Kik voltak valójában a hunok? Attila,legendák, harcos nomádok – de mit mond ma a régészet?
A legújabb részben Dr. Rácz Zsófiával beszélgetünk arról, hogyan lehet a hunokat a legmodernebb kutatási módszerekkel– régészet, antropológia, archeogenetika – követni a belső-ázsiai sztyeppéktőlegészen Európáig.
Miért fontos még ma is a hun kérdés? Mennyirelátja másként a nemzetközi kutatás? Mit tudunk ma Attiláról– és mit nem?
Ezekre a kérdésekre keressük a választ alegújabb részben. Tartsatok velünk és derítsük ki együtt, mit rejt a hunoktitka – a legendákon túl, a tudomány eszközeivel!
A 6. évad 2. részében Regi és Bencevárnak Titeket a mikrofonnál! Most sem marad el a mélyfúrás a múltba: vendégünkDr. Dani János, a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékének adjunktusa, adebreceni Déri Múzeum munkatársa – vele beszélgetünk a régészet egyiklegizgalmasabb és legvitatottabb témájáról: a Jamnaja kultúráról.
Hosszú szünet után újra itt vagyunk! Az Ásatalk podcast 6. évadának első epizódjában hagyományosan, egy szerkesztőségi megbeszélésre invitálunk titeket- csak mi, a mikrofon, és néhány igazán inspiráló régészeti történet.
Mi is az a vesztőhely?
A vesztőhelyek a középkori városok peremén, magaslatokon vagy forgalmas utak mentén kialakított helyszínek voltak, ahol a halálos ítéleteket végrehajtották. Ezek központi eleme a bitófa volt, de sokféle kivégzőeszközt használtak, és változatos méretű helyszínek léteztek.
Nemcsak kivégzésekre szolgáltak ezek a helyek, hanem becstelen, szégyenteljes tettek büntetésére is – például testi fenyítéseket is gyakran itt hajtottak végre. A vesztőhelyek ma is megtalálhatóak Európa-szerte, sok helyen az omladozó maradványok formájában. Egyszerre voltak a halál és a szégyen színhelyei.
🎙 Legújabb epizódunkban Kováts István, régész a vendégünk, aki elkalauzol minket a vesztőhelyek világába – a felségárulások, lopás, rablás, útonállás büntetéseinek helyszíneire. Ráadásként betekintést nyújtunk a lefejezések és kínzások sötét történelmébe is. Ne hagyjátok ki!
Mi mind egyéniségek vagyunk? Napjainkban, amikor számtalan globális trend hat ránk, az emberek egyre inkább törekednek arra, hogy valamivel kitűnjenek, és sajátos, jól körülírható identitással rendelkezzenek. De vajon ez mindig így volt? Az emberek a múltban is arra törekedtek, hogy kifejezzék önmagukat, és ne csak a közösség egy tagjaként emlékezzenek rájuk?
Bár a régészeti kutatások alanyai már régóta halottak és eltemetettek, egykor ők is emberek voltak, életekkel, barátokkal, célokkal és öntudattal. Hogyan lehet ezt a személyes és társadalmi identitást vizsgálni, és milyen mélyebb megértést nyerhetünk a múlt emberei iránt ezekkel a módszerekkel?
Regi mini sorozatunk ezen részében az identitás kérdéseit járja körbe, és bemutatja, milyen fontos kérdéseket érdemes feltennünk – akár saját magunknak is – a téma kapcsán.
A fenntarthatóság és a régészet elsőre talán furcsa párosításnak tűnhet. Mindkét fogalom körül számos kérdés és tévhit kering: a fenntarthatóság mára egy gyakran használt, divatos, de sokszor üres kifejezés lett, míg a régészetet számos félreértés övezi. De vajon lehet-e fenntartható a régészeti leletanyag és maguk a régészeti kutatások? Hogyan tehetjük a régészetet fenntarthatóvá, mint szakmát és tudományágat?
