Neki köszönhető, hogy az Orbán Viktor által Magyarországról elkergetett Közép-európai Egyetem fontos utódintézményei még funkcionálnak, nem is akárhogyan, neki köszönhető, hogy a Blinken OSA Archívumában összegyűjtött rendkívül értékes anyagból a rendszerváltást megelőző és az azt követő idők lényegi eseményeiből rendszeresen izgalmas kiállításokat rendeznek. Neki köszönhető, hogy a magyar liberális értelmiség története nem vész homályba, hogy a Soros Györggyel meglévő magyar kapcsolatok még mindig működnek , s akkor csak egy töredékét soroltam fel Rév István, történsz, kutató érdemeinek Ő volt a Dobszerda vendége.

A filmvágás nem csupán technikai feladat, hanem önálló művészi alkotómunka, amely kulcsszerepet játszik a filmek végső formájának megszületésében vallja méltán A most életműdíjjal kitüntetett neves vágó, Sellő Hajnal.  Fontosabb filmjei a Csínom Palkó, az Abigél, A törvénytelen, a Sorstalanság a  Néma dosszié, a  Pogány madonna, és az Angyalbőrben című TV sorozat. A sok jelentős filmes munka után a Színház- és Filmművészeti Egyetem rendkívül népszerű oktatója lett, s emellett  szabadúszó vágóként is dolgozott. Sellő Hajnal volt a Dobszerda vendége.

"Az emlékezetpolitika nem más, mint a történelem, a múlt hatalmi eszközként való használata"- állítja Standeiszky Éva, aki  saját bevallása szerint véletlenül lett történész, azonban ez a véletlen oda vezette, hogy az 1956-os forradalmat rendkívüli alapossággal, új szempontok szerint és a korábbiakhoz képest váratlan megvilágításban sikerült feldolgoznia akkor, amikor még csak kevesen voltak, akik mertek ehhez a témához  őszintén mertek hozzányúlni. A közelmúltban pedig a legújabb kori művészettörténetünk egyik különleges alakjáról, Kassák Lajosról jelentetett meg  újabb korszakalkotó elemző kötetet. Standeiszky Éva a Dobszerda vendége.

Ha van élet, amely joggal és tárgyszerűen regényesnek nevezhető, az az emlékiratíró, ruha- és jelmeztervező, filmforgatókönyv író, filmrendező,  néprajzkutató Tüdős Kláráé, minden bizonnyal az. És ha van élet, amely sokoldalúnak, színesnek, küzdelmesnek, bátornak és sikeresnek mondható, az a Tüdős Kláráról írt háromkötetes életrajzi regény szerzőjéé, Bódis Krisztáé; író, pszichológus, dokumentumfilmes, tehetséggondozó, a hátrányos helyzetű közösségek elkötelezett támogatója, s mostanában egyre inkább politikus.

Gyakran hallani mostanában olyasmit, hogy Románia is megelőz bennünket. Nem csak gazdasági és szocilis tekintetben, hanem a politikai jólneveltség, az Európához való értelmes viszony is közelebb áll a normálishoz. Minderről egy kiváló Erdélyben született és a 80-as években Budapestre költözött kollégámmal beszélgetek a Dobszerdában, aki nem csak újságíró, riporter, lapszerkesztő,  irodalmi szervező, s nem csak az út szélén hagyott emberek gyámolítója, hanem keresett író is, aki így nyilatkozott  romániai  származásáról: "Szeretem magam Kárpát-medenceinek mondani, és ez jól is van így, komfortos, bár biztos nem elég precíz. De identitásképzőnek megteszi, elegánsnak érzem, mert integratív". A Dobszerda vendége Józsa Márta.

A 2025. szeptember 3-ai adás ismétlése: "Táncsics Mihály, a munkásság és parasztság közös harcának első nagy képviselője a dolgozó nép szemével látta a magyar történelem nagy eseményeit, fontos korszakait. jobbágyként a maga bőrén ismerte meg az elnyomott parasztság életét, iparos legényként a munkásét, s mint tanító, az értelmiségét..."  egy 1949-ben megjelent és még sok éven át használt tankönyvből nagyjából ennyit tudhattunk a 19-ik század egyik legizgalmasabb történelmi személyiségéről, a legradikálisabb forradalmárról. Nyár eleje óta egészen új ablak nyílt a magyar forradalom, a szabadságharc, a megtorlás, a kiegyezés, a polgárosodó Magyarország különös történetére, amelyet  Spiró György Padmaly című regényének köszönhetünk. Ő volt a Dobszerda vendége.

Emlékeznek még Vida Ildikóra? Ő volt a NAV elnöke a 2014-ben, amikor néhány korrupt magyar politikust kitiltottak az Egyesült Államokból. Amikor váratlanul rárontott az amerikai nagykövetség akkori ügyvivőjére, aki angolul próbálta megtudni, mit szeretne tőle az utcán, a NAV vezető tisztségviselője tolmácsot kért. Na jó nagy botrányt kavart, amit persze nem az angol tudás hiánya okozott. A nagykövetet André Goodfriend másoddiplomata képviselte. Sok fontos  intézkedés volt köszönhető neki. Ma Bécsben él, s nemrég közös könyve jelent meg Kocsis András Sándorral a politikai vita szerepéről. André Goodfriend volt a Dobszerda vendége.

Szeptember elején sok sok new-yorki magyar és nem magyar néző, színház és művészetrajongó vastapsát élvezhette az a magas színvonaló művész csoport, akik az idei - a harmadik - Hungary Live című művészeti program vendégeiként léptek fel Manhattanben. Színház, képzőművészet, díszlet-és jelmez tervezés, zenei előadások és sok egyéb zajlott. Pelsőczy Réka is tagja volt a sikeres magyar csapatnak. Ő volt a Dobszerda vendége, de persze nem csak erről kérdeztük, hanem a sok-sok izgalmas produkcióról, s amelyeknek folyamatosan részese, sőt a tanításról is szó volt. 

