Voltak Kertész Imrén és Krasznahorkai Lászlón kívül magyar esélyesek? Mi változott a 21. században a korábbi évszázadhoz képest az irodalmi Nobel-díjak odaítélése kapcsán? Lehet toplistás könyvvel nyerni vagy mások a szempontok? Beszéltünk a jelölés és döntés menetéről. Van-e jelentősége korábbi díjaknak a döntésben? Milyen nyelven írók nyernek a legtöbbet, és lehet-e lírával vagy drámával sikert elérni? Szó volt a fordítások jelentőségéről, különösen arról, hogy milyen fordítások, külföldi kiadások szükségesek a díjhoz. Megvizsgáltuk, hogy Krasznahorkai László esetében milyen jelentőségű kiadók adják ki angol és német nyelvterületen. Hogyan hat a díj a nagy kereskedőkre? Mennyi idő alatt fogyott el a friss Nobel-díjas szinte összes könyve a bejelentés után?
Egy közösségi finanszírozású kiadó történetének vége. Milyen Goodreads trollok rontják a szerzők hírnevét? Egy szerzőről, akinek sikeres könyvéből film is készült, és aki valós történetként adott el valamit, ami nem egészen pontosan úgy volt. Mi itt a kiadó felelőssége? Tényleg kiszorulnak a férfi szerzők a könyvpiacról? Végül egy magyar szerző valódi nemzetközi sikeréről is beszéltünk.
Szilágyi D. Szabolccsal, a Koinónia Kiadó vezetőjével beszélgettünk. A Koinónia elsősorban vallási és gyerekirodalmi könyveket, de szakirodalmat és felnőtteknek szóló szépirodalmat is megjelentető kiadói műhely Kolozsvárott. Akit érdekel egy minőségi kiadó működési módja, most bepillantást nyerhet ebbe, hiszen az epizódban szó volt a kiadó profiljáról, a szerzők kiválasztásának menetéről, a könyvjogok eladásáról és vásárlásáról. A beszélgetés révén belepillanthatunk a szerkesztés folyamatába, megismerjük a munkálatokban részt vevők feladatait, de a gazdasági hátteret is érintjük.
A kiadó weboldala: http://www.koinonia.ro/
Mik voltak 2024 sikerkönyvei Nagy-Britanniában? Melyek a vezető kiadók és valójában egy kiadó hány kiadó? Beszélünk az ügynökségekről és a könyvjogok eladásának aukciós módjairól. Miért mennek csődbe disztribútorok és miért nehéz újat alapítani? Hogyan hatott a Brexit a brit könyvpiacra? Hogy keresnek a brit könyvpiacon a szakemberek? Egy kis tippjáték lehetőséget is kínálunk hallgatóinknak ebben a témában. Mit várnak a nagy kiadók vezetői 2025-től?
A kétrészes, a brit piacról szóló beszélgetés első adásában a brit könyvpiac fontosságáról, felépítéséről és a kereskedelmi oldaláról beszélgettünk. Miért ez a számunkra is legfontosabb piac? Hogyan viszonyul a brit könyvpiac mérete a magyaréhoz? Ebben a részben elsősorban a kereskedelmi oldalról beszélünk, így szó lesz a nagy kereskedő cégekről és a függetlenekről, említést teszünk különleges könyvesboltokról, sőt szóba kerül egy oxfordi minőségi könyvesbolt magyar tematikájú választéka is. Beszélünk a piac gazdagságáról, de a Brexit miatti problémákról is.
Újabb fejlemények az Internet Archive elleni perben. Mik is azok az előzetes kiadói példányok, amelyeket bizonyos TikTok influenszerek méregdrágán adnak el? A kiadói világ és a mesterséges intelligenciával foglalkozó cégek újabb nagy jelentőségű szerződései. Fordítók helyett AI rendszerek fognak fordítani? Az idős olvasók egyre fontosabbak.
Mire jó egy könyvvásár, ahol nem árulnak könyvet? Kisebb vagy nagyobb a könyvvásár, mint tavaly vagy 10 éve? A válasz kicsit meglepő lesz. Német vagy nemzetközi kiállítás ez? Ha könyves szakember vagy, hogyan készülj Frankfurtra? És végül játékosan megjósoltuk, hogy úgy 2026 és 27 tájékán mely ország adja majd az irodalmi Nobel-díjast.
Az elmúlt egy év, eddig nyilvánosságot nem látott podcast felvételek közben készült bakigyűjteménye után a 30 éves Prospero érdekes történeteiből szemezgettünk, így például arról is, hogy milyen egzotikus helyekről szereztünk be könyveket történetünk során. Beszélünk a kiállításoktól és katalógusoktól a webes áruházon át az Új Shakespeare-ig vezető útról. A társadalmi felelősségvállalás fontosságáról a Prospero életében.
Ki is Supap Kirtsaeng és milyen pere volt a híres Wiley kiadóval? A per miért is okozott komoly problémákat az egyetemi tankönyvkiadóknál? Milyen jogi vitája volt a világ egyik legnagyobb kiadójának, az Hachette-nek és az Amazonnak? Ki nyert az Authors Guild és a Google perében? Írhat-e regényt a mesterséges intelligencia George R R Martin helyett? A könyvkiadás és kereskedelem szerzői jogi érdekességeiről beszélgetünk ebben a részben.
