🎧 Hallgassátok meg a 2025-ös OTDK Biológia szekciójának első helyezettjét, Gáliková Ramónát, aki kutatásáról és tudományos útjáról mesél nekünk!

A beszélgetésből kiderül:
🧫 mi történik, ha egy sejtben káros anyagok halmozódnak fel,
👵 hogyan befolyásolja az öregedés a sejtek működését,
🦟 hogyan lehet muslicákkal dolgozni laboratóriumban,
🎓 és mit adott neki az OTDK-szereplés.

🎙️ Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus

2025. június 25-én Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós elindult a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), ahol többek közt az ELTE kutatói által megtervezett kísérleteket is végrehajt. Ebben a beszélgetésben a HUNOR – Magyar Űrhajós Program hátterébe pillantunk be.

💡 Miről lesz szó?

– Milyen kísérleteket végeznek az űrben, és miért épp ott?

– Mi kell ahhoz, hogy valaki űrhajós lehessen?

– Milyen kiképzésen mennek keresztül a kiválasztottak?– Miért fontos a ruházat a felbocsátás során?

– Hogyan kerülhet be egy kísérlet a programba?

– És elvégezhetünk-e hasonló kísérleteket otthon is?

Vendégeink:

🎙️ Dr. Vincze Miklós – tudománykommunikátor, fizikus, az ELTE Fizikai- és Csillagászati Intézetének kutatója🎙️

Nagy Felícián – űrkutatási szakértő

👩‍🔬 Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus

A beszélgetésben megemlített közvetítés visszanézhető a HUNOR - Magyar Űrhajós Program Youtube csatornán:https://www.youtube.com/live/lK2bhjRZdd0?si=8w5pbyV6N518SInrA Science Podcast sorozat elkészülését 2025-ben az NKFIH Tudományos Mecenatúra pályázat (MEC_N_149117) támogatta.

🌀 A klímaváltozás korában különösen fontos, hogy értsük az időjárást – de vajon mi számít igazán „szokatlannak”? Ebben az adásban a SZIA nevű új fejlesztésről beszélgetünk: ez az ELTE Meteorológiai Tanszékén született adatvizualizációs webapp lehetővé teszi, hogy bárki felfedezze és értelmezze a múltbeli időjárási eseményeket szakmailag hiteles módon.

💬 Vendégeink:
– Dr. Dezső Zsuzsanna – meteorológus, az ELTE oktatója
– Mikes Márk – a SZIA egyik fejlesztője
🎙️ Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus

🔎 A beszélgetés során szó lesz arról, hogy:
– hogyan lehet felismerni és kategorizálni a szokatlan időjárási periódusokat,
– milyen célcsoportnak készült a webes alkalmazás,
– milyen eszközök és kutatások segítették a fejlesztést,
– mit csinál még a Meteorológiai Tanszék, és hogyan lehet meteorológussá válni.

🌐 Próbáld ki a SZIA appot: https://meteor11.elte.hu/szia/
👀 Nézd meg, mi számít szokatlannak – most már adatok alapján!

Mi történik, ha egy krokodil nagyobb, mint amit valaha elképzeltünk?
🦖 A Deinosuchus, a történelem egyik legnagyobb ragadozó krokodilja nemcsak a mocsarak, de a dinoszauruszok rémálma is lehetett.

🎙️ Vendégünk: Dr. Rabi Márton, paleontológus, az ELTE Őslénytani Tanszékének adjunktusa, a Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció vezető kutatója. Nemzetközi kutatócsoportjával új fényt vetett a Deinosuchus titokzatos világára.

💬 A beszélgetésből megtudhatod:
– mit árulnak el a fosszíliák egy letűnt világ ragadozóiról,
– hogyan derül ki, hogy egy őslény mit evett,
– és azt is, hogyan lesz valakiből nemzetközileg is elismert őslénykutató.

🎧 Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus, tudománykommunikátor
📍 További infó a kutatásról:
https://ttk.elte.hu/content/meg-a-19-szazadban-is-elhettek-oriaskrokodilok.t.8355
🔗 Rabi Márton bemutatkozása:
https://magyardinoszaurusz.hu/rabi-marton

🧬 snoRNS: A molekulák, amik beleszólnak a sorsodba 🔍

Tudtad, hogy léteznek olyan apró RNS-molekulák, amelyek csendben, de határozottan irányítják a génjeid működését? 😮
A snoRNS-ek kulcsszerepet játszanak a fehérjeszintézis szabályozásában, és egyre több kutatás mutatja ki, hogy kapcsolatban állhatnak komoly betegségekkel, mint például az IBD 🧻 vagy a vastagbélrák 🎯.

