A beszélgetés a jáki templom építészeti megújulására, és az elmúlt években végzett építéstörténeti kutatásokra fókuszál. A 2018-ben elkezdődött teljes körű felújítás ugyanis páratlan, talán soha vissza nem térő lehetőséget nyújtott arra, hogy a különböző szakemberek (építészek, művészettörténészek és restaurátorok) aprólékosan átvizsgálják az épületet, így a lehető legtöbb információhoz jussanak a 800 éves templom történetéről. A műsor vendége: Sarkadi Márton építészmérnök, a felújítás szakmai koordinátora, aki a Szombathelyi Egyházmegyétől kapta a megbízást a feladatra. A beszélgetésből kiderül: - Milyen román és gótikus jegyeket hordoz az épület? - Melyik korszak hagyta a nyomát leginkább a templomon? - Felmerült/felmerülhetett-e az eredeti állapot helyreállításának gondolata? - Mi volt a mostani felújítás célja és ez miben különbözött a korábbiaktól? - Ki, mikor és milyen célból építette a templomot, milyen funkciói voltak, és érték-e a 800 év alatt jelentősebb károk? - Milyen új információkkal szolgáltak a falkutatások? - Hogyan készült az ikonikus nyugati kapu és hogyan élték túl az elmúlt 800 évet az apostolszobrok?
A mohácsi csata 500. évfordulójához közeledve minden korábbinál intenzívebbé váltak a kutatások a keresztény sereg és az oszmánok összecsapásával kapcsolatban. Az elmúlt években új eredmények is születtek, amelyek részben átírják eddigi ismereteinket. Ezekről beszél a műsorban dr. Varga Szabolcs történész.
S hogy mi minden kerül szóba? Íme:
Varga Szabolcs végül arról is elmondja a véleményét, hogy vajon végződhetett volna-e másképp a mohácsi ütközet.
Az ember akkor lesz ember, ha átvilágítja mélységig önmagát, s a benső világosságból környezetére sugarat bocsát." (Weöres Sándor: Protohomo)Meggyőződésem, hogy az életünk során összegyűjthető legnagyobb értékeink a kapcsolataink.
A vágy, hogy közösséghez, valakihez, valakikhez tartozzunk, hogy mások elfogadjanak és szeressenek, génjeinkben kódot ösztönös késztetés. Olyan alapvető szükséglet, amelyet tárgyakkal, anyagiakkal, szórakozással, pótszerekkel nem elégíthetünk ki. Egyedül önmagunk és az emberi kapcsolataink megismerésével, értékelésével és fejlesztésével élhetünk teljes életet.
A teljes élet – a tévhittel ellentétben – nem jelent egyben problémamentes életet, folytonos elégedettséget és állandó örömérzést.
Jelenti viszont azt, hogy tudjuk kik vagyunk, mik az értékeink, céljaink, és kik azok, akikre életünk során számíthatunk. Hiszem, hogy ez a tudás nyújt igazi biztonságot a mindennapokban.
Családi kapcsolataink pszichológiájáról beszélgettem dr. Pachner Orsolya pszichológus, egyetemi adjunktussal.
Kiss Ernő Csaba csaknem 45 éve áll a műtárgyak szolgálatában, a Savaria Múzeum restaurátoraként. 1979-ben a szombathelyi Romkert ásatásán kezdett dolgozni. Ez annyira meghatározó élmény volt számára, hogy hamarosan elhatározta: fémrestaurátori képesítést szerez, és a műtárgyak megmentésének szenteli az idejét. Azóta számtalan művészi szintű.rekonstrukció és műtárgymásolat került ki a keze alól. A régi tárgyak helyreállítása, bemutathatóvá tétele mellett szinte folyamatosan rajzolt is: történészek, régészek megbízásából tudományos kiadványokhoz készített rendkívül precíz, pontos illusztrációkat az előkerült leletekről vagy restaurált tárgyakról. Erről az izgalmas és sokrétű munkáról beszél a Patentben.
