A történet egy kisfiúról szól, aki a Bakony erdejében él barátaival: a lóval, rókával és cicával. Egyik novemberi naponszomorú, mert legjobb barátai, Lini és Maya, messzire költöztek Karintiába, a Wörthi-tóhoz. A róka azt tanácsolja, hogy látogassa meg őket. Bár a ló beteg, a cica elkíséri, és a róka segít megszervezni az éjszakai vonatutat.
A kisfiú és a cica izgatottan készül az útra. A vonaton egy kényelmes hálófülkében utaznak, és nyugodtan alszanak. Reggel, amikor megérkeznek, a nap ragyog, a távoli hegycsúcsok fehérlenek, a Wörthi-tó vize csillog. A két lánytestvér már várja őket a peronon, és boldogan ölelik meg barátjukat.
Megmutatják nekik az új otthonukat, amely egy hegyi patak mellett áll, kilátással az Alpokra. Együtt sétálnak, labdáznak, italokat isznak, és finom péksüteményeket esznek. A kertjükben magaságyások és gyümölcsfák vannak. Este a kisfiú megkérdezi, miért éppen ide költöztek.
A lányok elmagyarázzák, hogy vannak helyek, amelyek különleges energiát adnak az embernek. A kisfiú ekkor érti meg, hogy az ő ilyen helye a bakonyi tisztás, az öreg tölgyfa, és az erdei otthona. Rájön, hogy az igazi barátságot nem a távolság, hanem a szívben hordozott szeretet határozza meg.
A történet a természet szeretetére, az élet szépségére, a barátság erejére és az otthon megtalálásának fontosságárahívja fel a figyelmet.