A Száraz Novembert sokan félreértik: azt hiszik, ez egy 30 napos elvonókúra azoknak, akiknek súlyos, aktív alkoholproblémáik vannak. A valóság azonban ennek szinte pont az ellenkezője.Dávid Ferenc, a Kékpont Alapítvány programkoordinátora vendégünk volt, hogy tisztázza a leggyakoribb tévhiteket. Kormos Lili műsorvezetőnknek arról beszélt, hogy a Száraz November egy „öngondozó program” , amely célzottan azoknak szól, „akik isznak és inni is akarnak” a jövőben, de szeretnék megerősíteni a kontrolljukat az ital felett.De mi a helyzet azokkal, akik nem a sarki kocsmában isznak, hanem otthon, „Ewingék módjára” gurítanak le esténként kristálypohárból néhány deci töményet, vagy éppen egyetlen pohár drága bort fogyasztanak el? Miért nem feltétlenül számít ez mértékletességnek, és milyen elfojtott érzésekkel vagy épp sóvárgással találkozik az, aki 30 napra leteszi a poharat?A beszélgetésből kiderül, miért nem azoknak szól ez a 30 nap, akiknek már szaksegítségre lenne szükségük , miért fontosabb az öngondozás a teljes absztinenciánál , és miért vágnak bele idén influenszerek helyett civil "nagykövetekkel" a kampányba.

Húsz év óta először van valódi verseny a magyar politikában , és a megbízható közvélemény-kutatások szerint a Fidesz – 15 év után először – nincs egyértelmű vezető pozícióban. De miért alakult ki ez a helyzet, és mi az ára az elrontott kormányzásnak?Lakner Zoltán, a Jelen főszerkesztője Tóth Ákossal elemzi a jelenlegi politikai helyzetet.A Jelenleg legújabb adásának kiemelt témái:- A Fidesz hátránya: Miért marad hátrányban a kormány, amíg "nem tud életet lehelni a gazdaságba" és a gazdasági várakozásokba? - Kormányzati ellenstratégiák: Hogyan próbálják ezt felülírni egyrészt a jövőt aláaknázó "hangulatjavító" osztogatásokkal , másrészt a háborús veszély állandó napirenden tartásával? - A TISZA fókusza: Miben más a TISZA Párt stratégiája, amely tudatosan a megélhetési nehézségekre és a hétköznapi emberekkel való párbeszédre épít? - Orbán, az egyszemélyes hadsereg: Hogyan veti be a Fidesz Orbán Viktort , és mit jelent a "felőrlő" kampánystratégia , ahol a párt és az állam erőforrásai teljesen összefonódnak? - Harc az apátia ellen: Vissza tudja-e lökni ez az erőfölény és az új dezinformációs eszközök a társadalmat abba a lelkiállapotba, hogy "úgysem lehet változás"? - Új ígéretek és külpolitikai kockázatok: Mennyire hatásosak az újabb gazdasági ígéretek (pl. 14. havi nyugdíj) , és milyen kockázatokat rejt a Fidesz bezáródó, Donald Trump kiszámíthatatlanságára építő külpolitikája? Ez itt a Jelenleg, a Jelen Podcast adása.

Hogyan egyensúlyoz Magyarország a Nyugat és a keleti szuperhatalom, Kína között? Meddig tartható fenn az Orbán-kormány "két lovon ülő" politikája egy olyan világban, ahol az USA és Kína viszonya egyre inkább egy "halálos pisztolypárbajra" emlékeztet?Tóth Ákos vendége a Jelen Podcast stúdiójában Krajczár Gyula Kína-szakértő , akivel a magyar-kínai viszony elmúlt két évtizedét és jövőbeli kilátásait elemezzük.A beszélgetés főbb témái:- A Fidesz-fordulat: Hogyan lett az egykor emberi jogi alapon Kínát bíráló pártból a keleti nyitás élharcosa? Milyen "édes vezeklést" hajtott végre a kormány a pekingi kapcsolatokért?- A "rossz ló" stratégia: Valóban kockázatos, hogy a magyar gazdaságpolitikát szinte kizárólag az autóiparra és az akkumulátorgyártásra tették fel? Mit hoz valójában a kínai technológia az összeszerelő-üzemeken túl?- A "barátság" ára: Mennyire pragmatikus Peking? A szakértő szerint a kínaiak nem felejtenek , de a barátság nem terjed ki a piaci feltételek nélküli hitelekre.- Kínai nézőpont: Hogyan látják Magyarországot Pekingből? Miért vagyunk valójában egy "nagyon kis tétel" a számukra , és miért nem hasonlítható a magyar miniszterelnök látogatása a francia elnökéhez?- A kiút: Mit kezdhet egy esetleges új kormány az itt lévő kínai vállalatokkal , és mi lehet a reális magyar külpolitika az EU és a NATO tagjaként? Mert ahogy a szakértő fogalmaz: "Nem fog a macska egyszerre kint s bent egeret".

