Milyen ellenállás bontakozott ki Magyarországon 1944-45-ben? Kiknek és hogyan sikerült összefogni ezt a szerteágazó folyamatot? Milyen formái lehettek a kollaborációnak és az ellenállásnak? Konspirációk, összeesküvések és a függetlenségi hagyomány továbbélése: többek közt ezekről is szó esett a Nemzeti Emlékezet Bizottsága március 25-i könyvbemutatóján, ahol Ablonczy Balázs a kötet szerkesztőivel, Bartha Ákossal, Földváryné Kiss Rékával és Szekér Nórával beszélgetett.
Száznégy portrén keresztül kísérel meg képet adni a második világháború idején a korabeli Magyarország területén a nácizmussal és képviselőivel szemben kibontakozó ellenállás sokszínűségéről a Nemzeti Emlékezet Bizottsága legújabb kötete.
A szerkesztők a nemzetközi szakirodalmi mintákat is követve nemcsak a fegyveres összetűzéseket, szabotázsakciókat, hanem a szellemi ellenállás különböző megnyilvánulási formáit, újságcikkeket és kabaréműsorokat, röpcédulázást, német- és nyilasellenes propagandát, szimbolikus tetteket, a közigazgatásban megfigyelhető adminisztratív rezisztenciát, az embermentést és a zsidóság önmentő kísérleteit is az ellenállás részének tekintették.
A felvétel március 25-én készült az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában.
---
0:00 Bevezető
0:16 A kötet általános bemutatása
7:21 "Nem a végkifejlet által vált hősé, hanem azáltal, hogy elkezdte"
8:33 A kötet koncepciója
15:23 Ki számított ellenállónak?
23:28 A magyar függetlenségi hagyomány szerepe
28:31 A Gömbös-szobor felrobbantása
36:57 Érdemes-e megkedvelni a szerzőknek a hősüket?
---
Ajánlott művek:
Ellenállók és embermentők a véres városban
Egy pesti kerület, ahol cionisták és kiugrott nyilasok együtt végezték az embermentést