Mini sorozatunk ezen részében Kíra arra keresi a választ, hogyan értelmezhető a fenntarthatóság gondolata a régészet világában, és milyen módokon lehet ezt a szemléletet beépíteni a régészeti gyakorlatba.
A "lakhatási válság" kifejezést egyre gyakrabban hallhatjuk, legyen szó politikai vitákról, társadalomtudományi kutatásokról vagy éppen urbanisztikai kérdésekről. Világszerte, így Magyarországon is, egyre több embert – különösen fiatalokat – érint az a probléma, hogy a lakhatás valóban alapvető jog-e, és hogy hozzáférhető-e mindenki számára. De vajon ez egy újkeletű kihívás? Mikor beszélhetünk először lakásínségről, és milyen megoldásokat kínáltak a történelem során a városi lakhatás problémáira?
Mini sorozatunk ezen részében Bence osztja meg velünk gondolatait a lakhatási válság történelmi hátteréről és a korabeli válaszokról.
A háborúk tragédiája mindenkor jelen van, de a modern világban az emberi életeken túl számos más érték is veszélybe kerül, köztük a régészeti örökség. A mostani orosz-ukrán háború különösen rávilágít arra, milyen törékeny és fenyegetett helyzetben van Ukrajna kulturális öröksége. Az orosz agresszió következtében számos ukrán régészeti emlék károsodott, némelyik teljesen megsemmisült, és továbbra is komoly veszélyben van.
Különkiadásunk első mini epizódjában nemcsak a jelenlegi konfliktust vizsgáljuk meg, hanem más háborús helyzetek példáin keresztül is bemutatjuk, hogyan érintették a múzeumokat és a kulturális intézményeket a hasonló fenyegetések. Megmutatjuk, hogyan próbált a régészet választ adni ezekre a kihívásokra, és milyen megoldások születtek a kulturális örökség megóvására.
Hallgassátok meg Berci gondolatait ebben a témában, és merítsetek belőle inspirációt a múlt és jelen kapcsolatának megértéséhez!
Textíliák a sötét középkorból, avagy az avarok öltözködése
Legújabb részünkben Básti Zsófia, a MNM KK Nemzeti Régészeti Intézet, Régészeti Tár Avar kori gyűjteményének kurátora és az ELTE Történelemtudományi Doktori Iskolájának hallgatója a vendégünk, aki az avar divat világába kalauzol el minket. Az epizódban kitérünk arra, hogy mit viseltek az avarok, ezeket az öltözékeket milyen anyagokból készítették el és mennyire pontosan tudjuk rekonstruálni a teljes viseletet. Szó lesz továbbá arról is, hogy fekete-fehér vagy színes népvándorláskort kell-e elképzelnünk.
A legújabb rész vendége Major Balázs, a Szíriai Magyar Régészeti Misszió vezetője volt. A legújabb részből megtudhatjátok, hogy mik azok a barlangvárak, milyen, ha egy komplett falu mumifikálódik és hogy Margat várának feltárása során mik voltak azok tudományos kérdések, amelyek mentén ásót fogtak a magyar régészek.
A mai adás vendége dr. Vasáros Zsolt volt, aki beavatott minket az építész szakma rejtelmeibe és hogyan kapcsolódhat ez a szakma szorosan a régészethez. Az ő példáján keresztül megtudhattok, hogyan lehet ötvözni a két tudományágat és milyen szemmel néz a régészeti korú építményekre egy építészmérnök.
És akkor belevágunk az ötödik évadba! A tavalyi kezdéshez hasonlóan most is hármasban ültünk le beszélgetni, és megtárgyaltuk, hogy milyen élményeket szereztünk külföldi ásatásokon. Volt szó az áramszünetekről iraki Kurdisztánban, Grúziáról és arról, hogy inkább Georgia, de kiderült az is, hogy miként lehet ingyen bejutni a Saint Luois Art Museum-ba. De mindez köret, mert a gasztronómia mindent visz!