"Éjjeli nyárfa, Álmaim jeltolmácsa, szeleknek fordít"- így szól az egyik gyönyörű Haiku Tóth Krisztina legújabb verseskötetben. Merre jár a szél, honnan jön, hová tart, kit merre fordít és fordított a múltban? Ezer kérdés, megannyi válasz. Már megint egy mélyre hatoló múltkereső kötet, ahogy azt a rendkívül termékeny költőtől, írótól, gyerekkönyv szerzőtől megszokhattuk. A Dobszerda vendége Tóth Krisztina, akitől azt is megtudtuk, mit érdemes megtartani és mit jobb elengedni a múltból. A Dobszerda vendége Tóth Krisztina, költő, író, műfordító.

"Táncsics Mihály, a munkásság és parasztság közös harcának első nagy képviselője a dolgozó nép szemével látta a magyar történelem nagy eseményeit, fontos korszakait. jobbágyként a maga bőrén ismerte meg az elnyomott parasztság életét, iparos legényként a munkásét, s mint tanító, az értelmiségét..."  egy 1949-ben megjelent és még sok éven át használt tankönyvből nagyjából ennyit tudhattunk a 19-ik század egyik legizgalmasabb történelmi személyiségéről, a legradikálisabb forradalmárról. Nyár eleje óta egészen új ablak nyílt a magyar forradalom, a szabadságharc, a megtorlás, a kiegyezés, a polgárosodó Magyarország különös történetére, amelyet  Spiró György Padmaly című regényének köszönhetünk. Ő volt a Dobszerda vendége.  

A 2025. június 4-ei adás ismétlése: Esti Iskola, Próbacsomagolás, Turul és dínó, Méreg, Lehet lélegezni, Amikor még csak az állatok éltek, Vagánybagoly és a harmadik Á, avagy mindenki lehet más, Alétheia él.   Beszédes könyvcímek egy angol- francia szakos bölcsész, egyetemi oktató, irodalomtörténész, esszéista, kritikus és egyre inkább elsősorban író tollából. Legújabb , s talán legmegrendítőbb kérdéseit ez a furcsa nevű új hősnő, Alétheia segít megválaszolni. Például hogy család nélkül van-e családregény, vagy hogy múlt nélkül van-e jelen, hogy lehet-e valami egyszerre borzalmas és gyönyörűséges,  vagy hogy hol húzódik a határ a  Rigójancsi és a Dunába zuhant Erzsébet híd között. A Dobszerda vendége Bán Zsófia.

A 2025. március 19-ei adás ismétlése: Húsz évvel ezelőtt ezen a napon zárult le a "7 bűn: Ljubljana-Moszkva" című kiállítás a Ljubljana-i Modern Művészeti Múzeumban. A világsikert aratott kiállítás fő kurátora az elismert szlovén művészettörténész, Igor Zabel volt. A 2004-ben rendezett kiállítás hét olyan tulajdonságot vizsgált művészeti alkotások bemutatásával, amelyek akadályai lehettek a nemzetközi szolidaritásnak. Ilyen volt a kollektivizmus, az utópizmus, a mazochizmus, a cinizmus, lustaság, a szakszerűtlenség és az elfogult nyugat imádat. Egy évvel később a fiatal kurátor váratlanul meghalt. A róla elnevezett  művészettörténészi díj a régió egyik legjelentősebb kortárs művészettel kapcsolatos kitüntetése lett. 2024-ben a díjat András Edit, magyar művészetkutató nyerte el a kelet-európai művészet és művészettörténet-írás hegemónia-ellenes diskurzusaihoz való hozzájárulása, valamint progresszív és kritikus kurátori, kutatói és szerzői munkássága elismeréseként. András Edit a Kulturális átöltözés és a Határsértő képzelet című remek művészetelemző kötetek szerzője volt a Dobszerda vendége.

A 2025. február 26-ai adás ismétlése: Fiatal felnőttkori stresszhelyzetek, ezekből következő pánikrohamok, félrevezető túlélési stratégiák, félrecsúszó gyereknevelés, félreértelmezett aggodalmak, és legfőképpen rengeteg hazugság. Ezek a fiatal film-és színházrendező Schwechtje Mihály leggyakoribb témái. Már a nemzetközi sikereket jelentő "Remélem, legközelebb sikerül meghalnod" című filmje is hasonlóan nehéz, szinte elháríthatatlan frusztrációkról szóltak, amelyek egy tinédzser életét tehetik tönkre. A Filmszemlén bemutatott, mikro költségvetésből készült új filmje fiatal felnőttek megrendítő konfliktusait tárja elénk. De a színpadokon rendezett előadásaiban is nagyon hasonló terepeken mozognak a szereplők. Schwechtje Mihály volt a Dobszerda vendége.

A 2025. február 5-ei adás ismétlése: Ezen a héten lenne 95 éves Petrovics Emil, a háború utáni magyar komponistanemzedék egyik legismertebb tagja. Írt vokális és hangszeres darabokat, színpadi és filmzenét, legendás tanára volt a hajdani Színház és Filmművészeti Főiskolának, majd Egyetemnek, és évekig ő igazgatta az Operát. Rá is emlékeztünk lányával, Petrovics Eszterrel, Erkel Ferenc-díjas magyar televízió rendezővel és szerkesztővel, akire nem csak édesapja meghatározó személyisége, tehetsége és tudása, hanem a csodálatos színészi képességekkel és különleges emberi tulajdonságokkal rendelkező, nemrég 92 évesen elhunyt édesanyja, a kiváló művész, Galambos Erzsi is nagy hatással volt.