Vajon milyen értéket képvisel manapság egy olyan könyv, melyet ötszáz példányban nyomtattak ki és amelyet pillanatok alatt elkapkodtak, és így eredeti bolti ára többszörösére emelkedése okán vált ritkasággá, könyvcsemegévé? A válasz persze egyszerű, a „…kinyúlhat égig a lélek…” című kötet, mely Babits Mihály esztergomi verseit és esszéit tartalmazza, a harmadik kiadásra vár. A 180 fok – A kultúra ellenpontjai könyves podcast mostani adásában a fent említett kötet szerkesztője, G. Tóth Franciska, a Magyar Nemzeti Múzeumhoz tartozó esztergomi Balassa Bálint Múzeum irodalmi muzeológusa ült le az állandó műsorvezető Pöltl Oxi Zoltánnal szemben.

Az adásban alapvetően arról beszélnek, hogy az először 2016-ban kiadott Babits-antológia, mely 2017-ben újra kiadásra került, illetve még újabb megjelenésre vár, a terv egyelőre az, hogy az eredetihez képest alig valamivel másabb belső tartalommal készüljön el. A beszélgetésben szóba kerül, hogy mit is jelentett Babits számára az 1924-ben megvásárolt esztergomi Előhegyen lévő ingatlan, hogy milyen felújítást, átalakítást végeztettek párjával, Tanner Ilonával együtt, mely munkálatokban, néha még maga a költő is belekutyult egy-egy ecsetvonás erejéig. Az adásban kibeszélik a költő, esszéista és a királyváros kapcsolatát, mégpedig annak vonatkozásában, hogy a szülőhely Szekszárd és a fő tevékenységi színtérnek számító Budapest mellett Esztergom jelentette Babits Mihály számára a legfontosabb lakhelyet.

A rendkívül gazdag képanyag miatt is gazdag tartalmú kötet második kiadása mindvégig jelen van a műsor készítése közben, így abba a két beszélgető többször is belelapoz és felolvas, idéz onnan. A kötetben így áll a recenzióírók egyikének írásában: „Az emlékévhez méltó ünnepi kötet rendkívül gusztusos, a múlt század első felének könyv- és újságnyomtatás külsőségeit, grafikai megoldásait, stiláris vonalait, színeit, mintáit idézi, utánozza. A könyv gazdagságát fokozza, hogy a keményfedél különleges, porózus tapintású felülete, az előlapok sűrű díszmintázata, a lapok egységes szépiás tónusa, illetve a versekhez, prózai részekhez tartalmi kapcsolódás okán illesztett látványosan korhű fotóillusztráció.”