világ zajáról, és mit tart fontosnak mindebből? A folytatásban Budapest kulturális emlékezetéről beszélgettünk. A stúdióba vártuk Kiss Borbálát, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményének vezetőjét. Az alkalom pedig nem más, mint hogy elindult a BEA, vagyis a Budapest Elektronikus Archívum, ami egyfajta digitális kincsesbányaként működik: tele fotókkal, plakátokkal, zenékkel, régi történetekkel, de kottát, podcastot és videót is találunk benne.  Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díja újra felvetette, hogy milyen különleges szellemi kapcsolat fűzi össze őt Tarr Bélával. A Werckmeister harmóniák ennek az együttműködésnek talán a legtisztább lenyomata: az egyik legmegrázóbb és legszemélyesebb film, ami Krasznahorkai szövegéből született. Szarka Judit filmkritikussal irodalom és film kapcsolódásáról, és az adaptáció erejéről beszélgettünk.

Hogyan lesz egy neves filmtörténészből amatőr énekes és facebook influenszer? Aki vizsgakoncertekre jár, ott van minden zenei versenyen és ahol történik valami fontos. Rövid tudósításaira mindig érdemes odafigyelni. Vendégünk  Geréb Anna, aki elsősorban az orosz és szovjet film szakértője, és aki évtizedeken át kutatta az ismeretlen világsztár, Gaál Franciska drámai életét és gazdag hagyatékát. Idén 25 éves a Medence Csoport – az egyik legelső olyan alkotóközösség, akik az újrahasznosítás gondolatát, jóval azelőtt megismertették velünk, hogy az trenddé vált volna. Ők azok, akik használt molinókból táskákat csináltak, fesztiválokra installációkat terveztek, és mindig hittek abban, hogy a design nemcsak szép, hanem közösségformáló is. A jubileum kapcsán most Gross András, a csoport egyik alapítója mesélt arról, mi tartja mozgásban őket negyedszázad után is. A folytatásban Pittmann Zsófia képzőművészt vártuk a stúdióba, aki hímzéseivel, falvédőivel és bátor témaválasztásaival a popkultúra fontos alakja lett. Ő az, aki a művészetet szó szerint kiviszi az utcára, most épp a Radnóti Színház előtt készít óriáshímzést az arra járókkal. Aktivistaként pedig azon dolgozik, hogy ne zárják be a Rudas-fürdő egyetlen női napját, keddenként.  Végül két rendezővel beszélgettünk, Bendó Zsuzsannával és Muchichka Lászlóval, a Csak ki ne derüljön című rövidfilm alkotóival. A film egy budapesti gimnáziumban játszódik, és az iskolai szexuális határátlépés témáját dolgozza fel – őszintén, bátran, ítélkezés nélkül. Arról kérdeztük őket, hogy miért vágtak bele ebbe a kényes, ám nagyon is fontos témába, milyen a film fogadtatása, és mit szeretnének, hogy elindítson a nézőkben.

Első vendégünk Cseh András képzőművész, író, dalszerző, filmeses volt. Rajzol, zenél, és amennyire csak lehet, kerüli az internetet. Az Újzenekar frontembereként, a Tejutcagyerek című dokumentumfilm rendezőjeként, vagy éppen egy kifestő szerzőjeként mindig ugyanazt keresi: hogyan lehet történetekkel, zenével, képekkel közelebb kerülni egymáshoz. A Ludwig Múzeum múzeumpedagógiai csapata idén elnyerte a Múzeumpedagógiai Nívódíjat — nem véletlenül. Következő vendégünk Hemrik László, a múzeum Múzeumpedagógiai Osztályának vezetője, aki évek óta azon dolgozik, hogy a kortárs művészet ne távoli, nehezen érthető világ legyen, hanem személyes élmény mindenkinek, aki belép a kiállítóterekbe.  A folytatásban Farkas Gábor Gábriel, az ismert énekes, színész, képzőművész, rádiónk vendégműsorvezetője érkezett hozzánk. Kevesen tudják róla, hogy szenvedélyes állatvédő is, és pár napja érkezett vissza Korfuról, ahol a Durell-család természetvédelmi alapítványával is kapcsolatba került. Mi van vele, hogyan telnek a napjai, mit csinál mostanában?  Végül Muhi András Béla-díjas producert, a Magyar Filmművészek Szövetségének elnökét vártuk a stúdióba. Legutóbbi sikere Pálfi Györgyhöz köti, társproducere volt A tyúk című, Torontóban díjazott filmjének. Elnöki tisztsége révén ő a főszervezője a februárban újra érkező Magyar Filmszemlének is.

