Mikszáth 1886-ban írt novellája számomra a legkedvesebb rövid próza, amit megosztanék anyák napja alkalmából. Fogadjátok szeretettel!
Jonas Karlsson svéd író, színész, drámaíró. 1971-ben született Stockholmban. "Az ajándék", (Presenten) című novellája az Észak Folyóirat 2018/4-es számában jelent meg Végh Viktória fordításában.
Dragomán György ajánlásával és jóváhagyásával készült a felvétel.
A Papírpohár című novella, Dragomán György, A fényes jővő című sorozatából származik.
Felvétel időpontja: 2022
A borítón Alfred Robaut, 1864-ben készült litográfiájából látható részlet.
Minden jog fenntartva.
© B.Szabó Zsolt, Pergamon hangoskönyvek 2022
Vida Gábor története 2009-ben, a Látóban jelent meg először.
A felvétel időpontja: 2013-ban készült a hanganyag, az első erdélyi magyar hangos novella-antológia részeként.
Zenéjét szerezte: Bakk-Dávid László
„Nem tudok olyan európai (az Európai Unió felségterületéhez tartozó) várost, ahol a főtéren, (itt valamilyen furcsa okból Rózsák tere), tilos volna biciklizni.”
Bartis Attila első regényének hangoskönyv változata. A regény először 1995-ben jelent meg, a Magvető Kiadó gondozásában.
Felvétel éve: 2022
Zenéjét szerezte: Bakk Dávid László
Kemény István az alábbiakat írta a regényről:
Olvasó! Már kezedbe vetted ezt a könyvet. Kérlek, lapozz bele most, és olvass el három mondatot. A sétáknak gyógyereje van. Már-már varázs. Egy erős séta évekkel hosszabbíthatja meg a sétálók, sőt, a helyszín életét. Ilyen értelemben A séta nemcsak regény, hanem séta is. Gyógyerő. A betegség pedig nem más, mint a hanyatlás. A hanyatlásról és a hanyatlás ellen szól A séta. Volt hajdan egy birodalom, melynek a romjain élünk. Aranykora ezüstkor volt, ezüstkora vaskor. Pusztulása látszólag végleges, tárgyai ránk maradtak, emberei majdnem mindig meghaltak. Emberei voltak Freud, Kafka, Hitler, Bartók. De mit mond így együtt e négy leghíresebb? Semmit. Tárgyaik voltak legyezők, felöltők, pisztolyok, zongorák. Alig több, mint a semmi. De elég négy fürdőhely neve, és azonnal előttünk van egy birodalom Marienbadtól Tusnádig és Abbáziától Ó-Tátrafüredig.
A séta egyik színtere fürdőhely, de nem a fürdőhelyek aranykorában, hanem jóval később, valamikor 1968 és1992 között. Bartis Attila nemzedékének gyerekkorában haltak meg sorra azok, akik még látták az ezüstkort. A késő műanyagkor írója most illendően eltemeti őket.
A séta talán az első regény, amely megteszi ezt a gesztust. Főszereplőjén kívül szinte mindenki idős ember. Bölcs semmittevésben, visszavonultan élő öreg aranyifjak a fürdőhelyeken, vagy öreg tárgyakon öreg szerszámokkal dolgozó bölcsek. A séta az ő szomorú, de csodálatos történetük is. Csakhogy a hanyatlás közelről rothadás. A ruhák elmállnak, a csónakok elkorhadnak, a forradalmárok eljönnek, gyilkolnak. Az írók pedig kénytelenek leírni a mocskot. Bartis Attila regényének a titka, hogy szép. Pedig az idáig felsorolt nosztalgikus díszletek csak díszletek. Magáról a történetről semmit nem árultam el. Az a regény.
Selyem Zsuzsa nagyszerű novelláskötetéből egyetlen szöveg, amelyet a szerző és az olvasó közösen választottak. A kötetet teljes egészében Fullajtár Andrea hangján lehet majd végigallgatni, a szintén a Jelenkor Kiadó gondozásában megjelenő hangoskönyvben, nemsokára.
A tökéletes fotó zenéjét Bakk-Dávid László szerezte.
Néhány mondat a kötetről:
Selyem Zsuzsa novelláinak hősei, legyenek emberek, állatok, áldozatok, klímabűnözők vagy szaporodni vágyó humánok, rendre úgy hiszik, hogy a rossz dolgok, ha vannak egyáltalán, meggyógyíthatók. A történetek hol groteszk, hol szürreálisan valóságos világában a szereplők országhatárokon át, háborúból menekülve, a pokol köreit megjárva vagy épp egy gyanúsan békésnek ígérkező vitorlázásról nem elszökve, vitriolos humorral próbálják túlélni sorsuk kiszámíthatatlan fordulatait.
Az első világvége, amit együtt töltöttünk olyan, akár egy fanyar iróniával megírt túlélési kézikönyv: megpróbál úgy vigasztalni, hogy ne hazudjon.
