Merre tart a világ a szédülés diagnosztikában és kezelésben? A 2024-es Belgrade Balance Fórumon járt kollégák mesélnek a még mindig aktuális kihívásokról, innovatív megoldásokról és gyakorlati tapasztalatokról. Dr. Varga Zsuzsa és dr. Bajor Bence beszélgetnek.
A garati váladékcsorgás egy nagyon gyakran jelentkező fül- orr- gégészeti panasz, aminek számos oka lehet, ráadásul sokszor nehéz azt kideríteni és kezelni. Ezért is gondoltuk fontosnak elemezni azt a nemrég megjelent amerikai kutatást, amiben az orr endoszkópos vizsgálata során látható váladék helye, konzisztenciája, valamint a társult panaszok alapján kerestek összefüggést a potenciális kiváltó okokkal, garati váladékcsorgás esetén (Postnasal Drip and Nasal Endoscopy: Localization and Association With Clinical Features). A kutatás ízekre szedését és értelmezését ezúttal is dr. Varga Zsuzsa és dr. Horváth Tamás végzi el.
2025. márciusában jelent meg egy olyan ajánlás, amelyben kaliforniai rhinológus fül- orr- gégész szakemberek javaslatot tesznek az orrdugulás standardizált kivizsgálására (Recommendation for Standardized Exam for Nasal Obstruction). Ez nem egy hivatalos szakmai szervezet ajánlása, viszont nagyon alapos szakirodalom feldolgozás, hogy milyen olyan vizsgálóeljárások, menőverek vannak, amik alapján fel lehet állítani egy standardizált kivizsgálási protokollt.
Ezt az ajánlást dolgozta fel, és tolmácsolja szóban dr. Varga Zsuzsa és dr. Horváth Tamás.
Ebben az adásban a betegeknek szeretnénk gyakorlati tanácsokkal szolgálni az allergiás nátha, szénanátha immunkezeléséről. Mikor, kinek ajánlott, hogy zajlik, mi várható. Dr. Csajbók Réka fül- orr- gégész allergológussal dr. Horváth Tamás beszélget.
Nagyon érdeklődő betegeknek, de még inkább kollégáknak néhány hasznos kutatás az immunterápia hatékonyságáról szénanáthában, összevetve a konvencionális terápiával, felnőtteknél gyerekeknél, komorbiditás esetén:
Efficacy and safety of sublingual immunotherapy for allergic rhinitis: A network meta-analysis
2024 decemberében jelent meg az európai szakmai ajánlás a sok embert érintő fül- orr- gégészeti, gége-garati reflux (laryngopharyngealis reflux) diagnosztikájáról, kezeléséről (European clinical practice guideline: managing and treating laryngopharyngeal reflux disease). Az ajánlás számos érdekességet tartalmaz, a legfontosabb tételeiről dr. Varga Zsuzsa és dr. Horváth Tamás beszélget.
Sejtettük, de most bizonyítást nyert, hogy az aggódó szülők gyermekeinek jobban fáj a torka mandulaműtét után, mint a kevésbé szorongó szülők gyerekeinek, ezt igazolták egy portugál kutatásban (Keep Calm: Does parental preoperative anxiety affect post-tonsillectomy pain scores in children?). Érdekesség, hogy nem az aggódó alkat, hanem az aktuális aggodalom az, ami negatívan befolyásolja a gyógyulást. Erről a kutatásról és jelenségről beszélget dr. Varga Zsuzsa és dr. Horváth Tamás
Az akut arcüreggyulladás az egyik leggyakoribb olyan betegség, ami miatt sürgős ellátást igényel/kér a beteg. Egy most megjelent USA felmérés (Trends and Frequencies of Antibiotic Prescriptions for Acute Sinusitis Outpatient Visits in Adults) szerint a vizsgálatok háromnegyedében a végén antibiotikumot kap a beteg, miközben 85%-ban vírusos eredetű a betegség. Ráadásul nagyon gyakran nem is olyan antibiotikumot, ami a hivatalos szakmai ajánlásokban is szerepel. Ezt a kérdést járja körül dr. Varga Zsuzsa és dr. Horváth Tamás, és hozzáveszik az Országos Epidemiológiai Központ legutóbbi, 2017-es magyar antibiotikum rezisztencia adatait is (A hazai mikrobiológiai surveillance antibiotikum rezisztencia eredményei).
Az orrcsepp függőség egy meglepően gyakori probléma. A jelenség fontosságát jelzi, hogy nemrég az Indexen is megjelent egy rövid interjú, videó ezzel kapcsolatban dr. Zacher Gábor toxikológussal. Mint fül- orr- gégészek, örülünk, hogy a téma még nagyobb teret kap, ugyanakkor a videóban nincs minden szakmailag a helyén, és itt, ebben a formában szeretnénk ehhez hozzátenni, javítani, kiegészíteni, dr. Vasvári Gergely és dr. Horváth Tamás.
