A magyar ügyészség az elmúlt évtizedekben tartotta magát ahhoz, hogy szakmai, és nem politikai alapon mérlegel egy-egy ügy kapcsán; amit a lengyeleknél most tapasztalunk, az ennek pont az ellentéte – így értékeli Donald Tusk bosszúhadjáratát ifjabb Lomnici Zoltán. Az alkotmányjogász a Lomnici válaszol mostani részében felidézi a woke-ideológiával terhelt olimpiát, kitér a női sportolók testi épségének megóvására, de beszél arról is, milyen hátsó szándéka lehet Magyar Péternek azzal, hogy randevúra hívja női követőit.
KÖVESS MINKET MÁSHOL IS! -------------------------------------------------------- Facebook: https://www.facebook.com/kontextuspodcast Instagram: https://www.instagram.com/kontextusyt/ Tiktok: https://www.tiktok.com/@kontextus Spotify: https://open.spotify.com/show/0Gxmw6dKF0YMsy9uWfN09l Apple Podcasts: https://podcasts.apple.com/us/podcast/kontextus/id1676913273 Google Podcasts: https://podcasts.google.com/feed/aHR0cHM6Ly9hbmNob3IuZm0vcy83YTYyYWY3OC9wb2RjYXN0L3Jzcw
Csak sejteni lehet, milyen önös érdekek miatt kritizálják az EU-s vezetők azt a békemissziót, melynek keretében Orbán Viktor Zelenszkij után Putyinhoz, majd Kínába, végül a washingtoni NATO-csúcsra látogatott. Lomnici Zoltán műsorában felhívja a figyelmet arra: aljas és hamis a vád, hogy a magyar kormányfő diktátorokkal tárgyalt – ugyanis ha így lenne, akkor kijelenthetjük, hogy a fejlett Nyugat virágzó gazdasági kapcsolatokat tart fenn ugyanezekkel a diktatórikus államokkal... Üzenet a károgóknak – fogalmazott az alkotmányjogász –, hogy fogadják el: a szoros gazdasági kapcsolatok kellő kiindulópontot adnak ahhoz, hogy a politikai kapcsolatokat is melegen tartsák. A Lomnici válaszol című műsorában az alkotmányjogász beszél arról, hogy az amerikai közvélemény – a balliberális médiának „köszönhetően” – évek után most szembesült azzal, hogy valójában milyen állapotban van az elnök, Joe Biden. A podcastból kiderül az is, milyen szálak húzódnak meg minden idők legnagyobb németországi letelepedési botránya mögött.
A Kontextus eszmetörténeti sorozatának legújabb részében egy meghökkentő témát, a jog és irodalom területét térképezi föl Falusi Márton eszmetörténész vendégeivel: Tóth Katinka jogásszal, illetve Balogh Gergő irodalomtörténésszel. A beszélgetésből kiderül, miért és miként születtek az első tanulmányok a jog és irodalom tárgykörben; mik voltak az alapok, milyen hagyományra támaszkodnak, milyen haszonnal járnak az erről folyó kutatások. A beszélgetés során a jog és az irodalom kapcsolódásait számba véve az erkölcs és az értelmezés kérdései is szerepet kapnak, valamint részletesen tárgyalják, hol húzódik a jogi és a jogon kívüli világ határa.
Nagyot ütött az ötkertes buli Magyar Péter imidzsén, ezért sokan próbálják most mentegetni őt. Csakhogy ez nem változtat a lényegen: háromgyermekes apához és politikushoz is méltatlan az a bulizásnak nevezett fetrengés, amit a Tisza párt alelnöke előadott – fogalmaz ifjabb Lomnici Zoltán sorozatának legújabb részében. Az alkotmányjogász beszél arról, hogy a magyar soros elnökség egyik fontos feladata az Európai Unió „ráncba szedése” lesz, illetve kifejti azt is: milyen alapon bélyegzik meg a baloldali globalisták a most alakuló Patrióták Európáért szövetséget.