Másfél éve tartó turbulens közéleti jelenlét után lehet már éles kontúrokat rajzolni Magyar Péter politikai portréjához? Vagy csupán annyi történt, hogy valaki "jókor volt jó helyen"?

A Jelen podcastjának legújabb epizódjában Lakner Zoltán, a Jelen főszerkesztője, politikai elemző vázolja fel a Magyar Péter-jelenség anatómiáját Tóth Ákosnak.

Az elemzés kitér arra:

- Hogyan teremtett a kegyelmi botrány morális felháborodása és a régóta szunnyadó gazdasági elégedetlenség olyan politikai vákuumot, amibe Magyar Péter beléphetett.

- Miért nem tudta a régi ellenzék megszólítani azokat, akiket a "régi ellenzék" vezetett volna, de nem akarták őket követni.

- Miért kulcsfontosságú Magyar Péter vállalt jobboldalisága , és hogyan tudta ezzel a Fidesztől elvenni a "nemzet" monopóliumát.

- Hogyan fordította meg az elitellenes narratívát, és terjesztette ki azt nemcsak a NER-re, de a 2010 előtti hatalmi elitekre is.

- Mi a stratégia a "se Orbán, se Gyurcsány" üzenet mögött, és miért kínál "leválási mintát" a kiábrándult jobboldali szavazóknak.

- Mi a jövőbeni legnagyobb kihívás: össze tudja-e illeszteni a "népember" karakterét a "kormányozni tudó" államférfi szerepével?

Elemzés Magyar Péter és a Tisza Párt felemelkedéséről, a NER belső logikájáról és a magyar politika újraformálódásáról.

Hiába nőtt három év alatt is jelentősen a reálbér és a fogyasztás , a magyar társadalom elégedetlensége tapintható. Surányi György közgazdász professzor, korábbi jegybank elnök szerint ennek oka nemcsak az, hogy a kenyér ára tíz év alatt 270-ről 970 forintra nőtt , vagy a növekvő jövedelmi különbségek , hanem az a kormányzati narratíva, ami „olyan fokon elszakad a valóságtól, ami mindenkit irritál”.A Jelen új kiadványának bemutatóján az egykori jegybankelnök arról beszélt, hogy a magyar gazdaság három éve lényegében stagnál , és egy fenntarthatatlan, növekedési csapdával küzdő pályán van.Ennek legfőbb okaként azt jelölte meg, hogy a magyar gazdaságpolitika az elmúlt 15 évben „szisztematikusan írtja a versenyt”. Ezt a GDP arányosan extrém magas (az OECD-átlag több mint kétszeresét elérő) gazdaságfejlesztési támogatásokkal éri el. Ez a „puha pénz” életben tartja a versenyképtelen vállalkozásokat , és a belföldi piacot kiszolgáló, „rent seeking” szereplőknek kedvez, nem pedig az exportképes cégeknek.A beszélgetésben Surányi György részletezi azt is:- Hogyan okozott a Magyar Nemzeti Bank 3200 milliárd forintos vesztesége (többek között a növekedési hitelprogram és az aranyvásárlás miatt) „talált profitot” keveseknek, és hogyan fizette meg ezt mindenki más a 26%-os infláción keresztül.- Miért tartja 2001 óta tartó „fiskális alkoholizmusnak” a magyar gazdaságpolitikát, és miért látja populistának a kormány mellett az ellenzéki javaslatokat is.- Miért gondolja, hogy a társadalom ma nem lenne képes elviselni egy, a '95-öshöz hasonló stabilizációs programot.- És miért vezet ez a politika oda, hogy szinte egyetlen fontos ágazatra (oktatás, egészségügy, honvédelem) sem jut elég pénz.