Az adásban szakmai forrásokra is hivatkozunk, (például Rhinitis Medicamentosa, Management of Rhinitis Medicamentosa: A Systematic Review), de kis színes bulvárként a nemi élet orrdugulás elleni hatékonyságát is előhozzuk.
A garat-gége reflux (LPR - Laryngo-Pharyngealis Reflux) egy manapság gyakori fül- orr- gégészeti probléma, amit sokszor könnyen rá is sütünk olyan bizonytalan panaszokra, mint krákogás, gombócérzés, rekedtség, köhögés, stb. Az adást a nemrég megjelent, "Triological Best Practice: What is the Appropriate Objective Testing for Patients with Suspected Laryngopharyngeal Reflux?" című ajánlás ihlette, ami az objektív vizsgálatok szerepét helyezi el az LPR vonatkozásában.
Mi különbözteti meg az LPR-t a "hagyományos" refluxtól, a GERD-től (Gastro-Esophageal Reflux Disease)? Miért ilyen gyakori manapság? Mik a tünetei, hogyan vizsgáljuk? Mik a jellemzői az objektív teszteknek? Ezekről beszélget dr. Varga Zsuzsa és dr. Horváth Tamás.
Van-e fül- orr gégészeti élet a TikTok-on? Ezt a kérdést egy nemrég publikált kutatás (A descriptive analysis of otolaryngology presence on the social media platform TikTok) mentén járja körbe, és a generációs különbségeket figyelembe véve még az orvosi influenszerkedésre is kitér a műsor két házigazdája, dr. Varga Zsuzsa és dr. Horváth Tamás.
Kollégánk, dr. Bajor Bence Antwerpenben járt egy speciális fülsebészeti kurzuson. A tanfolyamnak helyet adó intézmény, a European Institute for ORL - HNS - SBS elismert centruma a mastoid obiterációs cholesteatoma sebészetnek, amely eljárással jelentősen lehet javítani a cholesteatoma sebészet hatékonyságát. De ez mit is jelent pontosan, hogyan dolgoznak ott, mi a folyamat? Erről beszél most Bajor dr.
A fülfájásnak számos oka lehet. Ezek nagy részében ténylegesen a fület érintő betegség áll, de nem ritkán máshonnan sugárzik oda a fájdalom. Mik a leggyakoribb betegségek, és mik azok, amik ritkán okoznak fülfájást, de gondolni kell rá, ha nem találjuk a fülben az okát? Hogy lehet a panaszok, lefolyás alapján valamennyire megkülönböztetni ezeket a betegségeket? Erről lesz szó kb. 20 percben.
Az adásban olyan dolgokról is szó esik, amelyekhez korábbi blogbejegyzések tartoznak, nevezetesen ezek:
A Jacobson és az Arnold ideg - a fülfájás oka mandulaműtét után, vagy gégebetegségek esetén
Eagle szindróma - főleg nyeléskor, fejmozgáskor szúró fájdalom a torokban
Ismét két, teljesen különböző témáról beszélgetünk, dr. Varga Zsuzsa és dr. Horváth Tamás. Először a krónikus középfülgyulladás életminőségi kérdései kerülnek elő, ami a műtéti indikációt is befolyásolja, illetve a korrekt betegfelvilágosításra hívja fel a figyelmet. A második részben a krónikus orrmelléküreggyulladás egy újabb megközelítéséről, a mikrobiom szerepéről beszélgetünk.
Ezúttal egyszerre két, teljesen különböző téma kerül terítékre. Először az egyensúlyszervi rehabilitációról beszélgetünk, vagyis beszél dr. Varga Zsuzsa, mellette okosan hallgat dr. Horváth Tamás. A rehabilitáció túlmutat a BPPV-n repozíciós manőverein (bár ezek is szóba kerülnek), viszont kiderül, hogy ez is multidiszciplináris terület, megtudhatjuk, hogy otthon hogy lehet gyakorolni, kell-e kontroll, mit jelent a prehabilitáció, és hogy már VR szemüveg, a virtuális valóság is segíthet. Az adás második részében a cholesteatoma utánkövetésről lesz szó. Mi a recidíva és a reziduum közti különbség, kell-e második szakasz műtét, mennyi ideig kell követni a betegeket, mit segít az endoszkóp, és a non-epi DWI-MRI? Ezekről, és még sok másról ebben az adásban.
Ebben az epizódban megpróbáltuk röviden összefoglalni a legfontosabb tudnivalókat a dobhártyapótlás kapcsán. Mik a lyukas dobhártya tünetei? Általában miért úgy operáljuk a perforációt, hogy felemeljük a dobhártyát, és alulról pótoljuk a hiányt egy lebennyel, miért nem csak simán kívülről rakunk valamit a dobhártyára? Saját szövetet, vagy idegen anyagot használunk? Mik befolyásolják a műtét sikerét? Mit szabad csinálni a műtét után, és mit nem?
Ezek, és még jó pár dolog kiderül ebből a szűk 20 perces adásból, amelyben dr. Varga Zsuzsa kérdez, és dr. Horváth Tamás válaszol.