A tokorcsi kincs (több mint 10 ezer darab római kori bronz pénzérme), a Zsennyén talált római kori mozaik, a Néró előtti időszakból származó herényi aranypénzek és egy japán kard restaurálása voltak talán Kiss Ernő Csaba legemlékezetesebb feladatai. Ezekről, valamint ásatási emlékeiről és kiállítások létrehozásáról is szó esik a beszélgetésben. Ahogy az is kiderül, hogyan újulnak meg a régi tárgyak egy múzeumi fémrestaurátor kezei alatt.
A hadtörténeti kutatások fókuszában értelemszerűen a hadi események állnak, de ma már egyre többen foglalkoznak a hadsereg és a társadalom viszonyával. Egy erős hadsereg ugyanis nem létezhet társadalmi támogatás nélkül. De vajon hogy kell elképzelnünk ezt a kapcsolatot, ha nem nemzeti, hanem nemzetek feletti haderőről van szó? Ilyen volt a dualizmus korának hadserege, amelynek egységei békeidőben magyarországi településeken is állomásoztak hosszabb-rövidebb ideig.
Dr. Tangl Balázs történész a kiegyezés utáni évtizedekben vizsgálta a közös hadsereg és a társadalom viszonyát, Szombathely példáján. A témában írt doktori disszertációját Benda Gyula-díjjal ismerte el a Hajnal István Kör.
Társasági élet, bálok, ünnepek, sportesemények - és párbajok. Egy állandó helyőrség tisztikara szerves részévé vált a település társadalmának, ahol állomásozott. A tisztek rendszeres résztvevői voltak az estélyeknek és táncmulatságoknak, a dinasztikus és az egyházi ünnepek fényét a "díszszázad" emelte, esetenként jótékonysági rendezvényeket szerveztek, de Szombathelyen még a kerékpársport meghonosodása is nekik köszönhető. Akadtak persze párbajba torkolló magántermészetű konfliktusok, de ahogy a helyi Vasvármegye írta: "Szombathely szereti a helyőrségét és a helyőrség szereti Szombathelyt.” A beszélgetésben szó esik arról, mit jelentett a közös hadsereg a dualizmusban, és miért tekinthető ez a haderő demokratikusnak. Hogyan bánt a hadsereg a felekezetekkel és a nemzetiségekkel? Mit jelentett az általános hadkötelezettség, a beszállásolás, vagy a tiszti karbojt becsülete? És mekkora volt a gyalogezred és a lovasezred katonáinak presztizse?
Akárcsak az írókázáshoz meggyújtott gyertya, mai vendégem is ezer fokon ég, amikor csak teheti, alkot, tanít no és persze kutat.
Gajdos Zsuzsanna hímestojás készítő népi iparművész lassan tíz éve él Magyarországon, de szíve gyakran hazahúzza Kárpátaljára. A Zsuzsi Hímesei blog szerzője feladatának érzi a kárpátaljai húsvéti népszokások feltárását, gondos dokumentálását, széles körben történő megismertetését.
2018-ban csatlakozott a Tojáskészítők Egyesületéhez, elnökségi tagként szívügyének tekinti a tojásdíszítés hagyományának élővé tételét.
90 évvel ezelőtt, 1934-ben jelent meg Weöres Sándor költő első kötete, Hideg van címmel. A kerek évforduló kapcsán idézzük fel a jelentős mű keletkezési körülményeit, fogadtatását és természetesen vasi vonatkozásait.
Lőcsei Péter irodalomtörténész a kilencvenes évektől töretlen lelkesedéssel kutatja és publikálja országos és határon túli lapokban Weöres Sándor életét és munkásságát. Éppen tíz évvel ezelőtt jelent meg harmadik önálló kötete, Weöres-mozaik címmel.
A kétrészes irodalomtörténeti sorozatunk első etapjában az országosan is jelentős irodalomtörténeti kutatások eredményeiről, azok produktumairól és a Weröres-filológia feltártságának nehézségeiről beszélgettünk. A költő életében különösen nagy jelentőséggel bírnak a kötet megjelenését megelőző évek, ezért gyermek és ifjúkorának fontos eseményei, találkozásai is bemutatásra kerülnek.
