A propagandamédia hisztis nőknek, Soros-bérenceknek, az olajlobbi fizetett ügynökeinek és hazaárulóknak is nevezte a Debrecen melletti Mikepércs aktivistáit, akik az épülő akkumulátorgyárak ellen szerveztek tiltakozásokat. A környezetvédő kezdeményezés összetartó közösséget is létrehozott.

Olyan világban szeretne élni, amiben el tud menni egy misére és aztán ki tud vonulni a Pride-ra is – mondja a Honeybeast énekesnője, Tarján Zsófia, aki szerint még ma is benne van a pakliban, hogy külföldre kell költöznie, ha olyan helyzet üt be, amiben már a zenekar sem tud működni.

Vegyésznek készült, biológiából doktorált, majd létrehozta Magyarországon az etológia tanszéket. Halakkal dolgozott, a kutyák akkor kezdték érdekelni, amikor befogadott egyet.

A tokiói olimpián aranyérmet szerzett, idén Párizsban 100 méter mellen ezüstöt. Azt mondta: ez az ezüst számára aranyat ér. Illés Fanni sokat küzdött azért, hogy érmet hozzon haza a párizsi olimpiáról; leginkább önmagával. A világverseny előtt egy hónappal jött ki a szülési depresszióból.

Pályázik a Katona József Színház igazgatói posztjára, 2015 óta a társulat tagja. Régóta foglalkoztatja, hogyan újulhat meg a színház. Úgy látja, egyre több fiatal kíváncsi az előadásaikra. Úton lenni szerinte sokszor izgalmasabb, mint megérkezni. A Szelfiben Székely Kriszta, a Katona rendezője.

Hiába szerepel még nemzeti himnuszunkban is, hogy „Bal sors akit régen tép…”, Bán Róbert, a budapesti Piarista Gimnázium tanára szerint a magyar történelem igenis tele van pozitív fejezetekkel, és összességében sikertörténetként értékelhető. Hogy miért? Hallgassa meg podcastunkat!

Hegedűs D. Géza Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész-rendező, egyetemi docens, a nemzet színésze a Szelfiben beszélt arról, hogy miért óriási a morális felelőssége a színpadon a színészeknek, és hogy mennyire vágyik az élő emberi szóra mindenki közösségi médiumok által uralt világunkban.

Szántó T. Gábor évtizedek óta ír a vészkorszak és a diktatúra utóhatásairól. Új regénye a magyar jazz atyja, Gonda János és családja története. Az interjúban szó lesz zsidó identitásról, öröklődő traumákról és arról, hogyan teheti az irodalom érthetőbbé a múltat, elviselhetőbbé a következményeit.

A Wikipédia szerint Babarczy Eszter szerkesztő, kritikus, publicista, eszme- és művészettörténész, egyetemi oktató és kutató. A sok titulusból mégis arra a legbüszkébb, hogy tanár lehet. A Szelfiben Babarczy Eszterrel beszélgettünk depresszióról, boldogságról, a Z generációról, szétvert oktatásról.

A Himalájában megrendezett, 480 km hosszú Hell Race futóversenyt megnyerő Toldi Péterrel beszélgettünk futásról, felkészülésről és arról, hogy milyen nehézségek adódnak egy olyan versenyen, ahol a táv kétharmada négyezer méteres magasság felett van.

A legtöbb gyermeket még mindig a saját családjában éri erőszak – legyen az testi vagy szexuális bántalmazás. Sokszor az elkövető megússza egy felfüggesztettel, míg a bántalmazott gyermeket kiemelik a családjából, és gyermekotthonba zárják. Solt Ágnes kriminológus több mint ezer olyan esetet tanulmányozott át, amelyben saját családjuktól szenvedtek el súlyos bántalmazást a gyermekek – sokszor éveken át. Aztán jött a jelzőrendszer, a rendőrség, az ügyészség és a bíróság, akik az esetek többségében nem büntették meg a bűnösöket, az áldozatokat pedig magukra hagyták.

Eredetileg kulturális antropológiát tanult, az egyetem után a kutatói pályán is gondolkodott. Végül rajzolni kezdett, az idei könyvhét Szép Magyar Könyv versenyén ő kapta Az Év illusztrátora díjat Balássy Fannival közös könyvük, a Bocs, hogy élek után. A Szelfi vendége Korbuly Ági volt.

Az ötvenes években kalapáccsal verték ki egy szecessziós épület Róth Miksa által tervezett színes üvegablakát. A házzal utána nem sokan törődtek, míg néhány éve a Belgiumból Magyarországra hazatérő Szinger Margit és férje a lakók segítségével megpróbálta megmenteni a pusztulástól.

Mindent tud a diplomáciai és az üzleti protokollról, de a mindennapok viselkedéskultúrájáról is. Tizenkét éven át volt a Miniszterelnöki Hivatal protokollfőnöke, manapság főként cégek kérik a segítségét. Görög Ibolya protokollszakértő, író volt a Szelfi vendége.

Jókor voltak jó helyen – mondta Barcza Gergő, amikor arról kérdeztük, hogyan lett az alapítás után szinte azonnal sikerzenekar a Besh o droM. Az indulást nyilván segítette a kilencvenes évek Balkán-láza, de míg az mára lecsengett, a Besh O droM sikere 25 éve töretlen. Interjú.

A Magyar Vöröskereszt különprogramot indított a menstruációs szegénység által érintett diákok megsegítésére, a diáklányok tíz százalékánál ugyanis részben vagy teljesen hiányozhatnak a menstruáció alatt szükséges higiéniai termékek: váltás fehérnemű, szappan vagy az otthonon belül folyó víz.

Viczián Zsófia Budapest fáiról írt könyvet, elsősorban kultúrtörténeti szempontok alapján. Azt mondja, a matuzsálemkorú példányoknak óriási szerencséjük volt, hogy túlélték a nehéz időszakokat.

Mi az oka annak, hogy az utóbbi bő tíz évben nyaranta kétezer tonnával több szúnyog, bögöly, légy és egyéb undormány keseríti életünket? Miért lett a Magyar Madártani Egyesület a világ egyik legjobban, legbeágyazottabban működő civil szervezete? Kik azok a ritkaságvadászok? Szelfi Orbán Zoltánnal.

„Szörnyű, hogy ezt harcnak kell hívni, de szeretnénk ezeket a gyerekeket és szülőket megvédeni a bántalmazástól” – mondja Zádori Henrietta, aki azután alapította meg a Szikra Tehetséggondozó Egyesületet, hogy megtapasztalta, hogy a magyar közoktatás nem integrálja, hanem rendszerszinten bántalmazza az autista gyermekeket.

Fazekas Gábor sok éve különféle mindfulness, azaz tudatosságalapú meditációs technikákat oktat. Eredetileg közgazdász, dolgozott a Magyar Természetvédők Szövetségénél és falusi polgármesterként is. A Szelfi vendége Fazekas Gábor volt.