Legújabb adásunkban egy speciális eszközről beszélünk, a vHIT szemüvegről, ami a szédüléses betegségek diagnosztikájában a legmodernebb eljárásnak számít. A vHIT szemüveg a belsőfülben található egyensúlyszerv működését a belsőfül szemmel való összeköttetése révén, az úgynevezett vestibulo-ocularis reflex révén vizsgálja. Jelen tudásunk szerint ez az egyik legmegbízhatóbb, de mindenképpen legkorszerűbb és elérhető eljárás a szédüléses betegségek műszeres vizsgálatában.
Mi is ez a vestibulo-ocularis reflex? Hogyan működik ez a spéci szemüveg, amivel ezt vizsgáljuk? Hogy készüljön a beteg egy ilyen vizsgálatra? Ezeket lehet megtudni ebből a 20 perces adásból, amelyben a boldog tudatlanságot képviselő dr. Horváth Tamás kérdezi a szakértő dr. Varga Zsuzsát.
Gyakran előfordul, hogy valakiről készül egy koponya CT vagy MRI nem fülészeti okból, és aztán kiderül, hogy a csecsnyúlványban, a processus mastoideusban fedettség van, aminek kapcsán a mastoiditis radiológiai diagnózis születik. A mastoiditis egy súlyos középfülgyulladás szövődmény, erős fül- és fül mögötti fájdalommal, rossz hallással, lázzal, elesett állapottal. Lehet olyan, hogy ezt a beteg nem vette észre, és így derül ki a betegsége? Most látott napvilágot egy ezzel a kérdéssel foglalkozó meta-analízis, ahol közel a témában született vizsgálatok adatait összegezték, közel 250.000 ember adatai alapján (The Prevalence of Incidental Mastoid Opacification and the Need for Intervention: A Meta-Analysis). Az eredmények megdöbbentők, hiszen a statisztika szerint kb. 100-ból 8 CT-n vagy MRI-n merül fel ez a fontos eldöntendő kérdés.
Most akkor tényleg mastoiditisről beszélhetünk ezekben az esetekben? Mi az oka ennek a jelenségeknek? Mennyire kell komolyan venni? Erről beszélget dr. Varga Zsuzsa, és dr. Horváth Tamás.
Melanoma nem csak a bőrön alakulhat ki, hanem az orrban és az orrmelléküregekben is. Szerencsére nem gyakori ez az elég rossz prognózisú betegség, amelynél nagyon nem mindegy, hogy sikerül-e ép széllel, teljesen eltávolítani a daganatot. Ami nehéz, mert rossz helyen van, közel a szem, a koponyaalap, az agy, stb. Egy most megjelent, sok esetet feldolgozó kutatás az ép szél mentén történő eltávolítás jelentőségét járja körül (Surgical Margin Status and Survival Following Resection of Sinonasal Mucosal Melanoma), és erről beszélget dr. Varga Zsuzsa, és dr. Horváth Tamás.
Krónikus középfülgyulladásban a betegek leggyakrabban halláscsökkenésről panaszkodnak, és visszatérő vagy állandó fülfolyásról. Azonban meglepően gyakran fülzúgás is előfordul, akár halláscsökkenés nélkül. Az egyik legrangosabb fül- orr- gégészeti szaklapban, a Laryngoscope-ban nemrég megjelent egy kutatás (Extended high frequency hearing loss in tinnitus-positive chronic suppurative otitis media patient), melyben azt igazolták, hogy a fülzúgást is panaszoló, krónikus középfülgyulladásban szenvedő betegeknél nagyon gyakran azokon a magas frekvenciákon lehet kimutatni belsőfül károsodást, amiket a beteg nem vesz észre, és rutinszerűen nem is szoktuk vizsgálni. Tehát valószínű, hogy a fülzúgás hátterében egy rejtett belsőfül károsodás állhat.
Mi a folyamat pontosabb mechanizmusa? Miért fontos ez klinikailag? Erről beszélget dr. Varga Zsuzsa, és dr. Horváth Tamás.
A gyógynövények reneszánszukat élik, viszont sem egy átlagos beteg, sem egy átlagos orvos nem tud eleget erről a területről. Mennyire evidence based a gyógynövénytan? Mennyire szerepelnek gyógynövények az ajánlásokban? Ugyanúgy befolyásolják a betegségeket, mint a szintetikus gyógyszerek? Hol áll gyógynövény téren a fül- orr- gégészet? Milyen fül- orr- gégészeti betegségek esetén jöhetnek szóba gyógynövények? Milyen olyan gyógynövények léteznek, amiket speciálisan fül- orr- gégészeti problémákra lehet ajánlani?
Ezekrők beszélgetünk a gyógynövények talán legelismertebb hazai szakértőjével, dr. Csupor Dezsővel, gyógyszerésszel, tanszékvezető egyetemi docenssel, a pirulakalauz.hu főszerkesztőjével, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztályának elnökével.
