Petőfi Sándor Az alföld című verse 1844 júliusában keletkezett Pesten. Jelentősége az új tájeszmény megfogalmazása: Petőfi a rónaságot, az alföldet magasztalta, amivel újat hozott a magyar irodalomban. Tudjuk, hogy a romantika tájeszménye másmilyen volt. A romantikus táj mindig vadregényes, zordon, ember nem lakta hegyvidék. Ezzel szemben Petőfi a síkságot, a rónaságot tette meg új tájeszménnyé.

Petőfi elsőként fedezte fel a Róna szépségét a magyar irodalomban. Az alföldi táj Petőfi előtt a legköltőietlenebb és leghétköznapibb magyar táj volt. Az ő költészete által lett szép magyar tájjá. Túl ezen az alföld nemcsak tipikus magyar táj, hanem-korláttalansága, tágassága miatt- a szabadság jelképe is.

Petőfi viszonyulása az alföldhöz: az otthon, a haza iránti szeretet és a szabadságvágy érzéseit kelti fel benne a táj (Petőfi az alföldön született, és gyermekkori élményei is ide kötötték).

Petőfi tájleíró költészetének jellemzői:

·  Petőfi az alföld költője, elsőként fedezi fel a költészet számára magyar róna szépségét

·  tájleírása pontos, hiteles, részletes

·  nem a helyszínen keletkeznek versei, hanem a visszaemlékezés szülöttei

·  a puszta sík vidéket a haza, a hazaszeretet, a szabadság jelképévé emeli

·  tájversei romantikus ihletésűek, erősen érzelmi töltésűek

·  műfajkeresés

·  A versek valóságos, földrajzilag meghatározható tájat ábrázolnak

·  Petőfi a költői leírás során perspektíva kezelésének, a szűkítésnek és a tágításnak mestere

Petőfi tájköltészetének egyik legismertebb darabja szülőföldjét, az Alföldet bemutató költeménye, Az alföld, mely 1844. október 5-én jelent meg a Honderű című lapban.

Forrás: http://blog.verselemzes.hu/jegyzet/petofi-sandor-az-alfold-elemzes/

YT: https://youtu.be/Z1CFWipiLOM

https://www.facebook.com/baloghferencverskaszt

https://www.instagram.com/baloghferenc_verskaszt/