A megfelelési kényszer nem csak abban merül ki, hogy szinte mindig igen-t mondasz, amikor legszívesebben nem-et mondanál. Nem csak abban merül ki, hogy nagyon szélsőséges, egyértelműen mérgező viselkedésformákat tűrsz el a kapcsolataidban a status quo érdekében. Ez csak az asszertivitás kerülés mesterfokon.
De mi a helyzet azokkal a people pleasing tendenciákkal, amik nem ennyire nyilvánvalóak? Azok a megfelelési kényszerből születő szokások, megnyilvánulások, amik úgy váltak a személyiséged részévé, hogy észre sem vetted? Amikről azt gondolnád ártalmatlanok, de közben a sok kicsi sokra megy törvénye itt is igaz.
Minden megnyilvánulásunk, amivel azt üzenjük magunknak: "most elnyomlak, mert a másik véleménye, hangja, tere, ideje, akarata stb. fontosabb, mint az enyém" összeadódik, és tudattalan lassan addig kódoljuk így magunkat, míg el nem hisszük, hogy hanyagolhatóak, másodlagosak és jelentéktelenek vagyunk.
Ebben az epizódban hozok pár példát arról, hogy hogyan is néz ki hétköznapi szituációkban a kevésbé nyilvánvaló megfelelési kényszer.