Az euró(adósság)zóna két nagy déli országa technikai államcsődben van, így az Olaszországot vezető Georgia Meloni és a Franciaországot vezetni készülő Marine Le Pen egy erős eurorealista szövetség helyett az alkupozíciójuk javítását szolgáló, “saját” pártcsaládjuk megtartását választották. Az ECR-ből és ID-ből kimaradó eurórealista erőknek így egy új formációt kell alkotniuk, amely Ausztria, Csehország és Magyarország legerősebb pártjai köré szerveződik. Ez a tagoltság nem zárja ki azt, hogy a körvonalazódó immáron négy szuverenista EP-frakció fontos kérdésekben együttműködjön. Helyzetkép Brüsszelből. A műsorban szó lesz még az ukrajnai háborúról és az előrehozott francia választásokról is.
Lomnici Zoltán ebben a műsorában szokásához híven sorra veszi Magyar Péter aktuális viselt dolgait, így például elmondja, hogy a kocsmai dulakodással összefüggésben garázdasággal, lopással vagy rablással vádolható-e inkább a Tisza párt alelnöke. Az alkotmányjogász részletesen elemzi a Magyar-féle hangfelvétellel kapcsolatos nyomozás eredményét és arról is beszél: az exférj fejében személyes bosszúk hálózata épülhetett ki, miután kiesett abból a közösségből, ahová ő maga kéretőzött be. A Lomnici válaszol ezen részében szó lesz a hazánk elleni legújabb brüsszeli szankcióról és arról is, hogy a mentelmi jogot „nyert” Ilaria Salis-szal az olasz igazságszolgáltatásnak is van elszámolnivalója.
Drámai, személyes történeteket mesélt az ukrán kényszersorozásról Tarpai Viktória Jászai-díjas, kiváló beregszászi színésznő. A Kontextuson Andor Évának beszélt megrázó történelmi szerepeiről, Vidnyánszky Attiláról és a támadásokról is, amiért szerepelt a Békemeneten.
Idén júliusban is lesz NATO-csúcs, így Zelenszkij idén is egy “nagy nyári” ellentámadásra készül. Az ukránok és nyugati támogatóik komoly erőket vontak össze Harkov és Zaporizzsja megyékben, hogy a csatatéren visszaszerezzék a kezdeményezést. Az oroszok az elmúlt két hétben leállították a támadásukat, hogy lássák, az ukránok végül melyik frontszakaszon fognak valóban támadni és csak ezt követően indítsák el az orosz nyári támadást. Putyin Észak-Koreában és Vietnámban is tárgyalt, mutatva, hogy ott nem tekintik háborús bűnösnek az orosz elnököt. Orbán Viktor tárgyalt a NATO távozó és új főtitkárával, akikkel a magyar kormány konstruktív tartózkodásáról állapodott meg, ami azt jelenti, hogy hazánk közvetve és közvetlenül sem vesz részt a globalisták ukrajnai háborújában. A műsorban szó lesz még az EP-választásról és az unió vezető tisztségviselőinek megválasztásáról és a Századvég friss felméréséről.
Az Európai Néppárt – amelynek tagja lesz Magyar Péter és néhány párttársa – ragaszkodni fog a háború- és migránspárti, gendertanok iránt befogadó új irányvonlához, és határozottan elvárja majd, hogy új tagjai is ezen ideológiák mentén szavazzanak – hívja fel a figyelmet műsorában ifjabb Lomnici Zoltán. Az alkotmányjogász felidézi azt is, hogy a Magyarország ellen migránsügyben döbbenetes, túlzó és pártos ítéletet hozó Európai Bíróság néhány évvel ezelőtt még tiszteletre méltó szakmai fórum volt, mára viszont a brüsszeli intézmények szolgálóleányává silányult, egyszerű politikai bunkósbotként funkcionál.