🎙️ A legújabb ELTE Science Podcast epizódban
🔬 Dr. Varga Máté és
🧪 Hamar Renáta mesélnek a zebrahal 🐟 genomjában végzett kutatásaikról,
és arról, hogyan jött létre a snoDanio interaktív adatbázis 💻,
ami forradalmasíthatja a génszabályozás kutatását.

🎤 Műsorvezető: Papp Eszter (fizikus)

📺 Nézd meg a podcastet: 👉 https://youtu.be/ZQqaqvLygiA

📰 Olvasd el a kutatásról szóló cikket is: 👉 https://ttk.elte.hu/content/kis-molekulak-nagy-szerep-snorns-ek-a-genszabalyozasban.t.8242

📊 Tudomány, amit érteni fogsz – és ami hatással lehet a jövőnkre is! 🚀

💡 Tudtad, hogy van egy anyag, ami képes molekulákat „becsomagolni” és magában tartani?

És hogy ezzel gyógyszereket lehet hatékonyabbá tenni, sőt élelmiszerek ízét is szabályozni? 😮🍬💊

💥🔬 Molekulák börtöne, gyógyszerek titkos fegyvere a ciklodextrin – kicsi, de elképesztően sokoldalú! 

🎙 Ebben az epizódban kiderül:

🍬Hogyan segítik a ciklodextrinek a gyógyszerek hatékonyságát?

🍬Miért használják őket az élelmiszeriparban?

🍬Mitől ilyen sokoldalúak, és hogyan kapcsolódik hozzájuk a biotechnológia?

🍬És hogyan lehetsz te is részese ennek az izgalmas kutatási világnak?

Most elmesélik nekünk azok, akik nap mint nap vele dolgoznak. 👇

🎧 Vendégeink:

👨‍🔬 Dr. Béni Szabolcs (ELTE TTK)

👨‍🔬 Dr. Sohajda Tamás (CycloLab)

🎤 Műsorvezető: Papp Eszter

Ne hagyd ki – egy molekulányi világ tárul eléd!

🧬 Ázsiából jöttek… és tényleg itt nyugszanak.
Egy magyar férfi DNS-e közvetlen kapcsolatot mutat egy mongóliai herceggel, aki egy hatalmas, teraszos sírban aludta örök álmát a 2. században.
És nem ő az egyetlen…

💥 A legújabb genetikai kutatások végre választ adnak a kérdésre: Kik voltak a hunok?
Tényleg Ázsiából jöttek? És ha igen, miért olyan kevesen mutatnak kelet-ázsiai géneket a Kárpát-medencében?

🎙️ A Science Podcast legfrissebb adásában megdöbbentő kapcsolatok, torzított koponyák, sírmellékletek és a népvándorlás valódi arca kerülnek terítékre.
Rácz Zsófia és Szeniczey Tamás kutatók mesélnek a HistoGenes projekt döbbenetes eredményeiről – és arról, hogyan derült ki, hogy Attila hunjainak öröksége nem is olyan egyértelmű, mint hittük.

🔍 DNS-nyomozás a múltban. Európa új arca a sztyeppékről.
Most már nemcsak sejthetjük. Bizonyíték is van.
📖 Részletek a kutatásról: https://ttk.elte.hu/content/evszazados-vita-vegere-kerulhet-pont-a-hunok-eredeterol.t.8167

Március 14-e a matematika világnapja, de többen úgy ismerik, mint nemzetközi Pí (π) napot. Ebből az alkalomból világszerte sokféle matematikával kapcsolatos program várja az érdeklődőket. Az ELTE TTK Podcast legújabb epizódjában a π-ről és a matematikáról fogunk beszélgetni!Vendégeink:Simon Péter professzor és Paulovics Zoltán

Az Érintő weboldala a következő linken elérhető:https://ematlap.hu/Az Érintő Facebook oldala a következő linken elérhető:https://www.facebook.com/ematlap

A Science Podcast sorozat elkészülését 2025-ben az NKFIH Tudományos Mecenatúra pályázat (MEC_N_149117) támogatta.