Ma egy izgalmas és egyre időszerűbb kérdéskörrel kezdtünk: hogyan hat a mesterséges intelligencia az irodalomra, az olvasásra és az írásra? Vendégünk Bán Zsófia író és irodalomtörténész volt. Ő segített eligazodni abban, hogy milyen lehetőségeket és veszélyeket rejthet a mesterséges intelligencia a művészet és a fantázia világában. A következő vendégünk Gross András volt, az alkalom pedig nem más, mint hogy 95 éves lenne édesapja, Gross Arnold. A neves grafikus- és festőművész mindig az eszményi valóságot akarta megformázni, képeit aprólékos részletekből építette fel. Vajon milyen ember volt Gross Arnold és hogyan él tovább ez a különleges örökség? Erről is kérdeztük a fiát, Gross Andrást. A folytatásban Sas Tamás filmrendező és operatőr érkezett hozzánk, akit főiskolás korunk óta ismerünk és szeretünk. Beszélgettünk a kezdetekről, az első filmes élményeiről, korai filmjeiről, az operatőri és rendezői pálya kihívásairól. Azt is megkérdeztük tőle, hogyan látja ma a filmművészet és a technológia viszonyát, például a mesterséges intelligencia hatását a filmre. Szó volt személyes emlékekről, tanárokról, kollégákról, és persze a saját, titokban dédelgetett terveiről is.

Elsőként Juhász Nóra képzőművészt láttuk vendégül, aki festményein és installációiban játékosan ötvözi a tervezettséget és a fantáziát. Legújabb kiállítása, az Érzelmi Erőforrások Minisztériuma, a hétköznapi abszurditást és a társadalmi kérdéseket egyaránt ironikus, interaktív formában mutatja be. Erről beszélgettünk vele. Következő vendégünk Hegyi Dóra művészettörténész és kurátor volt, a Lehetőségek tere szakmai vezetője. A Józsefváros szívében működő közösségi térben fiatalok és idősebbek, helyiek és útkeresők tanulhatnak és alkothatnak együtt. Hogyan működik ez a tér és kiket várnak oda? Erről is szó volt.   A folytatásban Gyárfás Dorka filmes újságírót vártuk a stúdióba, aki nemrég Miskolcon, a CineFest filmfesztivál FIPRESCI-zsűrijében dolgozott. Milyen volt a fesztivál, milyen szempontok mentén vitatták meg a filmeket, könnyű volt-e a döntés, és milyen filmes élményekkel gazdagodott Miskolcon?  Végül egy új amerikai-német filmdrámáról volt szó. Ira Sachs filmje, az Egy fényképész napja, a legendás New York-i fotós, Peter Hujar életének egy napját idézi fel. Topor Tünde művészettörténészt, az Artmagazin főszerkesztőjét kérdeztük arról, hogy tetszett neki a film, hogy vajon így képzelte a 70-es évek amerikai művészvilágát, és hogyan érdemes odafordulni ehhez az alkotáshoz. 

Glaser Kati rendezővel idéztük fel Bodóczky István képzőművész és legendás tanár alakját, aki művészek nemzedékeire volt nagy hatással. Például azért, mert kimeríthetetlen játékossággal tanított, nem véletlen, hogy a papírsárkány-készítés nagy mesterévé is vált. Bodóczky István emlékéről és a kortárs papírsárkány-kultúráról beszélgettünk. Ezt követően Zádori Zsuzsa, a Blinken OSA Archivum vezető levéltárosa érkezett hozzánk, aki Erdélyi Lajos, a „tapintatlan fotóriporter” világába kalauzol bennünket. A Centrális Galériában látható kiállítás képei a Ceaușescu-korszak erdélyi valóságát dokumentálják - a hétköznapok hőseit, gyereket, pásztorokat, gyári munkásokat. Erről kérdeztük a kurátort. A folytatásban a nagyszerű színész Takács Kati volt a vendégünk. Az előző évadban Blanche szerepében, A vágy villamosa főhőseként varázsolta el a közönséget, de az elmúlt években az új magyar film és a független rendezők is felfedezték maguknak. Életről, szerepekről, és mindarról beszélgettünk vele, ami a színház és a film világában, (és azon túl is) izgalmassá teszi a pályáját.