A Fidesz-KDNP választási győzelme nem kérdéses, legfeljebb annak mértékén lehet vitatkozni – mondta a műsorban Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója, akivel Megadja Gábor elemezte a mögöttünk hagyott választásokat. A szakértő szerint jelenleg Magyarországon jobboldali konjunktúra van – a 45 százalékos választási eredmény pedig a Fidesz szempontjából nem visszaesés, hanem természetes korrekció, ami demokratikus versenyben, kormányzási félidőben előfordul. Tóth Erik a Kontextusban beszél Magyar Péter „erejéről” is, amely abban rejlik, hogy most még bármit elhisznek neki – kissé ijesztő ugyanakkor, hogy megválasztott jelöltjeiről, a nevükön kívül egyelőre semmit nem lehet tudni.
Az európai választás a jobboldali, bevándorlásellenes és klímarealista erők megerősödését hozta. A munkások és fiatalok zöme kiábrándult a bevándorláspárti és a kisebbségi érdekeket az európai őslakosság érdeke elé helyező zöldekből és liberálisokból és már a jobboldalra szavaz. Az Európai Néppárt megőrizte vezető pozícióját, így hol a mainstream, hol a konzervatív oldal szavazataival tudja az uniót tovább irányítani. Nagy-Britannia mellett Franciaországban is választás lesz, így izgalmas nyarunk lesz. A választás árnyékában a háború sem állt le, a Harkov elleni orosz támadás kifulladt ugyan, de az még nem látszik pontosan, hogy az ukránok ezért mekkora árat fizettek? A műsorban szó lesz még a hazai baloldal átrendeződéséről is.
Miért volt neki szimpatikus a Fidesz már a rendszerváltás előtt, mit gondol Orbán Viktorról, a hitről és napjainkról a Kossuth díjas, nagy színész. Eperjes Károly a Kontextuson Andor Évának felkavaró történeteket is elmondott a színházi és filmes világról.
A Tisza párt alelnöke az Európai Néppártba próbál bejutni, de nem lesz egyszerű dolga, ott ugyanis nem tudna tovább sumákolni: színt kell vallania a háború, a migráció és az LMBTQ-ügyek tekintetében is – figyelmeztet ifjabb Lomnici Zoltán a műsorban, kifejtve a véleményét Magyar Péter ATV-n való „fellépéséről” is. A Lomnici válaszol legújabb kiadásában az alkotmányjogász részletesen elemzi a vasárnapi választásokat, beszél a budapesti szavazatok újraszámlálásáról és arról is, hogyan lehetséges, hogy egy Magyarországon vád alá helyezett, magyarokat bántalmazó erőszakos antifát beszavaztak az Európai Parlamentbe.
Ki volt Csoóri Sándor valójában? Milyen ráragasztott címkéket, sémákat, hiedelmeket kell lefejteni személyiségéről és életművéről annak érdekében, hogy a valóságot lássuk? A nagy költő, esszéíró és közéleti ember ismerősei, munkásságának kutatói találkoztak a Kontextus stúdiójában, hogy felidézzék Csoórit, a gondolkodót, a főnököt, a kollégát és Csoórit, az atyai jóbarátot. Falusi Márton író, költő, irodalom- és eszmetörténész, Nagy Gábor író, költő, irodalomtörténész és Farkas Attila filozófus beszélgetett személyes élmények alapján, nem megkerülve a Hitel folyóirat szerkesztőségében tapasztaltakat és a kérdést: tényleg vátesz volt Csoóri Sándor?
