Az évados megjelenésű podcast-sorozat a szer- és viselkedés-függőségekről szól Kovács András Péter és Deés Enikő műsorvezetőkkel, Hoffmann Katalin klinikai szakpszichológussal és a téma legelismertebb hazai szakértőivel. A podcast a legelterjedtebb függőségek kialakulását, fiziológiáját és lélektanát, buktatóit és kiutait tárgyalja hétköznapi, mindenki számára érthető módon, könnyedén és oldottan, tabuk, stigmák és ítélkezés nélkül. A függőségek előzményei és hatásai mellett szó esik a fiatalkorú és női függők speciális helyzetéről, a család szerepéről, a társfüggőkről és a szenvedélybeteg családban felnövekvő gyerekekről is.
All content for Töltsd velünk! is the property of Kovacs Andras Peter and is served directly from their servers
with no modification, redirects, or rehosting. The podcast is not affiliated with or endorsed by Podjoint in any way.
Az évados megjelenésű podcast-sorozat a szer- és viselkedés-függőségekről szól Kovács András Péter és Deés Enikő műsorvezetőkkel, Hoffmann Katalin klinikai szakpszichológussal és a téma legelismertebb hazai szakértőivel. A podcast a legelterjedtebb függőségek kialakulását, fiziológiáját és lélektanát, buktatóit és kiutait tárgyalja hétköznapi, mindenki számára érthető módon, könnyedén és oldottan, tabuk, stigmák és ítélkezés nélkül. A függőségek előzményei és hatásai mellett szó esik a fiatalkorú és női függők speciális helyzetéről, a család szerepéről, a társfüggőkről és a szenvedélybeteg családban felnövekvő gyerekekről is.
Szécsi Judit szociális munkás, addiktológiai konzultáns ezúttal a felépüléssel kapcsolatos tévhiteket segít eloszlatni. Jó-e a sztárpszichológus? Hasznos-e, ha a szakember maga is felépülő szenvedélybeteg? Ágyhoz kötöznek-e a rehabon? Egyáltalán - csak durva, szélsőséges és legvégső esetben bevetendő fegyver a segítségkérés?
Elhatározás kérdése az egész. Fejben dől el. Egy kis akaraterő. Nekem kell őt megmentenem. A leszokás csak annyi, hogy lerakja, és kész. A családtagnak kell egyedül változnia, mi mindent jól csinálunk, hiszen ő a függő. Csak akkor tud elkezdeni változni, ha már nincs lejjebb. Ezeket és más, függőséggel kapcsolatos tévhiteket oszlatunk el Szécsi Judit szociális munkás, addiktológiai konzultáns segítségével.
Dr. Koronczai Beatrix, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai karának docense segít nekünk megérteni, hogy az internet- és okoseszköz-függőség mennyiben hasonlít a már megismert szer- és viselkedésfüggőségekhez, mikor kezdjünk gyanakodni, milyen kérdéseket tegyünk fel magunknak vagy szülőként a gyerekünknek, és egyáltalán - hogyan óvhatjuk meg a gyerekeinket egy olyan korban, amikor internet és okos eszközök nélkül lassan lehetetlen élni.
Az alkoholbeteg és szerhasználó szülők gyerekeihez hasonló tünetekkel és traumákkal élnek az egyéb módon diszfunkcionális (katonás, szadista, nárcisztikus, betegséget beképzelő vagy szexuálisan abuzáló) családokban felnövő gyerekek. Őket várják az ACA (Adult Children of Alcoholics) névtelen csoportok, melyeknek két hazai tagja a vendégünk. És mivel a gyerekkori szexuális zaklatás fészke szinte mindig diszfunkcionális család, szó esik a SIA (Survivors of Incest Anonymus, szexuális zaklatások elszenvedői) csoportról is.
A rehabilitáció az addiktológiai betegellátás legkötöttebb formája, ami még egy felnőttet is kihívás elé állít - hát még egy serdülőt. A Székesfehérvári Egészségdokk Alapítvány tinirehab részlegvezetője, Perger Tünde és egy bentlakó, Ash mesél a rehabilitáció folyamatáról, arról hogy a rehabilitáció elején hogyan kell megtanulni, hogy milyen lesz az élet bent, aztán a rehabilitáció folyamán szépen lassan megtanulni azt, hogy milyen lesz az élet kint.
A serdülő életében a szerfogyasztást ugyanúgy okozhatja társaság mint a társaságból való kimaradás. Az iskola jó jelzőrendszer, de a szülőnek érdemes figyelnie a gyereke viselkedésének változásait. Viszont van az a pont, amikor már nem a szülő tud segíteni. A Pécsi Kamasz Addiktológiai Regionális Centrum két szakemberével beszélgetünk.
Egy szerencsejáték-függő két esetben nem hagyja abba a játékot: ha nyer, és ha veszít. Demetrovics Zsolt klinikai szakpszichológus, addiktológus, a téma nemzetközileg elismert szakértője szerint itt is szerfüggőségről beszélünk, csak a szer a dopamin, amit az agy állít elő. Az egészségügyi kockázatok is vetekedhetnek más függőségekével, nem is beszélve az anyagi veszteségekről. Ezért legyen a beavatkozás is gyors, határozott, és a szakemberek mellett keressünk egy jogászt is.