Megtört a Fidesz dominanciája? Bár a nyári offenzíva során a kormánypárt Orbán Viktort is bevetette a Tisza Párt előretörésének megállítására, a közvélemény-kutatások szerint érdemi áttörés nem történt. Ez Orbán Viktor személyes veresége? Erről és a választás lehetséges kimeneteléről beszélgettek a Jelen "Kijutunk?" című bookazine-jának bemutatóján a téma szakértői.A beszélgetés résztvevői:László Róbert, választási szakértő Szabó Andrea, szociológus, politológusVető Balázs, szociológus, politológusA beszélgetés főbb témái, amelyekre kerestük a választ:- Mennyire példátlan a Tisza Párt gyors felemelkedése a rendszerváltás óta? - Miért mondható ki, hogy Orbán Viktor személyes kudarca a nyári kampányoffenzíva sikertelensége?- Miért nem működik már a Fidesz bevált ellenségkereső kampánya (pl. ukránozás)?- Mely pontokon és mikor nyúlhat hozzá a Fidesz a választási törvényhez, ha vesztésre áll? Bevezethetnek akár egy teljesen listás rendszert is?- Demográfiai szakadék: Miért nem tudja a Fidesz megszólítani a fiatalokat , és miért ennyire stabil az idősebb, elsősorban női szavazótábora?- Kinek kedvez a Meta és a Google politikai hirdetési tilalma: a Fidesz felkészült hálózatának vagy a Tisza óriási organikus elérésének?- Miért "Schrödinger választása" a következő, és mi dönti el a végeredményt az utolsó pillanatban?A beszélgetés a Jelen "Kijutunk" című bookazine-jának bemutatóján hangzott el. A kiadvány azt járja körül, hogyan jutottunk el a 2022-es ellenzéki depresszióból a jelenlegi, nyílt versenyhelyzetig, és hogy leomlani látszik-e az a 16 éves társadalmi pszichózis, hogy "csak a Fidesz van".A kiadvány megrendelhető itt: https://jelen.media/kijutunk/

A központosított médiabirodalom, amely a Karmelitából a legkisebb vidéki lapokig mindent behálóz, sebezhetőbb, mint gondolnánk. De mi okozhatja a Fidesz-médiarendszer összeomlását? Urbán Ágnes médiakutatóval, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetőjével Tóth Ákos beszélgetett a magyar sajtó jelenlegi helyzetéről és jövőbeli kilátásairól.A beszélgetésből kiderül:- A KESMA mint politikai hiba: Miért volt Orbán Viktor egyik legnagyobb stratégiai tévedése a központosított médiakonglomerátum létrehozása, és hogyan hívta fel ezzel Európa figyelmét a magyar médiarendszer problémáira? - Az 500 milliárd forintos kérdés: Egy uniós eljárás végén akár 1,2 milliárd eurónyi piactorzító állami támogatást kellhet visszafizetnie a kormánymédiának. Mi történne, ha ez a pénz hirtelen eltűnne a rendszerből? - A vidék elhallgattatása és a helyi sajtó hősei: Milyen egzisztenciális fenyegetettségben, személyes támadások kereszttüzében dolgoznak azok a független újságírók, akik a sajtószabadság valódi őrei a vidéki városokban? - A propaganda végnapjai? Az állami pénzből kitömött szerkesztőségeket elszoktatták a versenytől és az innovációtól. Képesek lennének túlélni piaci körülmények között egy esetleges kormányváltás után?- A társadalom válasza: Az adó 1%-os felajánlások látványos növekedése megmutatta, hogy erős olvasói akarat van a független média fenntartására.Ez a beszélgetés mélyreható elemzést nyújt arról, hogy a politikai akarat és a korlátlannak tűnő pénzügyi források ellenére milyen gazdasági és jogi folyamatok vezethetnek a központosított propaganda-gépezet megroppanásához.

