A patológus - némi képzavarral élve - a modern tömegkultúrákban bűnügyi szakértőként jelenik meg, aki folyton boncol, és az áldozatok szerveinek vizsgálatából állapítja meg a halál időpontját, a gyilkosság módját és az elhunyt betegségeit. A tévhitekkel ellentétben azonban, korántsem csak a holtak vallatója. Sokat tesznek egészségünkért mégsem tudunk eleget róluk.

Dr. Szép Enikő nem készült tudatosan a patológusi pályára, csupán beleszeretett szakmájába. Az egyetemi évek alatt megismerkedett a kórbonctan és szövettan szépségeivel, izgalmaival és az örökre rabul ejtette. Számára nem opció az öncélú létezés, csak úgy kerek számára a világ, ha tehet másokért, családjáért. Bár ritkábban kerül közvetlen kapcsolatba betegekkel, mégis ő adja kezükbe a gyógyulás kulcsát jelentő diagnózist. Orvosként minden alkalmat megragad, hogy felhívja a figyelmet az általa oly sokszor megállapított betegségek megelőzésére, elkerülésére. Ha ideje engedi, szívesen tanulmányozza magyar költő-géniuszaink belgyógyászati sorstörténetét. Nem kíváncsiság, sokkal inkább szakmai küldetése vezérli. Véleménye szerint, rengeteg erőt meríthetünk az ő megküzdéseikből. Főleg, hogy mi már olyan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy betegségeik nagy része ma már gyógyítható, kezelhető. A beszélgetésben részletesen ismerteti Arany János, Babits Mihály, Weöres Sándor és Nagy László belgyógyászati sorstörténetét, párhuzamot teremtve a jelennel. Személyüket hatalmas tisztelet övezi. Beszélgetésünk célja, hogy ne csak tiszteljük, de igazán szeressük is őket.

A műsorban hivatkozott dokumentumok:
Czeizel Endre: Aki költő akar lenni, pokolra kell annak menni? : magyar költő-géniuszok testi és lelki betegségei. Budapest, 2001.
Czeizel Endre: A magyar költő-géniuszok sorsa. Budapest, 2012.
Babits Mihály összegyűjtött versei. Budapest, 2019.
Arany János összes költeményei. Budapest, 2006.
SotePedia.hu - A Semmelweis Egyetem közösségi tudástára