A könyvek árkötöttségéről szóló törvényszöveg elfogadása után alaposan megbeszéltük azt, hogy a törvénytervezethez képest mi változott, és ezeknek a változásoknak milyen következményei lesznek. Mik a törvény hibái, hiányosságai és meglepő módon milyen kiskapuk kerültek még bele a szövegbe a korábbiakhoz képest? Miért lett némileg jobb is a törvény?
Az egyik utolsó jelentős független magyar könyvesbolt, az Írók Boltja vezetőjével, Szakács Jánossal beszélgettünk. Miben különbözik ez a nagy hálózati boltoktól? Mióta van meg a sajátos szerepe, profilja ennek a boltnak? Mik az erősségei? Miért más a bolt választéka? Mi az utóbbi idők kiemelkedő sikerkönyve, ami ráadásul alig kapható máshol?
Miért lesz egészen más hatása a könyvek kötött árának a magyar könyvpiacon, mint mondjuk Németországban? Miért baj ez, ha a könyves egyesületnek is volt hasonló tartalmú törvényjavaslata? Ki jár jól és ki rosszul? Hogy hat ez az olvasókra? Kinek az érdeke ez a törvénytervezet, azaz kitől indult el, és pontosan miért is született meg?
Életben maradhatnak a kis, független könyvesboltok? Esetleg virágozhatnak is? Egyáltalán miért fontos, hogy legyenek független boltok? A magyar piac mellett többek között brit, amerikai, spanyol, svéd és különösen holland példákat is megvizsgálunk. Mit tehetnek a boltok egyenként és milyen eredménye lesz, ha együttműködnek? Mik a megoldások? Specializálódás, online jelenlét és még mi egyéb? Jelen epizódban konkrét tippeket is adunk.
Mitől lesz a könyv olyan drága, amilyen? Hogyan alakul a nyomdaköltség 50 és 10.000 példány esetében? Árrés, marketing, logisztikai költségek és mi egyéb van még? Hogy kalkuláljuk egy könyv árát, hogy a vásárló is elégedett legyen, és a kiadó se menjen tönkre? Tényleg nem lehet Németországban engedményt adni a könyvekre? Költsünk-e marketingre? Mennyibe kerülnek külföldön az igazán drága könyvek?
A nyomdai árak kapcsán köszönjük a Prime Rate Kft-től kapott szakmai segítséget.
Békés Gábor (CEU; KRTK Közgazdaságtudományi Intézet) beszélget Janzer Frigyessel a Cambridge University Pressnél megjelent könyve kapcsán arról, hogy hol és hogyan érdemes egy angol nyelvű szakkönyvet megjelentetni és nagyon sok szó esik arról is, hogy mit tehet a szerző a megjelenés után a könyv sikeréért.
Data Analysis for Business, Economics, and Policy a Prosperónál
Link a könyv ingyenes kiegészítő anyagaihoz
Angol nyelvű interjú Gáborral a „The mixtape” podcastban (S2E26)
Kivel jelentesse meg a könyvét egy római kori régész, az alanyi költő vagy a TikTok főzőguru? Jobb választás a magánkiadás, mint a kiadói kiadás? Vannak-e átmenetek? Egyáltalán ezen múlik a könyv sikere?
Mózes Krisztián és Janzer Frigyes sorra veszik, hogy milyen szempontokat érdemes figyelembe vennie egy szerzőnek, ha a könyve megjelentetéséről kell döntenie. De arról is beszélünk, mit tett egy 8 éves a talán legnagyobb könyvpiaci sikerért.
Mi az a BookTok, hány focipályányi a Frankfurti Könyvvásár és hogyan készüljünk rá? Ezekről és sokminden másról is szó lesz sorozatunk mostani részében.
Mózes Krisztián Janzer Frigyessel beszélget a 2023-as Frankfurti Könyvvásáron szerzett tapasztalatairól, és arról, hogy mi változott a világ legnagyobb könyvvásárán az elmúlt években.
Link: https://www.buchmesse.de/en
A Prospero Könyvpiaci Podcast bevezető epizódjában Mózes Krisztián beszélget Janzer Frigyessel a hazai könyvpiaci helyzet sajátosságairól. Szóba kerülnek a bolthálózatok, nagykereskedők, a disztribúció, a bizományi rendszer és megkíséreljük összevetni a magyar sajátosságokat a nemzetközi gyakorlattal.
Mózes Krisztián, tehetséggondozó pedagógus. Az ELTE Bölcsészettudományi karán szerzett tanári diplomát, 2010 óta tehetséggondozó tanfolyamokat és táborokat vezet, és akkreditált pedagógus-továbbképzéseket tart. Jelent meg fejtörős és útikönyve, dolgozott vasúti és turisztikai szakújságíróként, jelenleg egy helyi lap főszerkesztője, foglalkozik fordítással, korrektúrázással is. 2003 óta tagja Mensa HungarIQa Egyesületnek, 2010 óta annak tehetséggondozási ügyvivője, a szervezet elnökségi tagja.
Janzer Frigyes az ELTE Bölcsészettudományi karán végzett. Irodalomkutatással kezdte pályáját, évekig oktatott az ELTE-n. 1995-ben megalapította a Prospero Könyvei könyvkereskedelmi vállalkozást. A Prospero külföldi könyveket importál és másik üzletágában kis magyar független könyvkiadókat disztribútol.
Krisztián és Frigyes a könyvpiaci podcast készítésén túl, attól függetlenül, 2014 óta közösen dolgoznak egy karitatív kezdeményezésben, A Gondolkodás Öröme Alapítvány Gondola programja keretében.