A Tisza-jelenség több mint egy évvel a felbukkanása után is a magyar politika legmeghatározóbb témája. De mivé vált Magyar Péter mozgalma ennyi idő alatt, és milyen jövő előtt áll? Valóban egy alulról szerveződő, a pártstruktúrát franchise-szerűen újraértelmező modell épül, vagy egy klasszikus, vezérközpontú erő felemelkedését látjuk, amely a Fideszhez hasonlóan centralizált utat járhat be? A Jelen Podcast legújabb adásában Juhász Attila és Orosz Dániel politológusokkal elemezzük a helyzetet. A beszélgetés többek között az alábbi kulcskérdéseket járja körül:- Repedések a NER-en: Milyen állapotban vannak a Fidesz-rendszer gazdasági és stabilitási pillérei, és hogyan próbálja Orbán Viktor egy „ellen-Magyar Péter” szerepben visszaszerezni a kezdeményezést? - A mozgalomépítés kihívásai: Hogyan lehet 106 egyéni választókerületben hiteles jelölteket találni, és elkerülni a belső konfliktusokat egy ennyire gyorsan növő szervezetben? - Nemzetközi modellek: Mennyiben hasonlít a Tisza Párt építkezése a francia Emmanuel Macron mozgalmához, és milyen tanulságokkal szolgálnak a korábbi egyszemélyes populista kísérletek Kelet-Közép-Európában? - Elitváltás után: Meddig tartható fenn az elitellenes pozíció egy esetleges kormányra kerülés után, és mi akadályozhatja meg, hogy a Tisza is a leváltani kívánt elit részévé váljon? Elemzés a politikai felszín mögöttes folyamatairól, a rendszerszintű kihívásokról és arról, hogy egy egyszerű választási győzelem elegendő-e a magyar politikai kultúra megváltoztatásához.A beszélgetést vezeti: Lakner ZoltánVendégeink:- Juhász Attila, politológus- Orosz Dániel, politológusHa érdekli a mélyebb kontextus, iratkozzon fel a Jelen csatornájára! Kíváncsiak vagyunk az Ön véleményére is – írja meg kommentben!

Hogyan jutottunk el odáig, hogy egy önkormányzat az államnettó befizetője lehet, noha ezt az Alkotmánybíróság is alkotmányellenesnek ítélte? Miért épülhetett volna 26-tal több önkormányzati bérház a XIII. kerületben, és hová került az ehhez szükséges 130 milliárd forint?

Tóth Józseffel, a XIII. kerület polgármesterével, akiválasztási győzelmei alapján Magyarország legsikeresebb politikusa, az önkormányzatiság haláláról beszélgettünk. Vagy ahogy ő fogalmaz: „2010-től az önkormányzatiságnak a nekrológját írjuk”. És arról is, hogy van-e élet a halálután.

Az interjúban Tóth József konkrét számokkal és példákkalvezeti le, hogyan építette le a kormány lépésről lépésre a helyi autonómiát. Szó esik a szolidaritási adóról, a feladatok forrás nélküli meghatározásáról és a vagyon ellenszolgáltatás nélküli elvonásáról, amely szerinte egyértelműen politikai bosszú Budapest ellen.

Az interjúból kiderül:

- Milyen politikai eszközökkel kényszerítették térdre azönkormányzatokat 2010 után.

- Hogyan lehetett volna a 130 milliárdos elvonásból többezer embernek lakhatást biztosítani.

- Miért léteznek ma Magyarországon önkormányzatok, ha ahatalom ennyire a központosításban hisz?

- Van-e még remény, és mit tenne másként egy új rendszerbena polgármester?

Egy interjú a hatalom természetéről, a helyi közösségekerejéről és arról, hogy a remény hal meg utoljára.

Fleck Zoltán jogszociológus, egyetemi tanár a Jelen podcastjában arról beszél, hogy miként állítható helyre a jogállam Magyarországon 15 év autokrácia után – és miért nem elég ehhez egyszerűen megnyerni a választást.A beszélgetés a választások tisztaságának kérdésével indul, majd végigmegy azokon az akadályokon, amelyek egy új kormány előtt állnak: a köztársasági elnök esetleges obstrukciója, az alkotmánybíróság blokkolása, a kétharmados törvények csapdája. Fleck Zoltán bemutatja a "militáns jogállam" koncepcióját, és elmagyarázza, miért szükséges egy új alkotmány megalkotása széles társadalmi részvétellel."A jogállam helyreállítása politikai harc. Nem létezik olyan, hogy az intézmények maguktól visszaállnak."📰 A Jelen hamarosan megjelenő bookazinja:"Kijutunk?" – a kormányváltás esélyeiről, a politikai alternatívákról és arról, hogyan jutottunk el a 2022-es mélypontról a mai reményig.Előrendelhető itt: https://jelen.media/kijutunk/🔔 Iratkozz fel a csatornánkra további elemzésekért!