A mai adásban Sárosi Péter drogpolitikai szakértő segít nekünk megérteni, hogy míg egyes országok a kábítószer-előállítás és kereskedelem minden mozzanatát szigorúan büntetik, ám fogyasztást nem bűncselekményként, hanem megoldandó társadalmi problémaként kezelik, Magyarországon a törvény a fogyasztókat sem kíméli, a prevencióhoz és kezeléshez szükséges drogstratégia viszont hiányzik. Büntetés helyett lehet választani az elterelést, ami azt jelenti, hogy hónapokig ingyen pszichológushoz jutunk - de az is beszédes, hogy Magyarországon leggyorsabban úgy tudsz ingyenesen pszichológust szerezni, ha elkapnak egy füves cigivel.
dr. Makara Mihály belgyógyász, hepatológus a hepatitiszes betegeket vizsgálva nem áll meg a testi tüneteknél - a lelki okokat, azokon belül a negatív gyerekkori élményeket (ACE) kutatja. Már néhány ilyen rendszeres élmény eljuttathat a függőséghez vagy depresszióhoz, hat ilyen élmény pedig akár húsz évvel is megrövidítheti az életünket.
Andi és Béla (kitalált nevek), két önsegítő anonim kábítószerfüggő csoport-tag megismertet minket az anonim csoportok természetével, bemutatják a tizenkét lépéses programot, amelynek teljesítése nem is olyan egyszerű, mint amennyire elsőre látszik.
Nagy Alíz szerint a legfontosabb megmutatni a paciensnek, hogy célt adjon, és megtalálja azt a pontot, amiben ő jó. Nem a terápia nehéz, hanem az utána következő 4-5 év, amikor mindazt, amit a rehabon tanulnak, be kell építeniük, hogy napi rutinjukká váljon.
dr. Szemelyácz János pszichiáter, addiktológus szerint a függőséget gyógyító jó terápiás kapcsolat titka a kölcsönös bizalom, a kifogyhatatlan motiváció és az empátia, ami nem az egymás vállán sírást jelenti, hanem annak a térnek a megteremtését, amiben a függő érzi azt, hogy a terapeuta együtt gondolkodik vele.
Felvinczi Katalin szerint az iskolai prevencióra nagy szükség lenne - ha beengednék az iskolákba a civil szervezeteket. Prevenció címén nem azt kell elmondani, hogy mik a káros hatások és a büntetés - mert a fiatalokat elsősorban nem a drogok érdeklik, hanem az élet nagy, megoldandó problémái.
Békési Tímea addiktológiai konzultáns, családi tanácsadó-jelölt, gyászkisérő és meseterapeuta, az Újraépített életek c. könyv társszerzője szerint a mi generációnk dogozhatja fel először hatékony önismereti módszerekkel a függő vagy rendellenesen működő család gyerekkorban szerzett traumáit. . Fontos viszont, hogy ezen az önismereti úton legyünk együttérzőek és türelmesek magunkkal. A feldolgozásban nemcsak egyéni terápia létezik, hanem az alkoholista és más rendellenesen működő családok felnőtt gyerekeinek csoportjai (ACA) is.
A hét szabály: 1. Nem én okoztam. 2. Nem tudom irányítani. 3. Nem tudom meggyógyítani. 4. Megtanulok gondoskodni magamról, úgy, hogy: 5. Megosztom az érzéseimet. 6. Egészséges döntéseket hozok. 7. Szeretem magam.
Kormos Piroska, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Fogadó Pszichoszociális Intézetének munkatársa hosszú évek óta olyan gyerekekkel foglalkozik, akik szenvedélybeteg családokban nevelkednek.
Frankó András, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Fogadó Pszichoszociális Szolgálatának vezetője szerint sokszor maga a család sérült, a függő csupán a tünethordozó. Ilyenkor nem elég a tünetet - a függőséget - megszüntetni, magával a családi problémával is törődni kell.
Nyíri Noémi szociálpedagógus, addiktológiai konzultáns szerint a szegregátumok fiataljai fokozottan kitettek a szerhasználatnak - ám nem csak szegény, de gazdag szegregátum is létezik. A különbség a használt szer, a megoldás az odafigyelés és kötődés.
dr. Komáromi Éva klinikai addiktológiai szakpszichológus, pszichoterapeuta a társfüggők személyiségjegyeiről beszél. Az epizód végén egy tételszerű felsorolás pontjaiban sokan könnyen magukra ismerhetnek. Az első évadtól ezzel a résszel búcsúzunk, a sorozatot szeptemberben folytatjuk.
dr. Komáromi Éva klinikai addiktológiai szakpszichológus, pszichoterapeuta a társfüggőség legelismertebb hazai kutatója a társfüggőség fogalmát úgy határozza meg, mint ragaszkodás egy problémás párkapcsolati helyzethez. A másik fél problémája lehet addikció, impulzuskontroll-zavar, de akár hűtlenség, érzelmi elérhetetlenség, nárcizmus. A nagy kérdés: hogyan szabadulhat az ilyen kapcsolatból az, aki tudat alatt nem is akar szabadulni?
Az évados megjelenésű podcast-sorozat a szer- és viselkedés-függőségekről szól Kovács András Péter és Deés Enikő műsorvezetőkkel, Hoffmann Katalin klinikai szakpszichológussal és a téma legelismertebb hazai szakértőivel. A podcast a legelterjedtebb függőségek kialakulását, fiziológiáját és lélektanát, buktatóit és kiutait tárgyalja hétköznapi, mindenki számára érthető módon, könnyedén és oldottan, tabuk, stigmák és ítélkezés nélkül. A függőségek előzményei és hatásai mellett szó esik a fiatalkorú és női függők speciális helyzetéről, a család szerepéről, a társfüggőkről és a szenvedélybeteg családban felnövekvő gyerekekről is.
