A lappangó remekmrvek 1995 és 2001

között keletkeztek, s idRnként valódi

szenzációt keltettek az irodalomkedvelR

közönség körében. Darabjai az Új

Magyarország, a Napi Magyarország és a

Magyar Nemzetben jelentek meg illetve

egy részük most elRször lát napvilágot.

A sorozat elemei kivétel nélkül fiktív

mrvek recenzióit foglalják magukban.

Vannak közöttük neves szerzRk nem

létezR mrveirRl szólók, s vannak sosem

élt, de a >jelek szerint= kultúrtörténetünk

szempontjából mégis meghatározó szerzRk

sajnos soha meg nem írt alkotásairól szóló

szösszenetek.

Ha mrfajilag kívánnánk behatárolni a

Lappangó remekmrveket, talán akkor

járnánk a legközelebb az igazsághoz, ha a

szatíra körében keresnénk fogódzókat.

Azonban ezek a kis írások 3 tárgyuk és

esetleg antik szerzRiket meghazudtolva 3

mégis napjaink sajátos, s tegyük hozzá,

görbe tükrét tolják szemtelenül az olvasó

elé, vállalva még annak kockázatát is,

hogy a jóhiszemr befogadó utóbb

megdühödik a játékos kedvr szerzRre.

A tréfás indíttatású (illetve más

motivációk nyománi) hamisítás nem példa

nélküli irodalomtörténetünkben. Elég talán

Esterházy Péter 12 hattyukjára, vagy Thali

Kálmán kurucverseire utalnunk. Nos, a

szerzR szerényebb igénnyel lép fel.

Minden egyes története fogódzókat kínál a

figyelmes olvasónak leleplezésére, célja

sokkal inkább a szórakoztatás, mint az

>átverés=, bár kétségtelen, hogy a

megjelenések után idRnként a tárgyalt írók

lelkes kutatóit is sikerült megtéveszteni,

hozzáteszem, részben akaratlanul.

Így tudhatjuk meg a kötetbRl Galeotto

Marzio nyomán, hogy a gátfutást

tulajdonképpen Mátyás király találta fel

egy szerencsétlen krikett ütés

következtében, vagy hogy Verne Gyula és

Ferdinand Eiffel a tudományos

fantasztikus regény terén vetélkedést

folytattak, de Eiffel mrveit matematikai

igényessége a bukás felé taszította. A

kötetbRl megtudhatjuk azt is, hogy Zrínyi

Miklós ( a költR ) súlyos elhízásának

köszönhetjük a barokk hazai elterjedését,

de megismerkedhetünk Georg Lucas

Csillagok háborújának eleddig titokban

tartott három következR részének

forgatókönyveivel is, melyeket, a szerző

állítása szerint, a nagy alkotó kubai inasa

lopott ki Lucas zoknisfiókjából.

A lappangó remekmrvek kortás

szerzRinket sem kímélik. Így derül fény

arra, hogy Dippold Pál miként nyomta le

Schwarzeneggert szkanderben, vagy arra,

hogy ifjú korában Czakó Gábor egy hajón

utazva egy Fukuyama nevr japánnal

felismerte a globalizmus ártalmait.

A teljesség igénye nélkül talán még Jarina

Neletmezsovát említenénk, illetve

Sztrapacska éjjel nappal címr mrvét, mely

a hazai szlavisták egyik legkiválóbbikát

késztette heves érdeklRdésre a szerzRnél.

Egyszóval: ez a kötet játék. Játék a

szavakkal, az idRvel, múlandóságunkkal,

és eközben mindarról szól, ami fontos

ezen a világon.