Léteznek-e ügynökakták? Mennyire hihetőek az állambiztonsági iratok információi? Mennyire nehezíti meg a moralizálás a történészek dolgát? Az Ügynökök, informátorok jelentések című, a Jaffa Kiadó gondozásában pár héttel ezelőtt megjelent könyv kapcsán a szerzővel, Takács Tiborral, levéltárunk tudományos kutatójával és Ötvös Istvánnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagjával beszélgetett Pócs Nándor.
A rendszerváltás óta eltelt több mint harminc évben sokszor törtek ki késhegyig menő viták, olykor botrányok a kérdés miatt, hogy valóban nyilvánosak-e az „ügynökakták”, valóban kutathatók-e a Rákosi- és a Kádár-korszak állambiztonságának iratai. Bármit gondolnak is a történészek, szakemberek, a közvélemény szerint a válasz egyértelmű „nem”. Takács Tibor ezt a nagyközönség előtt részben még mindig feltáratlan állambiztonsági múltat mutatja be tudományos igénnyel, ám közérthető formában.
---
0:00 Bevezető
01:54 A besúgók tartották fenn a szocializmust?
03:57 Ügynökakta nincs!
07:10 A morális tényező
18:15 Ügynökök: bűnbakok és hatalomkérdés
22:58 Hálózati problémák: értelmiségi pozíciószerzések
24:40 Nem ismert történetek: Partizánszövetségek
26:17 Felülreprezentált értelmiség?
31:30 Egzisztenciális karaktergyilkosságok
38:26 Történészi dilemmák vs nyilvánosság
40:23 Az ügynök és az "ügynök bőrébe bújt személy"
45:22 Csavar a történetben: mit jegyzőkönyveztek?
49:10 Állambiztonsági változások a '60-as évektől
---
Ajánlott művek:
Ügynökök, informátorok, jelentések
Ügynökök, besúgók és hálózati személyek
Miről szólnak az ügynökjelentések? Szempontok az „ügynökakták” értelmezéséhez
A valódi besúgás teljesen más volt – állambiztonságot kutató történész az HBO-sorozatról