A team of researchers from Department of Physics of Complex Systems at Eötvös Loránd University, Harvard Medical School, the Danish Cancer Institute, and Semmelweis University has developed an innovative approach to predict how patients with High-Grade Serous Ovarian Cancer (HGSOC) respond to chemotherapy. Their findings, to be published in NPJ Precision Oncology, a journal of the Nature group, with Oz Kilim, an ELTE PhD student, as the lead author, demonstrate that combining two key sources of information— images of tissue samples (histopathology) and detailed protein measurements (proteomics)— leads to improved accuracy in identifying which patients are likely to benefit from platinum-based chemotherapy, a common first-line treatment for ovarian cancer.Guests:Oz Kilim, PhD studentIstván Csabai, physicist

Milyen kihívások és lehetőségek várnak Magyarország legnagyobb egyetemére a következő években? Hogyan lehet modernizálni az oktatást, erősíteni a kutatási finanszírozást? Katz Sándor elméleti fizikus, intézetigazgató és rektorjelölt osztja meg gondolatait az ELTE jövőjéről, vezetői tapasztalatairól és tudományos pályájáról.Tarts velünk, és ismerd meg az ELTE egyik rektorjelöltjének terveit és vízióját!Vendég: Dr. Katz Sándor, az ELTE Fizikai- és Csillagászati Intézet igazgatója.

A tíz főnél nagyobb befogadóképességű utasszállító repülőgépek, valamint majdnem az összes teherszállító repülőgép gázturbinás hajtóművel repül. Ugyanígy gázturbina hajtja a légcsavaros gépeket és a helikoptereket, és gyakran a nagyobb hajókat is. Az áramtermelés jelentős része is gázturbinákból származik. A BME és az ELTE kutatóinak együttműködése olyan eredményekhez vezetett, amelyek segíthetnek a fotokémiai szmogot és savas esőt okozó nitrogén-oxidok kibocsátásának jelentős csökkentésében a gázturbinákat használó iparágak, például a repülés terén. Vendégeink: Dr. Turányi Tamás kémikus (ELTE) és Dr. Józsa Viktor gépészmérnök (BME) Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus

A Budai-termálkarszt rendszerben zajló felszín alatti vízáramlás és hőtranszport folyamatok kapcsolatának vizsgálata mindig is aktuális kérdés volt, ami manapság a geotermikus energia felhasználásának szempontjából került előtérbe. Az ELTE kutatói egy valós adatokon alapuló kétdimenziós földtani szelvényen vizsgálták meg a felszín alatti vízáramlás és a hőtranszport folyamatok összetett kapcsolatát. Szijártó Márk ezzel elnyerte a Szádeczky-Kardoss Elemér Díjat. Ezekről és még sok másról fogunk beszélgetni legújabb adásunkban! Vendégeink: Dr. Szkolnikovics-Simon Szilvia Dr. Szijártó Márk Műsorvezető: Papp Eszter

A hormonok a teljes testünkre ható hírvivők. Mindenki tisztában van létezésükkel, de azt talán nem is tudod, mennyire széleskörűen befolyásolják életünket, hangulatunkat, táplálkozásunkat. A Typotex Kiadó gondozásában megjelent Hormonok - Az életünkre ható hírvivők című könyv szolgál a legfrisebb podcast beszélgetés alapjaként.

Az epizód elkészítése a Typotex Kiadó és az ELTE TTK együttműködésében valósult meg.

Az ATL-1 műhold fedélzetén sikeresen teszteltek három, az ELTE Kémiai Intézetében kifejlesztett szigetelőanyagot. A legjobban teljesítő Al2O3 szálak szintézisével előállított szigetelés kiváló alternatívát nyújthat az eddig használt anyagokkal szemben. Vendégeink: Dr. Sinkó Katalin , az ELTE Analitikai Kémiai Tanszék oktatója és az MTA doktora. Horváth Márius, a Hevesy György Kémia Doktori Iskola doktorandusza Műsorvezető: Papp Eszter

A témáról itt is olvashatsz: https://ttk.elte.hu/content/a-kemiai-intezetben-fejlesztett-szigeteloanyagot-tesztelt-az-atl-1-muhold.t.7738

Ismerd meg Endrődi Gergelyt, a fiatal magyar tudóst, aki Németországból hazatérve az Univerzum keletkezésének titkait kutatja az ELTE Természettudományi Karán! Hogyan segíti a Research Grant Hungary támogatása a világűr legnagyobb rejtélyeinek feltárását? A versenyképes magyar támogatásnak köszönhetően Alma Materében, az ELTE Természettudományi Karán folytatja kutatásait a kiváló magyar tudós, Endrődi Gergely. Vendégeink: Dr. Katz Sándor, az ELTE TTK Fizikai- és Csillagászati Intézetének igazgatója, Dr. Endrődi Gergely, az ELTE Elméleti Fizikai Tanszékének legújabb egyetemi tanára