Az utóbbi időben egyre gyakrabban érkeznek hozzánk a nézői kérdések között olyan üzenetek is, amelyek – mint ahogy ifjabb Lomnici Zoltán a műsorban fogalmaz – nem igazán tekinthetők hosszabb távú barátságok alapjának... Az alkotmányjogász azonban a Magyar Péter-gerjesztette indulatos-fenyegetőző levelek helyett továbbra is a lényegre koncentrál. Sorozatának ebben a rendhagyó részében kifejti például, hogy milyen esélyei lehetnek az említett politikus-aspiránsnak arra, hogy betiltassa a háborúellenes kampányt. A műsorból kiderül, kell-e félnünk attól, hogy a háborúpárti erők mellett tegyük le a voksunkat, vagy hogy mire lesz elég Karácsony Gergely főpolgármesteri vitában bemutatott, tragikusan halovány teljesítménye. (Megjegyzés: a műsor felvételének idején még három főpolgármester-jelölt volt versenyben Budapesten.)
Az Edda legendás énekese azt mondja, az útja évtizedek óta párhuzamosan halad a Fideszével. Pataky Attila szerint ma csak Orbán Viktor képes megelőzni a háborút. Andor Évának a Kontextuson arról is beszélt, hogyan fenyegették meg életveszélyesen a kommunista rendőrök és mit gondol a múltról hazudozó pályatársairól.
A most vasárnapi választáson igazából arról döntünk, hogy mekkora felhatalmazást adunk Orbán Viktor miniszterelnöknek arra, hogy a magyar emberek békevágyát hathatósan képviselje az egyre inkább háborúpárti brüsszeli eurokratákkal és háborúpárti globalistákkal szemben. Most értünk arra pontra, amikor Macron francia elnök már az első francia kiképzőket már el is küldené Ukrajnába, vagy Manfrd Weber előbb Németországban, majd — a kötelező kvóta mintájára, várhatóan — akár a egész EU-ban visszahozná a sorkötelezettséget. Aki időt nyer, életet nyer! — minél tovább maradunk ki ebből, annál tovább tudjuk normális életünket élni. A műsorban szó lesz a választási prognózisokról és az ukrajnai fronthelyzetről is.
Pártállástól függetlenül népszerű a megújult, nemzetközi díjakkal elismert Városliget nem csak a budapestiek, de vidékiek körében is – mondta a Kontextusban Baán László, a Liget-projekt miniszteri biztosa, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója. Megadja Gábornak felidézte a mára nyomtalanul eltűnt „ligetvédőket” mozgató „semmit nem tevő politikai haszonlesők” ténykedését és azt is: a Karácsony-féle városvezetés még csak napirendre sem volt hajlandó tűzni a Baánék által kezdeményezett szakmai egyeztetéseket. Úgy véli: egy felelős polgármesternek a település érdekében akkor is kommunikálnia kell a mindenkori kormánnyal, ha éppen nem kormánypárti – ezt Karácsony Gergely nem tartja szem előtt, sőt, a Liget felújításában egyenesen hátráltatták a munkálatokat. Hozzátette: a jelenlegi főpolgármester-jelöltek közül nem nehéz kiválasztani, hogy melyiküktől várható korrekt és a budapestiek számára gyümölcsöző párbeszéd a kormányzattal.
Pártállástól függetlenül népszerű a megújult, nemzetközi díjakkal elismert Városliget nem csak a budapestiek, de vidékiek körében is – mondta a Kontextusban Baán László, a Liget-projekt miniszteri biztosa, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója. Megadja Gábornak felidézte a mára nyomtalanul eltűnt „ligetvédőket” mozgató „semmit nem tevő politikai haszonlesők” ténykedését és azt is: a Karácsony-féle városvezetés még csak napirendre sem volt hajlandó tűzni a Baánék által kezdeményezett szakmai egyeztetéseket. Úgy véli: egy felelős polgármesternek a település érdekében akkor is kommunikálnia kell a mindenkori kormánnyal, ha éppen nem kormánypárti – ezt Karácsony Gergely nem tartja szem előtt, sőt, a Liget felújításában egyenesen hátráltatták a munkálatokat. Hozzátette: a jelenlegi főpolgármester-jelöltek közül nem nehéz kiválasztani, hogy melyiküktől várható korrekt és a budapestiek számára gyümölcsöző párbeszéd a kormányzattal.