Első vendégünk Tóth Barnabás volt, akit olyan filmek rendezőjeként ismerhetünk, mint az Újratervezés, a Susotázs, az Akik maradtak, vagy a Mesterjátszma. A Friss Hús fesztiválon láttuk a legújabb rövidfilmjét, a (terep)SZEMLE 3.-at, amely egy 22 éve készülő trilógia harmadik része.  Következő vendégünk Kiss Judit Ágnes költő, író és tanár, aki vers- és prózamondást is tanít. Hamarosan itt az Olvasás világnapja, ebből az alkalomból kérdezzük élményeiről, az olvasás öröméről és hiányáról, diákjai tapasztalatairól és a fantázia szerepéről. A folytatásban vendégünk volt Hermann Zsuzsa, Heller Ágnes lánya, aki egy Facebook-bejegyzésével sokak figyelmét felkeltette. Ebben édesanyja hagyatékáról írt – arról, hogyan talált otthonra a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban, és hogyan született meg ott a Budapesti Iskola külön olvasóterme.  Végül egy igazi klasszikusról volt szó, ugyanis a Cirko Film forgalmazásában, újra látható Sally Potter Orlando című filmje, a fiatal Tilda Swinton főszereplésével. A film1992-es bemutatója óta alapvető hivatkozási pont a filmművészetben, sőt, a divatban is. Arról, hogy miért hat ma is ennyire frissen ez a 33 éves film, Gyenge Zsolt filmkritikust, a MOME tanárát kérdeztük, ezúttal telefonon.

A 2024. január 19-ei adás ismétlése: A Klasszikusok újratöltve rovattal indítottunk. Murányi Tünde és Kálid Artúr első vendége Fábri Péter író, műfordító, dalszövegíró lesz, Cervantes és Balassi korában kalandoztunk. Aztán dr. Incze Adrienne pszichiáter, mozgás- és táncpszichoterapeutával test és lélek elválaszthatatlanságáról volt szó. Majd jött Simon Balázs színházi rendező, aki az Utcaszínházi Alkotóközösséggel rendszeresen dolgozik csereháti roma közösségekben, nevelőintézetekben és börtönökben. Végül a kutyák viselkedését vizsgáló rovatban Miklósi Ádám Széchenyi-díjas etológussal beszélgettünk.

A 2024. augusztus 23-i adás ismétlése: A Klasszikusok újratöltve rovatunkkal indítottunk, újra filmről volt szó, és újra remekművekről. Geréb Anna filmtörténész egyik legkedvesebb művészéről, Charlie Chaplinről mesélt, akit a filmtörténet Shakespeare-jének, Mozartjának és József Attilájának tart egyszerre. Terítéken a Modern idők. Ezt követően Schmöltz Margit író, könyvtáros érkezett a stúdióba egyenesen Esztergomból. Vendégünk azon kevesek közé tartozik, aki láthatta a Boticellinek tulajdonított freskókat Vitéz János egykori Studiolojában, az esztergomi várban. A freskókról és a Csipkerózsika-álmából ébredő városról kérdeztük. A folytatásban Lévai Ádám grafikus, képzőművész érkezett hozzánk, Tatáról. Rajzait „egymásból kiáramló vonalak adta lényeknek” nevezi Sinkó István, aki szerint a rajzok legfontosabb motívuma az ölelés. Lévai Ádám a rajzolás mellett elhivatott pedagógus is, erről is kérdeztük. Ezt követően visszatértünk a filmhez. Már a mozikban a Cirko Film legújabb bemutatója, a Párizsi pillanatok. Az édes-bús fekete komédia rendezője Marjane Satrapi, és olyan sztárokat láthatunk benne, mint Monica Belucci, vagy Rossy de Palma. Vendégünk Csabai Máté, a Magyar Narancs újságírója.

A 2024. szeptember 27-ei adás ismétlése: Elsőként Lőrinc Katalin, Harangozó Gyula-díjas táncművész, egyetemi tanár, a kortárs tánc egyik hazai úttörője volt a vendégünk, aki lassan 30 éve tanítja a táncosok fiatal generációit a Táncművészeti Egyetemen. Emellett aktív táncos, színpadi ember, szakíró, 5 nyelven beszél, és ki tudja még mi mindennel foglalkozik. Mi, minden esetre, megkérdeztük tőle. Ezt követően Dinyés Dániel zeneszerzőt-karmestert vártuk a stúdióba, aki másfél éve vett egy nagy levegőt, és megtette azt, amiről a legtöbbünk csak álmodni mer: alkotói szabadságra ment. Színházi előadásait leadta, és mostanában csak azzal foglalkozik, ami igazán érdekli: a zeneszerzéssel. Erről is kérdeztük. A folytatásban Fátyol Hermina színész, casting rendező érkezett hozzánk, aki Berlin és Budapest között osztja meg életét. Nemzetközi és magyar filmes produkcióknak válogat színészeket, statisztákat, közben ő maga is játszik, forgat. A szereplőválogatás érdekességeiről, a kétlaki életről, a kétféle foglalkozásról kérdeztük. A következő vendégünk Szatmári Andrea filmrendező, producer volt, aki korábban a Cannes-i Filmfesztiválra beválogatott rövidfilmjével járt nálunk. Egy ideje már foglalkoztatja a testcsere kérdése, ezúttal a női alkotókból összeállt DOPEA kollektívával együtt, egy fotókiállítás keretében kérdez rá a témára. Egészen pontosan a reklámipar és a digitális létezés számára „kölcsönadott testek” mibenléte foglalkoztatja.