Dűne, Frank Herbert nagysikerű sci-fi sorozata több, mint fél évszázada nyűgözi le olvasóit világával, melyet alaposan átszőnek politikai, szociológiai és ökológiai szálak. Ma már egyre többször fektetnek hangsúlyt arra, hogy a tudományos-fantasztikus történetek rendelkezzenek némi realitás alappal. Mi a helyzet a Dűne világával, amely olyan varázslatos technológiákat mutat be, mint a cirkoruha, a naprendszerek közötti utazás és még sok más. A Typotex Kiadónak hála ezekről és még sok másról fogunk beszélni a Tudomány a Dűne univerzumában című könyv írójával, Lente Gáborral! Vendégünk Lente Gábor, a Pécsi Tudományegyetem kémikusa. Műsorvezető: Papp Eszter

A lengyelországi Katowicében mérték össze tudásukat 37 ország legtehetségesebb fiataljai a 35. EU Fiatal Tudósok Versenyén. Hegedűs Márton, a Kecskeméti Református Gimnázium korábbi diákja, az ELTE kémia szakos hallgatója a rangos megmérettetésen harmadik helyen végzett, és elnyerte a verseny különdíját is. Kutatása során UV-fény hatására deformálódó, fotoreszponzív szupramolekuláris egység kialakításán dolgozott. Szereplők: Hegedűs Márton, az ELTE kémia szakos hallgatója Magyarfalvi Gábor, az ELTE Szervetlen Kémiai Tanszék munkatársa

2024-ben David Baker a fehérjék számítógépes tervezésért, Demis Hassabis és John M. Jumper a fehérjeszerkezetek előrejelzéséért kapott kémia Nobel-díjat. Ennek jelentőségéről beszélgetünk Dr. Perczel Andrással, az ELTE Szerves Kémia Tanszék professzorával, valamint Tarr-Pálfi Helga és Fazekas Zsolt kémikusokkal.

Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktorandusz TARTALOM: 00:58 Milyen feladatokat látnak el a fehérjék a szervezetünkben? 02:00 Hogyan és milyen gyorsan veszik fel a fehérjék a végső szerkezetüket? 02:42 Bemutatnátok a magatokkal hozott fehérje modelleket? 08:37 Mióta kutatják az emberek a fehérjéket? 14:13 Miért ilyen nehéz megmondani, milyen 3D szerkezetet alkotnak ezek az aminosav láncok? 20:16 Az AlphaFold1-et követte az elődjénél sokkal jobban teljesítő AlphaFold2. Mi okozta ezt az áttörést? 21:42 Fazekas Zsolt bemutatja az AlphaFold weblap mindenki számára elérhető használatát. 24:49 A Rosetta éppen ennek fordítottját csinálja, de hogyan? 26:23 Mutassátok be a magatokkal hozott fehérjeszerkezeteket. 29:31 Hamarosan megjelenik angol nyelven az Ezerarcú Fehérjék című könyv.

John Hopfield és Geoffrey Hinton nyerte a 2024-es fizikai Nobel-díjat a mesterséges intelligencia kutatásában kulcsszerepet játszó gépi tanulással kapcsolatos kutatásaikért. Hogyan kapcsolódik a fizika a mesterséges intelligenciához? Csabai István professzor beszél a Nobel-díjat érő kutatás jelentőségéről. Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktorandusz TARTALOM 00:28 Pontosan mikor kezdődött a neurális hálózat kutatás? 04:14 Miben hasonlítanak a mesterséges neurális hálók az emberi agyhoz? 08:26 A fizikának melyik részéből inspirálódott a hálózat megalkotása? 13:47 Miben más Hinton-hálója? 17:19 Hogyan foglalhatnánk össze ezen hálók tanulási folyamatát? 22:18 Egyre elterjedtebb a mesterséges intelligencia a kutatásban is, mikre használhatjuk? 33:21 A terület aktív kutatójaként milyen érzés látni ezt a robbanásszerű fejlődést? Csabai István által említett korábbi podcast adás ezen a linken elérhető: https://youtu.be/rTw0m_pXQR4?si=aKiqkGOtZRhZj6Ea

2024-ben két amerikai kutató, Victor Ambros fejlődésbiológus és Gary Ruvkun molekuláris biológus kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat. Dr. Vellai Tibor, az ELTE Genetikai Tanszék vezetője beszél az eredmények jelentőségéről, aki maga munkakapcsolatban állt a Nobel-díjasokkal. Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktorandusz TARTALOM 00:32 Hogyan jutunk el a DNS-től a fehérjééig? 04:16 A mikro-RNS felfedezése hogyan változtatta meg ezt a területet? 08:51 Milyen kísérletek vezettek a felfedezéshez? 15:55 Mi a fejlődési rendellenességek és más megbetegedések kapcsolata a génszabályozással? 16:51 Milyen más RNS-ek vannak? 19:19 Vellai Tibor ismertsége a két kutatóval