A második rész tartalmából:
Beszélgettünk a csodagyerekről, a mesterek hatásáról, nemzedéki problémákról, arról Weöres hogy fogadta a kritikát, a nehéz időkről, egy zseni verseiről no és persze az irodalomtörténész terveiről. Amikor kellett elhangoztak versek, levelekből pontosan idézett gondolatok. Közben azt is megértettem, hogy Weöresnek nem kell évforduló, róla hallani mindig aktuális, értéke van.
A magyar huszárok története annyira összefonódott az 1848-49-es szabadságharc emlékével, hogy hajlamosak vagyunk azt hinni: a huszárság históriája rövid epizód a magyar hadtörténetben.
Pedig a huszárság - az egyetlen magyar eredetű katonai csapatnem - már a 14–15. század fordulóján, a törökök elleni harcok során megszületett a Magyar Királyság déli végein. A huszárok a 16. századtól megjelentek a nyugat-európai hadszíntereken is, a 18. században pedig már egyetlen európai haderő sem létezhetett nélkülük. Bármilyen kiváló harcosok is voltak azonban, a nagy létszámú hadseregek kialakulásával és a haditechnika fejlődésével jelentőségük egyre csökkent. A két világháborúban még futotta erejükből néhány önfeláldozó lovasrohamra, de történetük mára véget ért.
Hogy miért játszhatott a huszárság évszázadokig fontos szerepet Európa háborúiban, erre a kérdésre keressük a választ a beszélgetésben, amelyben a
huszárok harcmodoráról, felszereléséről, mentalitásáról is szó esik. És természetesen néhány kiemelkedő huszártisztről is megemlékezünk.
Takács Zoltán Bálint szerint Petőfi Sándor János vitézének is meghatározó szerepe van/volt a huszárokról bennünk élő kép kialakulásában. Arról is elmondja a véleményét, miért őrizte meg őket kifejezetten pozitívan a történelmi emlékezet. Beszél az első huszárokról, viseletük és fegyverzetük változásáról, Hadik András szinte hihetelen "huszárcseléről" és a Franciaországban máig élő huszárhagyományokról is.
90 évvel ezelőtt, 1934-ben jelent meg Weöres Sándor költő első kötete, Hideg van címmel. A kerek évforduló kapcsán idézzük fel a jelentős mű keletkezési körülményeit, fogadtatását és természetesen vasi vonatkozásait.
Lőcsei Péter irodalomtörténész a kilencvenes évektől töretlen lelkesedéssel kutatja és publikálja országos és határon túli lapokban Weöres Sándor életét és munkásságát. Éppen tíz évvel ezelőtt jelent meg harmadik önálló kötete, Weöres-mozaik címmel. A kétrészes irodalomtörténeti sorozatunk első etapjában az országosan is jelentős irodalomtörténeti kutatások eredményeiről, azok produktumairól és a Weröres-filológia feltártságának nehézségeiről beszélgettünk. A költő életében különösen nagy jelentőséggel bírnak a kötet megjelenését megelőző évek, ezért gyermek és ifjúkorának fontos eseményei, találkozásai is bemutatásra kerülnek.
Vajon miért mumus a matematika? Miért érzik úgy sokan, hogy bőven elegendő a négy alapműveletet, esetleg a százalék- vagy területszámítást megtanulni, a többi tétel, függvény, egyenlet stb. teljesen felesleges, hiszen ezekre az életben soha nem lesz szükség.
Molnár Zoltán matematikatanár ennek az ellenkezőjét gondolja. Azt hangsúlyozza, hogy a matematika mindenütt jelen van: nemcsak a műszaki tudományokban és a gazdaságban, de pl. az orvostudományban, a természetben és még a művészetekben is. Szerinte a matematika mindenkinek hasznos, mert hozzásegít a világ megismeréséhez és formálja gondolkodásunkat.
Hallgasd meg a beszélgetést és hagyd, hogy téged is meggyőzzön!
A beszélgetésben választ kapunk arra: létezik-e matematikai érzék, mit jelent az aranymetszés a természetben és a zenében, vagy hogy segítheti-e a statisztika a sportsikereket? Szó esik titkos kódokról, híres matimatikusokról és róluk szóló filmekről, szerencsejátékról és valószínűségszámításról, valamint a mesterséges intelligenciáról.
