folytonosan, kíméletlenül munkára hajt, erején felüli teljesítményre ösztökél., ezt jelenti a hajszolás a magyar értelmező szótár szerint. Még egy e-mailre válaszolás, még egy kis túlóra, még egy esti telefon, esetleg hétvégén, szabadság alatt is pár aprócska feladat elintézése. Megfelelni, teljesíteni, űzni a szakmai sikert, pénzt, elismerést, miközben a saját testi-lelki egészségünk, emberi kapcsolataink, az úgynevezett magánélet egyre hátrébb, és hátrébb kerül a sorban. Szép lassan, és biztosan pedig kiégünk. Mit jelent pontosan a toxikus hajszolás kultúrája (toxic hustle culture)? Mikor van valójában vége a munkaidődnek? Hogyan alakította át a COVID a munkavégzési szokásainkat? Miért idealizáljuk annyira a szakmai sikereket, és ezért mit vagyunk hajlandóak megtenni? Egyáltalán van-e a kapitalizmustól független, saját sikerfogalmunk? Na és a nemek közötti egyenlőség kérdését vajon ebbe az epizódba is sikerült bevarázsolnunk? Berni, és Luca ezúttal nem keresnek, és nem is ajánlanak megoldást a prolémakörre, csupán nevén nevezik a gyermeket, ami gyakran már fél siker! Íme a cikk amire utaltunk: https://www.goodhousekeeping.com/health/wellness/a38416524/hustle-culture/ Film amire utalunk: https://www.imdb.com/title/tt5503686/ Könyv amire utalunk: https://www.typotex.hu/book/10677/byung_chul_han_a_kieges_tarsadalma