Kisfiam születése és a férjem betegsége mélyen megváltoztatta az életem. Rádöbbentett, mennyire törékeny az időnk és hogy mennyire fontos, mit adunk tovább. Éreztem, hogy változtatnom kell, és megszületett bennem a vágy, hogy valami értékeset hagyjak hátra – nemcsak a fiamnak, hanem más gyermekeknek is. Ahogy nőtt, egyre több mesét találtam ki, melyeket le is írtam. Ezek a mesék szívből jönnek, és egyetlen céljuk van: a gyermekek pozitív, szeretetteljes tanítása.
Hiszem, hogy minden gyermek egy csoda. Mindegyikük más és más erővel bír, és van küldetésük ezen a világon. Az én meséim arra is tanítanak, hogy bármi lehetséges, amit szeretnénk, ha bízunk magunkban. Emellett az erdő, az állatok, a természet tiszteletét is közvetítik. Nekem ezek a történetek sokat segítettek a nehéz időszakokban. Küldetésem, hogy minél több gyermekhez eljussanak ezek az üzenetek – ha csak egy kisgyermek napját szebbé tettem, már megérte a munkám.
A mese összefoglalása:
Egy kisfiú a bakonyi erdő közepén él barátaival: a lóval, a cicával és a különleges, láthatatlan rókával, akit csak ő lát. Egy nap a róka sétára hívja, hogy tanítson neki valami fontosat. Elindulnak a Hubertlaki Gyilkos-tóhoz, de az út nemcsak a célról, hanem az érzékelésről, megfigyelésről, és a belső világ felfedezéséről szól.
A róka arra biztatja a kisfiút, hogy vegye le a cipőjét, csukja be a szemét, és figyeljen a természet hangjaira, érzeteire: a fű puhaságára, a fák suhogására, a madarak énekére. Egy egyszerű légzőgyakorlat során a fiú nyugalmat, békét és örömöt érez. A róka elmagyarázza neki, hogy az érzelmek – még a rosszak is, mint a félelem vagy szomorúság – fontos részei az életnek, és nem elnyomni kell őket, hanem megélni.
A tó partjához érve a róka elmondja: léteznek gyógyító helyek, melyek különleges energiával töltenek fel bennünket. Ezekhez a helyekhez visszatérhetünk, amikor nehézségekkel küzdünk. A róka arra biztatja a fiút, hogy soha ne felejtse el ezt a pillanatot – még akkor sem, ha ő egyszer már nem lesz mellette. A kisfiú boldog és hálás, mert tudja: valami igazán fontosat tanult az életről, önmagáról és a világról.