Erő és gyöngédség - első hallásra egymástól távol eső fogalmak, ám valójában jól kiegészítik egymást, legyen szó művészetről vagy politikáról. Horkay Hörcher Ferenc mindkét szférában otthon van, így kerülhettek egymás mellé képleírások (neves művészek festményeinek elemzése) és városfilozófiai esszék 2023-ban megjelent könyvében. (Horkay Hörcher Ferenc: Erő és gyöngédség. Képzőművészeti és városfilozófiai esszék. MMA Kiadó, Budapest, 2023)
A beszélgetésben szó esik Gandhi erőszakmentes politikájáról, arról, hogy hogyan lehet a vizuális élményt szavakba "átfordítani", hogyan képes a magányt a festészet eszközeivel érzékeltetni a művész, mit jelent a város életében az épített környezet és a közösség. Hörcher Ferenc egy brit városkísérletről is beszél: bemutatja a konzervativizmus szerinti ideális várost, Károly walesi herceg és Leon Krier luxemburgi építész projektjét, amelyet a neves brit filozófus, Scruton is figyelemmel kísért. Ennek ellenpontjaként a totalitárius hatalom által konstruált város, Minszk példáját is megismerjük. És végül az is kiderül: mit jelent, hogy a "gyöngédség" hiányzik a mai politikából?
Újabb online csalót fogtak el a rendőrök”, „Banki ügyintézőnek adta ki magát a csaló”, „A sértett egy idegen alkalmazást telepített a laptopjára”, „Ha nem fizet, nem nyaral” – ezek az ORFK Mátrix projekt legfrissebb híreinek szalagcímei. Megtörtént esetek, melyek bárkivel előfordulhatnak a homo digitalis korában.
A pandémiás időszaktól kezdődően az elmúlt években egyfajta digitális robbanás figyelhető meg, melynek hatására a mindennapjainkat – különös tekintettel a pénzügyeinket - megkönnyítő innovációk léptek életbe. A megváltozott fogyasztói szokások miatt, egyre nagyobb hangsúly helyeződik az elektronikus pénzügyi tranzakciókra. Ezzel párhuzamosan természetesen megugrottak a felhasználók manipulálásán, megtévesztésén alapuló kibertámadások számai is. Barabás Mónika rendőr őrnaggyal arról beszélgettünk miként tudjuk megelőzni a virtuális térben elkövetett visszaéléseket, és arról is, hogyan válhat belőlünk felkészült, tudatos felhasználó.
Száz évvel ezelőtt virágzott a csempészet a magyar-osztrák határon. Az első világháború alatt az ügyeskedők elsősorban gabonát és élelmiszereket vittek át illegálisan Ausztriába, míg onnan főleg iparcikkek jutattak át Magyarországra. A kutatások szerint a bécsiek valósággal éhenhaltak volna a magyar szállítmányok nélkül, annyira kevés élelmiszerük maradt a háború végére. A csempészek leleményes módon igyekeztek kijátszani a hatóságokat, akik hiába próbálták meg itthon tartani a front és a hazai lakosság ellátásához szükséges gabonát, élőállatot és egyéb árut.
1914 előtt a magyar-osztrák határ (a Monarchia belső határa) csak formálisan létezett, szabadon járt át rajta, aki akart. A világháború kirobbanásával, majd a trianoni határok meghúzásával szigorúbbá válta határőrizet, de a csempészeknek nem sikerült megálljt parancsolni. Az esetenként 5-600 százalékos haszon megérte a kockázatot, a legfeljebb néhány napi elzárást. A helyzet csak a 20-as évek közepére normalizálódott, amikorra megszűnt a hadigazdaság és az árak nagyrészt kiegyenlítődtek.