Ebben az epizódban dr. Szabó Dániellel elevenítettük fel a gall háborúkat és az ahhoz tartozó fontosabb eseményeket. A témával kapcsolatban nem hagyhattuk ki a bibractei ásatást, ahol magyar régészek is közreműködnek a nemzetközi projektben.
Ebben az epizódban Király Attilával beszélgettünk, akivel egy több témát felölelő, néhol csapongó adást sikerült rögzíteni. Szó esett a saját kutatásáról, tapasztalatairól, valamint a szudáni és iraki kurdisztáni tapasztalatairól. A megszokottnál lazább adás kerekedett belőle, reméljük ti is annyira élvezni fogjátok, mint amennyire mi élveztük.
Ebben a részben a pannoniai elitet mutatta be nekünk Mráv Zsolt a nagyharsányi villán keresztül. A történeti bevezető és a római elit megismerése után a nagyharsányi villa felfedezésének és megismerésének kalandos (néha szomorú) útját vettük át. Az adás második felében pedig a jelenkori kutatások eredményeiről esett szó, többek között egy speciális edénytípusról, aminek csodájára jártak a római korban, de az üvegekről is szó esett.
Az új epizódban Gyucha Attilával és William A. Parkinsonnal folytattuk a beszélgetést a chicagoi Field Museum of Natural History szervezésében készült First Kings of Europe From Farmers to Rules in Prehistoric Southeastern Europe címet viselő kiállításról. A kiállítás bemutatja az amerikai közönségnek az európai civilizáció kezdeteit az újkőkortól kezdve a vaskorig. A projektben 11 ország 26 múzeuma vett részt, több mint 700 tárggyal, melyeket soha nem mutattak be együtt, egészen idáig. A kiállításban látható a várnai kincs, bronzkori kardok és páncélok, a borovoi kincs, valamint egy trák herceg aranykoronája is. Az adásban a kiállítás több mint öt éven át tartó szervezésének a „kulisszatitkairól” beszélgettünk. Gyucha Attila és William A. Parkinson megosztotta velünk, hogy honnan jött a kiállítás ötlete és ezzel mit szerettek volna elmesélni a nagyközönségnek. Megtudjuk hogyan állt össze a kiállítás maga, mik voltak a nehézségek és az örömteli pillanatok a szervezés közben, valamint, hogy kinek melyik a kedvenc tárgya a kiállított leletek közül.
Ebben az epizódban Paul Duffyval, William A. Parkinsonnal és Gyucha Attilával beszélgettünk Vésztőn. Egy akkor folyó ásatás során sikerült velük beszélgetni. Az adásban erről a projektről, a kezdetekről, amerikai régészetről és a jövőről is beszélgettünk. A következő epizódban is ők lesznek a vendégeink, hogy milyen témáról, jövő héten kiderül.
Az új évad első részében, a megszokottól eltérően most nem egy meghívott vendéggel, hanem hármasban beszélgettünk. A teljesség igénye nélkül reagáltunk a 2022-es év izgalmasabb régészeti híreire és szóba került az új évad felépítése is.
A podcast legújabb részében dr. Siklósi Zsuzsannával folytattuk a beszélgetést ott, ahol az előző rézkoros adás végén abbahagytuk. Részletesebben beszélgettünk a rézkori emberek szociális kapcsolatáról, ami a hamarosan kezdődő Lendület kutatásuk célja. Olyan témákra is kitértünk, hogy miért kellett egy Magyaregresről származó edényt sürgősen kórházba vinni és hogyan terjedtek el a rézkorban megjelenő újítások a Kárpát-medencében.
A legújabb részben Dr. Csippán Péter volt a vendégünk, akivel az archaeozoológiáról beszélgettünk. Ez a régészeten belüli tudományág az állatcsontokkal foglalkozik és a felvétel során kitértünk jellemvonásaira. Miben különbözik az antropológusok munkájától az archaeozoológusé? Mi az a kecske/juh problematika? Mi a helyzet a magyar szürkemarhával? Ezekre a kérdésekre kaphattok választ, ha meghallgatjátok a legújabb epizódot.
