A Krach vendége Dr. Kutasi Gábor habilitált egyetemi docens, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszékének vezetője.

A Krach podcastjának mostani vendége Dr. Czeczeli Vivien, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszékének adjunktusa. Nagyhatású bankválságokról beszélgettünk, azok forgatókönyvéről, reálgazdasági hatásáról. Sőt, az is szóba került, mikor kényszerítenek ki ilyen válságok szabályozói, törvényalkotói lépéseket.

Témánk az 1929–1933 közötti nagy gazdasági világválság vagy másként, a világgazdasági válság. Ez a tőkés világ történelmének legsúlyosabb túltermelési válsága volt, ami nagyarányú és hosszú munkanélküliségben, a termelés és a jövedelmek zuhanásában és gazdasági csődök sorozatában nyilvánult meg. Ezt aztán bankcsődök, hitel- és agrárválság, a kereskedelem zuhanása, a munkanélküliség emelkedése és egyes társadalmi csoportok elszegényedése követte.

Az Egyesült Államok szerepe a világgazdaságban, azon belül is a Bretton Woods-i rendszer fontossága mind a mai napig érezhető. Ez anno válasz akart lenni a nagy világgazdasági válságra, a világháborúkra és a világkereskedelem széttöredezettségére vagy inkább az USA érdekeit szolgálta? Egyáltalán el lehet ezt így különíteni? Erről beszélgettünk.

A kriptovalutákat gyakran hasonlítják a dotcom lufihoz, amely az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején fújódott fel és durrant ki. Az összehasonlításokat leginkább a spekulatív befektetések, a hirtelen értéknövekedés, majd az összeomlás kockázata miatt vonják le. Azonban sok különbség is létezik a két piac között, ami megkérdőjelezi, hogy a kriptovaluták pontosan ugyanarra a sorsra jutnak-e, mint a dotcom cégek. A Krach mai podcastjának vendége Dr. Sebestyén Géza, a Budapesti Corvinus Egyetem, egyetemi docens.

Tanultunk-e bármit is közel száz évnyi gazdasági bukásból, felemelkedésből? A Krach mai podcastjának vendége Dr. Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője és a Budapesti Corvinus Egyetem, Egyetemi docense. 

Sebestyén Géza, az MCC gazdaságpolitikai műhelyének vezetője a legnagyobb amerikai tőzsdekrach okait és utóhatásait vázolta fel az Economx podcastjában, a Krachban.

Az Economx podcastjának, a Krachnak vendége, Sebestyén Géza matematikus-közgazdász, a Mathias Corvinus Collegium gazdaságpolitikai műhelyének vezetője igyekezett választ adni arra, hogy mi is állt a japán gazdasági csoda mögött, amely a világháborús vesztesből kapitalista győztest varázsolt.

Az Economx.hu gazdasági podcastjének vendége Erdélyi Dóra makrógazdasági elemző volt, aki 2022 ősze óta az Oeconomus seinor elemzője. Az adás témája a globális hiperinfláció volt.

Az Economx gazdasági podcastje, a Krach, amelynek vendége Sebestyén Géza a Corvinus Egyetem pénzügyi tanszékének egyetemi docense volt. Az adás témája a dotkom lufi volt, amit az internet lavinaszerű elterjedése generált.

Az Economx gazdasági podcastjának, a Krachnak a vendége Czeczeli Vivien, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszékének adjunktusa és a Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet munkatársa. A beszélgetés témája a II. világháborút követő hiperinfláció volt.

Mai szemmel hihetetlen, hogy Európa egyik legkomolyabb és legmegmagyarázhatatlanabb gazdasági válságát egy olyan virág okozta, ami napjainkban teljesen hétköznapi. A tulipán eredetileg Közép-Ázsiában őshonos, ahonnan a törökök hozták be Európába. A növény népszerűségéhez vezető út akkor vette kezdetét, amikor Bécs isztambuli nagykövete 1593-ban a Leideni botanikus kert vezetőjének egy tucat tulipánhagymát adott ajándékba. A tulipán Hollandiába kerülésekor azonnal rabul ejtette a hollandok szívét és hamar a luxus szinonimája lett. Az előkelő emberek birtokain a virágoskert státuszszimbólum volt, és a tulipán nagy szerepet játszott ebben. Hogy mindez hogyan okozta a holland gazdaság összeomlását a Krach legújabb adásaból kiderül.

Az adásunk témájául szolgáló válságot 2008-as világgazdasági válságnak hívja a köznyelv, de a kirobbanásához vezető folyamatok lényegesen korábban megkezdődtek. Hogy a bankrendszer vakmerősége, vagy a befektetők kapzsisága okozta az elmúlt fél évszázad legnagyobb összeomlását arra Sebestyén Gézával a Budapesti Corvinus Egyetem oktatójával keressük a választ.