A beszélgetésben szó esik arról, hogy kik és mit csempésztek, milyen trükköket vetettek be, és mire számíthattak, ha elkapták őket. Kérdés az is, hogy befolyásolta-e ez a helyzet a háborúban győztes hatalmak döntését, amellyel Ausztriának ítélték Nyugat-Magyarország egy részét. Hogyan vált a csempészet a túlélés eszközéből egy idő után a megélhetés forrásává és tömeges tevékenységgé? Milyen hatással volt a gazdasági kapcsolatok alakulására Nyugat-Magyarország és Kelet-Ausztria között és végül miért szorult vissza – legalábbis egy időre – a 20-as évek második felére. A válaszokért hallgasd meg a beszélgetést az eddig kevéssé kutatott, ám izgalmas témában!
Nőként is nehéz megteremteni az egyensúlyt a magánélet és a hivatás között. Pláne, ha egy olyan szakmát választunk, melyet a ráépülő szakmai rutinok is - szabad szülész-nőgyógyász választás - nehezítenek. Pedig a történészeknek, néprajzkutatóknak hála - legutóbb a Születés és anyaság a régi Magyarországon c. Kötetben Krász Lilla foglalta össze - tudott, hogy a nők mindig a nőket keresték egészségügyi kérdéseikkel, problémáikkal. A modern nő igénye a biztonság, a bizalom és a hiteles, tapasztalatra épülő szaktudás. Dr. Skriba Nóra két kisfiú édesanyjaként, aktív szakorvosként osztotta meg velünk a szakmát és az egészséget is érintő tapasztalatait. Mottója: "aki mer az nyer", mellyel arra buzdít mindenkit, hogy merjen beszélni, kérdezni az egészséget érintő témákról.
A nők egy részének semmiféle problémát nem jelent, ha nőgyógyászati konzultáción vagy vizsgálaton kell részt vennie. A többség számára azonban ez komoly nehézséget okoz. Olyanok is akadnak, akik mendemondáknak hitelt adva a vizsgálatot elhúzzák, elhalasztják, amíg csak lehet. Mindeközben az is tapasztalható, hogy egyre több nő komfortérzetét fokozza, ha a rendelőben egy női szakorvos várja. Hazánkban bár még több a férfi nőgyógyász, a hölgyek számára is egyre vonzóbbá válik e szakterület. De hogy mi is lehet az oka annak, hogy a lányok, kismamák, nagymamák igénye felülírja a tradíciókat? Erre is választ adunk a beszélgetésben.
Bár minden kutatás szerint évről évre kevesebbet olvasunk, hatalmas a kínálat a legkülönbözőbb fajtájú könyvekből. S bár megjelentek az e-bookok, továbbra is népszerűek a kézbe vehető, fellapozható kötetek. Megjelenésükről, tipográfiai, grafikai sajátosságaikról kevés szó esik, pedig ez is része az olvasás élményének. Sellyei Tamás Ottóval - akinek az elmúlt évtizedekben számos könyvterve valósult meg - a könyvtervezés fázisairól, az alkotói szabadság kereteiről, "az üres helyekkel való játékról" és egy-egy ötlet megszületéséről beszélgettünk.
A tervezőgrafikusnak négy könyve - egy művészeti albuma, két fotókönyve és egy tudományos kötete - elnyerte a Szép Magyar Könyv díjat. Ezek kapcsán beszél arról, hogyan hangolható össze az alkotói cél a feladattal, milyen az "ideális" szerző, miért fontos a borító, hogy készültek a Klotz Miklós fotográfussal közös kötetei, vagy hogy mit jelent a ritmusváltás egy könyvben. Olyan "kulisszatitkokra" is fény derül, hogy a Torockó-könyvében miért kapott minden 'o' betű fémes bevonatot, mi köze a mi kérdőjelünknek a maszáj motívumokhoz és hogy kerülnek firkák egy művészeti albumba. Sellyei Tamás Ottó végül arról mondja el a véleményét, hogyan hat tanítványaira a vizuális élmények sokasága és hogyan befolyásolja a jövő grafikusainak munkáját a mesterséges intelligencia.
Régi fotográfiáim – és ami mögöttük van – ezzel a címmel jelent meg album Torjay Valter fényképgyűjteményéből.