„A mozi nem luxus” – mondja Dér Zsolt, mai első vendégünk, aki már jó ideje a függetlenek útját járja. A Junior Prima díjas színészt egyre többféle szerepben láthatjuk, színészként és rendezőként is, és ő az egyik alapítója a Mindenki mozija elnevezésű közösségi kezdeményezésnek. Erről a sokféle útról kérdeztük. Ezt követően két olyan vendég érkezett hozzánk, akiknek sokat köszönhetünk, ha a kortárs magyar színházművészetről beszélünk – főleg, ha az épp New Yorkban történik. Boros Anna színész, a Hungary L!ve Fesztivál megálmodója, és Kovács Brigitta kulturális menedzser, producer, kart karba öltve dolgoznak azon, hogy minden összeálljon szeptember elejére, amikor New Yorkban elkezdődik a 3. Hungary L!ve – erről meséltek nekünk. A folytatásban Láng Annamáriát vártuk a stúdióba. A nagyszerű színésznő immár a hetedik évadát kezdi ősszel a bécsi Burgtheater társulatában. Németül játszik, és otthonosan mozog Európa egyik legnagyobb presztízsű színházában. Pályájáról, kedvenc előadásairól és rendezőiről, és természetesen a művészi bátorságról beszélgettünk vele. Következő témánk egy igazi nyári klasszikus: a Cirko-Gejzír mozi Szánsájn Fesztiválja. Ez az a sorozat, ahol fröccs, szörp, hűvös mozitermek és remek filmek várják a közönséget. Kultkedvencek és Arany Pálma-győztesek kerülnek újra vászonra, minden, amire évközben talán nem jutott idő, most bepótolható – mi pedig Kovács Gellért kollégánkat kérdeztük arról, hogy mit is érdemes megnézni a Szánsájn vetítésein.

A 2024. július 5-ei adás ismétlése: A klasszikusok újratöltve rovatunkkal indítottunk, első vendégünk Nagy Gabriella író, a Litara főszerkesztője volt. Őt is arra kértük, hogy gondolja végig, melyek azok a művek, amelyeket mai szemmel is érdemes újra olvasni. Kedvenc szerzői közül most Rilke: Szonettek Orheuszhoz versciklusát és Csáth Géza: A kis Emma című novelláját választotta. Ezt követően dr. Béres Judit, a Magyar Irodalomterápiás Társaság elnöke, egyetemi docens érkezett hozzánk. Az irodalmi szövegek és az írás terápiás hatásáról, az irodalomterápia, mint diszciplína elfogadottságáról és népszerűvé válásáról beszélgettünk vele. A folytatásban az erdőkertekről és a közösségi permakultúráról volt szó. A stúdióba vártuk Milánkovics Kingát, a Magyar Permakultúra Egyesület tagját, aki maga is fentart egy több mint 20 éves erdőkertet Gödöllőn. Valóban leáldozott a szépen nyírt füves kertek korszakának? Erről is kérdeztük. Ezt követően Lugosi Csenge, az ELTE Természettudományi Karának biológus hallgatója érkezett hozzánk, aki az utóbbi években teljesen bevonódott az Etológia Tanszék kutatásaiba. Egy bizonyos V-alakú kerítéskerülő teszt tapasztalatairól és a kutyák tanulásáról kérdeztük.

