Egykor élt elődeink, múltunk jeles alakjai között sokan vannak, akikről nem maradt fenn hiteles ábrázolás. Nem tudjuk például, igaza van-e a krónikáknak, amelyek rendkívül előnytelen külsejűnek írták le Könyves Kálmánt, de nem ismerjük Dózsa György vagy éppen Bolyai János arcát sem. Pedig a tudomány segítségével ma már megelevenedhetnek őseink arcvonásai – bármely viszonylag ép koponyára visszavarázsolható az eredeti arc.

A közelmúltban Vas megyében is voltak olyan régészeti kutatások, ahol ismert személyek maradványai kerültek elő, és akikről a kutatók szeretnének arcrekonstrukciót is készíttetni, vagy már készült is ilyen. A műsorban ezekről , valamint az arcrekonstrukciókat megelőző antropológiai vizsgálatokról beszélgetünk dr. Tóth Gábor antropológussal.Persze egy régészeti feltáráson előkerült koponyából nemcsak az arcvonásokra lehet következtetni. Ahogy a fej, úgy a test többi csontja is ezernyi információt hordoz az elhunytakról: életkoruk, testmagasságuk, életmódjuk, táplálkozásuk, betegségeik is kideríthetők a csontok segítségével. A beszélgetésben szó esik arról,
- mit és hogyan vizsgál az antropológus,
- milyen jelekből lehet következtetni a csontok segítségével az elhunyt nemére és életkorára,
- hogyan lehet megbecsülni a testmagasságot és mi ennek a jelentősége,
- milyen betegségek deríthetők ki a csontokból?

Dr. Tóth Gábor arról is beszél, tényleg olyan sok leprás volt-e a középkorban, amennyiről a krónikák szólnak, volt-e káros hatása a koponyatorzításoknak és melyek az arcrekonstrukció-készítés nehézségei.
Végül a szombathelyi Szent Márton-templomot újjáépítő Batthyány Erzsébet (1619-1674), a jáki monostort építtető Jáki Nagy Márton (13. sz. eleje) és Wesselényi Ferenc nádor felesége, Széchy Mária (1610-1679) arcvonásairól is hallhatunk.