A szombathelyi művészettörténész, festőművész gyűjtőszenvedélye és régi korok iránti érdeklődése közismert: az embernek már-már az az érzése, hogy otthonosabbnak érzi a letűnt világot, mint a jelent, amelyben él és dolgozik. Frissen megjelent kötetében több mint 30 éve folyamatosan gyarapodó fényképgyűjteményéből válogatott – családi fotók ugyanúgy szerepelnek benne, mint aukción vásárolt, sok esetben ismeretleneket ábrázoló képek. Ami összeköti őket, hogy 1858 és 1914 között készültek, és néhány kivételtől eltekintve egykor élt embereket örökítettek meg.
Torjay Valter a családi fotóhagyatékról, a gyűjtés nem mindennapi szempontjairól, a címlapon szereplő fiatal lány tragikus sorsáról, néhány igazi ritkaságról és még számos érdekességről mesél, miközben gondolatban fellapozzuk különleges albumát.
A patológus - némi képzavarral élve - a modern tömegkultúrákban bűnügyi szakértőként jelenik meg, aki folyton boncol, és az áldozatok szerveinek vizsgálatából állapítja meg a halál időpontját, a gyilkosság módját és az elhunyt betegségeit. A tévhitekkel ellentétben azonban, korántsem csak a holtak vallatója. Sokat tesznek egészségünkért mégsem tudunk eleget róluk.
Dr. Szép Enikő nem készült tudatosan a patológusi pályára, csupán beleszeretett szakmájába. Az egyetemi évek alatt megismerkedett a kórbonctan és szövettan szépségeivel, izgalmaival és az örökre rabul ejtette. Számára nem opció az öncélú létezés, csak úgy kerek számára a világ, ha tehet másokért, családjáért. Bár ritkábban kerül közvetlen kapcsolatba betegekkel, mégis ő adja kezükbe a gyógyulás kulcsát jelentő diagnózist. Orvosként minden alkalmat megragad, hogy felhívja a figyelmet az általa oly sokszor megállapított betegségek megelőzésére, elkerülésére. Ha ideje engedi, szívesen tanulmányozza magyar költő-géniuszaink belgyógyászati sorstörténetét. Nem kíváncsiság, sokkal inkább szakmai küldetése vezérli. Véleménye szerint, rengeteg erőt meríthetünk az ő megküzdéseikből. Főleg, hogy mi már olyan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy betegségeik nagy része ma már gyógyítható, kezelhető. A beszélgetésben részletesen ismerteti Arany János, Babits Mihály, Weöres Sándor és Nagy László belgyógyászati sorstörténetét, párhuzamot teremtve a jelennel. Személyüket hatalmas tisztelet övezi. Beszélgetésünk célja, hogy ne csak tiszteljük, de igazán szeressük is őket.
A műsorban hivatkozott dokumentumok:
Czeizel Endre: Aki költő akar lenni, pokolra kell annak menni? : magyar költő-géniuszok testi és lelki betegségei. Budapest, 2001.
Czeizel Endre: A magyar költő-géniuszok sorsa. Budapest, 2012.
Babits Mihály összegyűjtött versei. Budapest, 2019.
Arany János összes költeményei. Budapest, 2006.
SotePedia.hu - A Semmelweis Egyetem közösségi tudástára
Egykor élt elődeink, múltunk jeles alakjai között sokan vannak, akikről nem maradt fenn hiteles ábrázolás. Nem tudjuk például, igaza van-e a krónikáknak, amelyek rendkívül előnytelen külsejűnek írták le Könyves Kálmánt, de nem ismerjük Dózsa György vagy éppen Bolyai János arcát sem. Pedig a tudomány segítségével ma már megelevenedhetnek őseink arcvonásai – bármely viszonylag ép koponyára visszavarázsolható az eredeti arc.