A Jelen Podcast vendége Kéri László politológus, aki 71 Tisza-szigetnél járt az elmúlt hónapokban szerte az országban, ezeket a tapasztalatait osztja meg a beszélgetésben Lakner Zoltánnal.Miről szól a beszélgetés:- A Tisza-szigetek mint a politikai szocializáció új terepei- Miért más ez, mint a polgári körök voltak?- A helyi kis- és középvállalkozók szerepe a mozgalomban- A KATA megszüntetésének hatása a politikai átrendeződésre- Vidék és főváros viszonya a mai magyar politikában- Kikből lehet az új politikai elit?- Lehet-e választást nyerni 2026-ban?- Mit jelent az "alulról jövő rendszerváltás"?Kéri László szerint történelmi esély előtt állunk: a Tisza-szigetek nem pusztán kampányszervezetek, hanem egy új típusú politikai kultúra csírái. A beszélgetésből kiderül, hogyan épül fel egy százezres tömegbázis alulról, hogyan és miért vágja keresztbe ez a mozgalom a hagyományos társadalmi és települési hierarchiákat.🔔 Iratkozz fel a csatornára további beszélgetésekért!📚 MEGJELENIK: Kijutunk? – A Jelen új bookazine kiadványaA videóban elhangzottakat részletesen kifejtve megtalálod a Jelen legújabb kiadványában, amely a depressziótól a reményig vezető út minden állomását végigköveti.🎁 Előrendelői akció október 15-ig:Rendeld meg most a "Kijutunk?" bookazine-t, és két korábbi kiadványunkat adjuk ajándékba!💰 3 bookazine 1 áráért: 4.990 Ft👉 Előrendelés: https://jelen.media/kijutunk/

Hogyan épül fel egy politikai erő a semmiből? Mi történik a TISZA-szigeteken, és miben különböznek a Fidesz egykori polgári köreitől? Működhet-e az egyszemélyes vezetés, vagy bukásra van ítélve?A beszélgetésben szó esik:- A TISZA-szigetek spontán szerveződéséről és a "helyi vállalkozók forradalmáról"- Az előválasztás tétjéről: miért nem a jelölt személye a legfontosabb?- Magyar Péter adócsomagjáról, ami népszerűbb lehet a Fideszénél- A pártépítés kihívásairól: hogyan lesz 5000 aktivistából működő szervezet?- A fővárosi TISZA-frakció problémáiról és a politikus-rekrutáció nehézségeiről- Történelmi párhuzamokról: miért hasonlít inkább az MDF-re, mint a Fideszre?Lakner Zoltán politológussal, a Jelen főszerkesztőjével Tóth Ákos, a Jelen főmunkatársa beszélget arról, hogy milyen eséllyel indul a 2026-os választáson egy még formálódó politikai erő, és milyen buktatók várnak rá.📰 A Jelen hamarosan megjelenő bookazinja:"Kijutunk?" – a kormányváltás esélyeiről, a politikai alternatívákról és arról, hogyan jutottunk el a 2022-es mélypontról a mai reményig.Előrendelhető itt: https://jelen.media/kijutunk/🔔 Iratkozz fel a csatornánkra további elemzésekért!

Mindent is érintő új adásunkban állandó külpolitikai szakértőnkkel, Kaló Mátéval azt is megbeszéli Lakner Zoltán, a Jelen főszerkesztője, hogy az ukrajnai békefolyamat megfenekleni látszik, és most már az új pápa, XIV. Leó próbálja tárgyalási helyzetbe hozni Ukrajnát a továbbra is fenyegetőző Oroszországgal. Ezúttal sem maradnak a hallgatók Trump nélkül: szó esik új vámfenyegetéséről, közel-keleti útjáról, ajándékba kapott katari Boeingjréről és arról is, hogyan próbálja szétfeszegetni az amerikai alkotmány előírásait, valamint arról, hogyan próbálja Trumppal szemben - mindeddig sikertelenül - összeszedni magát a Demokrata Párt. Amelynek azzal is meg kell küzdenie, hogy nyilvánvalóvá vált: éveken át titkolták Biden elnök egészségügyi állapotát. Szó esik továbbá a francia, a portugál, a brit, a román belpolitika alakulásának közös trendjeiről, és nem hagyjuk szó nélkül azt sem, miket hazudik a magyar "szuverenitásvédelem" arról, hogy ők egy az amerikai jogszabályt vettek volna alapul a szabad média korlátozásához.

