Pázmándi Mihályné, Titkó Etelka 1925. szeptember 13-án született, s azóta egy évszázad történéseit, örömeit és keresztjeit hordozta imádságban és szolgálatban. Amikor néhány esztendeje beszélgethettem vele, azt mondta: nem tudja, miért kapta ezt a hosszú életet. Talán azért, mert mindig fontosnak tartotta: adni, adni, magát nem kímélve. Tanúságtételei a háború viharairól, csodás megmeneküléseiről, valamint ízig-vérig görögkatolikusként vállalt hűségéről és közösségi szolgálatáról ma is példát adnak. A Szent II. János Pál Idősek Otthonában még idős korában is ministrál, sekrestyésként szolgál, alázattal és örömmel. Századik születésnapja alkalmából most felidézzük szavait, amelyekből hit, bátorság és hálás lélek sugárzik. Az interjút P. Tóth Nóra készítette.