125 éve született Barcsay Jenő, aki festőként, tanárként és a híres Művészeti Anatómia szerzőjeként is meghatározó alakja volt a 20. századi magyar képzőművészetnek. A Képzőművészeti Egyetem róla elnevezett híres kiállítótermében, a Barcsay-teremben, most egy nagyszabású, ingyenesen látogatható, életmű-kiállítással tisztelegnek előtte. A Tökéletes egyensúly. Keresztmetszet című tárlat érdekességeiről az egyik kurátorral, Sturcz János művészettörténésszel beszélgettünk. Következő vendégünk Zoltai András fotográfus volt, aki idén elnyerte a rangos Hemző Károly-díjat. Munkáiban az ember és a víz kapcsolatát vizsgálja – egyszerre dokumentálja és líraian közelíti meg a témát. Képein nem csak magyarországi tájak, de egy távoli indiai sziget hétköznapjai is megjelennek. A díjról, a vízhez való viszonyunkról és a képek történeteiről is kérdeztük. A folytatásban Németh Gábor írót, forgatókönyvírót vártuk a stúdióba, aki bár ritkán publikál, de ha megszólal, annak súlya van – akár egy regényben, akár egy díjátadón, vagy épp egy kiállításmegnyitón. Sokáig tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, majd a FreeSZFE egyik alapítója lett. Többek között az írásról, a tanításról, közszerepléseiről és az írói szerep kihívásairól is kérdeztük. Jártak már Avignonban? Esetleg éppen a színházi fesztivál idején? Ha nem, akkor most bepótolhatják, egy új francia film segítségével. Már a mozikban Az avignoni szerelmesek, ami egyszerre szerelmi történet, színházi szatíra és érzékeny portré a művészi lét bizonytalanságáról. És nem mellesleg a színház varázsáról. A Cirkó film új bemutatójáról Rieger Johanna, kulturális újságíróval beszélgettünk.

A Klasszikusok újratöltve rovatunkkal indultunk, amelyben ezúttal filmről beszélgettünk. Első vendégünk Sólyom András filmrendező volt, aki Federico Fellini Nyolc és fél című moziját ajánlja újranézésre. Szó volt az alkotói válságról, a rendező szabadságáról, a remekművek természetéről - és arról is, miért olyan nehéz néha a producerekkel. A folytatásban Túróczi Éva Annát vártuk a stúdióba. A színésznő régi kedves ismerősünk, megkérdeztük tőle, hogy mi mindennel foglalkozik mostanában, és hogy miért tartja magát „digitális tartalomkészítőnek”. Azt, hogy pontosan honnan és mióta ismerik egymást a műsorvezetőkkel, kiderült a beszélgetésből. Ezután Rózsa Melinda, a Roziutazik utazási bloggere és Melinda Rose slammer érkezett hozzánk. Talán nem meglepő, hogy a két név egy embert takar. Rozi egyedül utazza körbe a világot, legutóbb Bulgáriából posztolt lenyűgöző képeket, közben pedig slam színpadokon áll, és fanyar humorral meséli el, hogy milyennek látja a világot. Beszélgettünk útikalandokról, színpadi élményekről és arról is, hogyan kapcsolódik össze az utazás, a költészet és a szabadság. Vajon máshogy használják a városi tereket a nők, mint a férfiak? Egyáltalán: mennyire veszik figyelembe a várostervezésben a nők szempontjait? Vendégeink voltak Böröndy Júlia és Dalos Eszter, a Feminicity Kollektíva tagjai, akik azért dolgoznak, hogy Budapest befogadóbb, élhetőbb és biztonságosabb legyen – mindenkinek, de különösen a nők számára.

A 2024. június 28-ai adás ismétlése: A klasszikusok újratöltve rovattal indultunk, első vendégünk Szeder Kata volt, az Austen-projekt podcast-sorozat egyik házigazdája. Jane Austen legismertebb regényéről beszéltünk és rántottuk le róla a rózsaszín lányregény címkét, hogy megfejtsük, vajon mitől olyan izgalmas és aktuális mind a mai napig az Austen-univerzum? Terítéken: a Büszkeség és balítélet. Ezt követően dr. Perlusz Andrea, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának tudományos és stratégiai ügyekért felelős dékánhelyettese érkezett hozzánk. Több szervezettel összefogva, már kétszer jártak Kenyában, ahol fogyatékosságban élő gyerekek, valamint pedagógusaik és szüleik részére vittek módszertani és iskolafejlesztési programokat. Kenyai tapasztalatairól kérdeztük dr. Perlusz Andreát. A folytatásban Réz András írót, filmesztétát vártuk a stúdióba, akivel terveink szerint egy kicsit nosztalgiáztunk, és felidéztük a régi kertmozik, autós mozik hangulatát. Arról is beszélgettünk, hogy miért is olyan kivételes élmény nyári estéken a csillagos ég alatt filmet nézni. Ezt követően Kudron Anna, a Pinkponilo alapítója és vezetője érkezett hozzánk. Csapatuk kitartó lelkesedéssel fordult a fenntartható divatipari megoldások felé. Bátonyterenyén varrós workshopokat tartottak, áprilisban pedig a Milánói Design Héten mutatták be a Biowoolness projektjüket. És hogy ez mit jelent - erről is kérdeztük.