A Nyugat 1908. 6. számában jelent meg ez a novella, amelyben Ady arról a nagyváradi, 10 évvel idősebb nőről, titkos szerelméről emlékezik meg, akit valójában Rienzi Máriának hívtak, és akitől végül a költő elkapta a vérbajt. (Felvétel éve 2020)
Az elbeszélés a "Sápadt emberek és történetek" című válogatáskötetben jelent meg. Felolvassa, B. Szabó Zsolt. (felvétel éve 2020)
Az elbeszélés a "Sápadt emberek és történetek" című válogatáskötetben jelent meg. Felolvassa, B. Szabó Zsolt. (felvétel éve 2015)
Az elbeszélés a "Sápadt emberek és történetek" című válogatáskötetben jelent meg. Felolvassa, B. Szabó Zsolt. (felvétel éve 2015)
Az elbeszélés a "Sápadt emberek és történetek" című válogatáskötetben jelent meg. Felolvassa, B. Szabó Zsolt. (felvétel éve 2015)
Az novella a "Sápadt emberek és történetek" című válogatáskötetben jelent meg. Felolvassa, B. Szabó Zsolt. (felvétel éve 2015)
Az elbeszélés a "Sápadt emberek és történetek" című válogatáskötetben jelent meg. Felolvassa, B. Szabó Zsolt. (felvétel éve 2015)
Az elbeszélés a "Sápadt emberek és történetek" című válogatáskötetben jelent meg. Felolvassa, B. Szabó Zsolt. (felvétel éve 2015)
A novella 1910-ben jelent meg "A tízmilliós Kleopátra és egyéb történetek." című válogatás kötetben. Felolvassa B. Szabó Zsolt. (felvétel éve 2015)
Az első dér, Az őszi napsugár, A szerkesztő szüretel és a Köd című publicisztikák hangoskönyv változata, B. Szabó Zsolt előadásában.
A Pergamon második sorozatában, Vida Gábor, Egy dadogás története című regényét lehet végighallgatni B. Szabó Zsolt előadásában. A regény a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg, 2017-ben.
Zenéjét szerezte, Bakk-Dávid László.
A regényről:
"Szülőföldet akartam írni magamnak, mintha csak úgy volna az, hogy írunk egyet, amikor arra van szükség, hogy legyen, vagy lett volna. Senki sem találhat ki magának szülőföldet a semmiből, mindenki hozott anyagból dolgozik." - ez a hozott anyag ebben a remek regényben Vida Gábor életrajza, amelybe beletartozik édesapja és édesanyja élettörténete mellett, az előző nemzedékek históriája és Erdély történelme is. "Ugyan mi lehetne más a szabadság, ha nem a hitnek a tudással és a valósággal való egybehangzása?" - teszi fel a kérdést a regény lapjain. Az Egy dadogás története így lesz egy írói pályakép, egy térségnek és magának az önéletrajziságnak is a fantasztikus regénye.
A Pergamon második sorozatában, Vida Gábor, Egy dadogás története című regényét lehet végighallgatni B. Szabó Zsolt előadásában. A regény a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg, 2017-ben.
Zenéjét szerezte, Bakk-Dávid László.
A regényről:
"Szülőföldet akartam írni magamnak, mintha csak úgy volna az, hogy írunk egyet, amikor arra van szükség, hogy legyen, vagy lett volna. Senki sem találhat ki magának szülőföldet a semmiből, mindenki hozott anyagból dolgozik." - ez a hozott anyag ebben a remek regényben Vida Gábor életrajza, amelybe beletartozik édesapja és édesanyja élettörténete mellett, az előző nemzedékek históriája és Erdély történelme is. "Ugyan mi lehetne más a szabadság, ha nem a hitnek a tudással és a valósággal való egybehangzása?" - teszi fel a kérdést a regény lapjain. Az Egy dadogás története így lesz egy írói pályakép, egy térségnek és magának az önéletrajziságnak is a fantasztikus regénye.
A Pergamon második sorozatában, Vida Gábor, Egy dadogás története című regényét lehet végighallgatni B. Szabó Zsolt előadásában. A regény a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg, 2017-ben.
Zenéjét szerezte, Bakk-Dávid László.
A regényről:
"Szülőföldet akartam írni magamnak, mintha csak úgy volna az, hogy írunk egyet, amikor arra van szükség, hogy legyen, vagy lett volna. Senki sem találhat ki magának szülőföldet a semmiből, mindenki hozott anyagból dolgozik." - ez a hozott anyag ebben a remek regényben Vida Gábor életrajza, amelybe beletartozik édesapja és édesanyja élettörténete mellett, az előző nemzedékek históriája és Erdély történelme is. "Ugyan mi lehetne más a szabadság, ha nem a hitnek a tudással és a valósággal való egybehangzása?" - teszi fel a kérdést a regény lapjain. Az Egy dadogás története így lesz egy írói pályakép, egy térségnek és magának az önéletrajziságnak is a fantasztikus regénye.
A Pergamon második sorozatában, Vida Gábor, Egy dadogás története című regényét lehet végighallgatni B. Szabó Zsolt előadásában. A regény a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg, 2017-ben.
Zenéjét szerezte, Bakk-Dávid László.
A regényről:
"Szülőföldet akartam írni magamnak, mintha csak úgy volna az, hogy írunk egyet, amikor arra van szükség, hogy legyen, vagy lett volna. Senki sem találhat ki magának szülőföldet a semmiből, mindenki hozott anyagból dolgozik." - ez a hozott anyag ebben a remek regényben Vida Gábor életrajza, amelybe beletartozik édesapja és édesanyja élettörténete mellett, az előző nemzedékek históriája és Erdély történelme is. "Ugyan mi lehetne más a szabadság, ha nem a hitnek a tudással és a valósággal való egybehangzása?" - teszi fel a kérdést a regény lapjain. Az Egy dadogás története így lesz egy írói pályakép, egy térségnek és magának az önéletrajziságnak is a fantasztikus regénye.