A közelmúltban Vas megyében is voltak olyan régészeti kutatások, ahol ismert személyek maradványai kerültek elő, és akikről a kutatók szeretnének arcrekonstrukciót is készíttetni, vagy már készült is ilyen. A műsorban ezekről , valamint az arcrekonstrukciókat megelőző antropológiai vizsgálatokról beszélgetünk dr. Tóth Gábor antropológussal.Persze egy régészeti feltáráson előkerült koponyából nemcsak az arcvonásokra lehet következtetni. Ahogy a fej, úgy a test többi csontja is ezernyi információt hordoz az elhunytakról: életkoruk, testmagasságuk, életmódjuk, táplálkozásuk, betegségeik is kideríthetők a csontok segítségével. A beszélgetésben szó esik arról,
- mit és hogyan vizsgál az antropológus,
- milyen jelekből lehet következtetni a csontok segítségével az elhunyt nemére és életkorára,
- hogyan lehet megbecsülni a testmagasságot és mi ennek a jelentősége,
- milyen betegségek deríthetők ki a csontokból?
Dr. Tóth Gábor arról is beszél, tényleg olyan sok leprás volt-e a középkorban, amennyiről a krónikák szólnak, volt-e káros hatása a koponyatorzításoknak és melyek az arcrekonstrukció-készítés nehézségei.
Végül a szombathelyi Szent Márton-templomot újjáépítő Batthyány Erzsébet (1619-1674), a jáki monostort építtető Jáki Nagy Márton (13. sz. eleje) és Wesselényi Ferenc nádor felesége, Széchy Mária (1610-1679) arcvonásairól is hallhatunk.
Simon Ádám, a H+ Média és Kulturális Egyesület elnökének szívügye a közösségek szervezése, építése. Számos egyesülettel, civil szervezettel van kapcsolatban. Szervez, tervez és az élet részeként, olykor hibázik is. De azt mondja nem bánja, mert ebből lehet igazán tanulni. Első éves könyvtáros hallgatóként ismertem meg, akkor a helyismeret új eszközökkel történő menedzselésén dolgozott. Szép eredményekkel. Azóta már több területen is kipróbálta magát, lelkesedése töretlen. Pályájának íve van. Nemrégiben Vas vármegyei Prima Ifjúsági-díjra jelölték, ennek kapcsán kérdeztük. Az önkéntesség napjainkban komplex társadalmi jelenséggé vált. Az Európai Unió 2018-2027 közötti időszakra vonatkozó Ifjúsági Stratégiájának egyik általános célkitűzése, hogy támogassa és még nagyobb társadalmi elismerésben részesítse a fiatalok önkéntes tevékenységét, mint a nem formális tanulás egyik legfontosabb megvalósulását. A szombathelyi és budapesti irodát is üzemeltető H+ Média és Kulturális Egyesület gyakorlatilag 10 éve folyamatosan fogad ifjúsági önkénteseket, valamint Iskolai Közösségi Szolgálat keretében középiskolás diákokat. Beszélgetésünk célja, hogy bemutassunk a közösségi kezdeményezésből megalakult egyesület, az ifjúsági önkéntesség területén elért eredményeit, megélt nehézségeit, kitűzött céljait.
2021-ben új kulturális intézmény jött létre Szombathelyen: a Schrammel-gyűjtemény. Schrammel Imre Kossuth-díjas keramikusművész, a Nemzet Művésze ugyanis úgy határozott, hogy szülővárosának ajándékozza életművének jelentős darabjait. A gyűjtemény méltó elhelyezése érdekében a város felújította egyik patinás épületét, az ún. Éva-malmot, amelyben modern kiállítóteret alakítottak ki – itt tekinthetők meg Schrammel Imre alkotásai.
Kiderül például:
A beszélgetésben szó esik arról is, hogy az egykori siklósi kerámiaszimpóziumok helyszínén fellelhető dokumentumok – iratok, fotók, hanganyagok – nemrég a Savaria Múzeumba kerültek, ahol digitalizálják és feldolgozzák ezeket. A közelmúltban sikerült megmenteni a hegyeshalmi határátkelő lebontásra ítélt épületét 1982-től díszítő nagyméretű reliefeket, és hamarosan elkezdődhet a Schrammel-naplók digitalizálása is.
A műsorban a gyűjtemény születéséről és további sorsáról Czenki Zsuzsanna esztéta, a Savaria Múzeum igazgatóhelyettese beszél.