Podcastunk extra kiadását a Trump-Zelenszkij - hogyan is nevezhetnénk - találkozó ösztönözte, amit nem annyira apokaliptikusan, inkább a politikai elemzés eszközeivel próbálunk megközelíteni. Az mindenesetre biztos, hogy nemcsak Zelenszkij nem tudta elérni a hazája számára szükséges biztonsági garanciákat, de Trump sem kapta meg az ukrán ásványkincseket, így a minden elemében elképesztő találkozónak lehet még - ezúttal valóban - diplomáciai folytatása. A beszélgetés során arról is szót váltottunk, mit tehet Európa, ha nem csak a térképen, de a meghatározó politikai szereplők körében is ott akar maradni.

Habár Trump választási győzelme távolról sem számít kiemelkedő erejűnek, mivel a teljes republikánus elit befeküdt, egyelőre ellenállás nélkül hajtja végre elképzeléseit, miközben amúgy sem túl magas népszerűségi mutatói máris süllyedni kezdtek. A világpolitikát is kétségkívül átalakítja, arra azonban nagyon nehéz egyelőre választ találni, hogy mivé, és az is, hogy a hagyományos szövetségek lerombolása egészen pontosan miért lesz majd előnyös az USA-nak. Kaló Máté és Lakner Zoltán a második Trump-ciklus első négy hetét elemzi a Jelen podcastjában.

A Jelen és a Modern Magyarországért Alapítvány együttműködésében Szabó Rebeka, Krajczár Gyula és Tóth Ákos arról beszélgetett, hogy a 2024-es európai parlamenti választás után milyen lehetőségek maradtak Európában a sokak által vált zöld fordulatra, milyen politikai terep lesz az elkövetkező évek Európában a környezettudatosság érvényesítésére.

A Jelen és a Progress Alapítvány együttműködésében Szegvári Péter, Tóth Ákos, Tóth József, Tüttő Kata és Zongor Gábor egy beszélgetés során azt járta körbe, hogy a 2024-es választások milyen politikai tendenciákat jeleznek önkormányzatok működőképességével kapcsolatba. Az „szabadság kis köreiként” az országos politikával szemben is ellensúlyt képezzenek-e ma Magyarországon. Az európai uniós források elmaradása milyen hatással van az önkormányzatok fejlesztési lehetőségeire, van-e lehetőségük a hazai érdekérvényesítés és az európai uniós lobbizás keretében ezen a helyzeten változtatni.

A Jelen és a Progress Alapítvány együttműködésében Fleck Zoltán, Bod Péter Ákos, Krajczár Gyula, Losoncz Miklós és Kárpáti János arról beszélgetett, hogy az mi jelenleg EU helyzete a világban, főleg a versenyképessége oldaláról a világgazdaságban, mégpedig az új uniós intézményrendszer feladatai felől közelítve. Szóba került a sokat vitatott Draghi-program, amit a második Leyen-bizottság felkérésére készített, és amelyben erőteljes reformokat vázol fel. Ebben a keretben elemezték Magyarország súlyos gazdasági és társadalmi válságát is.

A Jelen és a Progress Alapítvány együttműködésében Fleck Zoltán, Balázs Péter, Katona Tamás és Szegvári Péter arról beszélgetett, hogy 2024 második fele az Orbán-rezsim fokozódó válságának az időszaka, az összeomlás több területen is érzékelhetővé vált. Az Orbán-rendszer egyszerre került hazai és nemzetközi válságba, mélyültek el a gazdasági problémák, alakult ki kulturális és kutatási válság. A beszélgetés résztvevői elemezték azt is, hogy mindez elhozta-e az új, „európai” rendszerváltás esélyét.

Milyen gyakorlati következménye van annak, ha kijjebb szorulunk a NATO-ból és az Európai Unió biztonságpolitikai kötelékéből? Mit üzen a szövetségeseknek Orbán grúziai útja? Melyik részt fogják utólag kiretusálni Orbán október 23-i beszédéből? Mit jelent Trump győzelme Európának és Magyarországnak? Látja-e az MSZP szerepét egy új rendszerváltásban? Erről kérdeztük Szekeres Imre, volt honvédelmi minisztert.