A Tanárblog szerzője szerint két véglet ütközik a mobilkérdésben. A tanárok eddig sem engedték a mértéktelen használatot, de a teljes tiltással a dohányzás után a mobilozás helyszíne is az iskolai vécé lesz. Pedig a mobilok bevonása az oktatásba nem olyan, mintha hamutartót tennénk a folyosóra.

A Keleti pályaudvar területén egy hete kisiklott InterCity története a híradások és közösségimédia-platformok fókuszába került, majd politikai ügy kerekedett belőle. Hogy lesz ebből közlekedési zöldátállás? A vasútról kérdeztük Tevan Imre közlekedési szakújságírót.

Miért volt történelmileg fontos dátum augusztus 10.? Lehet-e továbbra is olyan enyhe telünk, mint az elmúlt két évben? Megszűnhet-e az orosz vezetékes földgáz szállítása Európa felé? Ezekről is kérdeztük Pletser Tamást, az Erste olaj- és gázipari elemzőjét.

Katrein Ferenc szerint az orosz szolgálatok vadásznak a lehetőségekre, mindent megmozgatnak, hogy zavart keltsenek az EU-ban. Tevékenységük egy részét látványosan végzik, így érzékelhető a jelenlétük, és itthon is agresszívabbá válhat az aktivitásuk – véli a Nemzetbiztonsági Hivatal volt munkatársa.

Az Átlátszó főszerkesztőjének az ötvenes évek jutnak eszébe a Szuverenitásvédelmi Hivatalról. Orosz recept: démonizálták a nyugati értékeket képviselő szervezeteket, de a propagandát most nem a párt, hanem az adófizetők finanszírozzák. A vitára meghívtuk a hivatalt is, de nem tartották időszerűnek.

Szabó Andrea szerint a kegyelmi botrány szíven ütötte a fiatalokat. Nem reális, hogy Orbán megpróbálja felosztani őket latte avokádós és trombitaszóra előbújó harcosokra. Az egyetemisták úgy érzik: a társadalom nem becsüli meg őket, és – az iskolán kívül – már nem félnek nyíltan politizálni.

Az Oroszország-szakértő szerint Szijjártóék a gombhoz varrják a kabátot: mindenképp blokkolják a 6,5 milliárd eurós Európai Békekeretet. Orbán moszkvai útja hatalmas károkat okozott, és nagyon szoros együttműködést feltételez, hogy az orosz állami média használja a magyarországi dezinformációkat.

Milbacher Dániel szerint a Fidesz érzi a politikai veszélyt, ezért Orbán saját politikai mozgásait akarta keretezni. Nagyívű magyarázatot adott, amely koherens politikai cselekvéssé állhat össze a választóknak. Így akarja visszavenni a napirend uralását, a híveit pedig újra egy ösvényre terelni.

A külpolitikai elemző szerint az elmúlt két hét eseményei eddig soha nem látott mértékű tagállami frontot építettek fel Orbánnal szemben, aki alábecsülte az uniós reakciókat. Magyar Péter külpolitikája egyelőre zavaros, többször is kibeszélt az Európai Néppárt közös irányvonalából.

A választási szakértő szerint 2:1-es arány esetén mindkét fél mondhatta volna: az a jó számlálás, ami neki kedvez. Az, hogy 780 ezerből néhány ezer szavazat megfordult, nem számít soknak. De jogos az aggály: ha országgyűlési választáson születne ilyen szoros eredmény, utcai zavargások is lehetnének.

A Corvinus egyetem docense szerint Orbán az EU soros elnökségének átvétele apropóján inkább diplomáciai látogatásokat tett, hiszen megállapodások nem születtek. Az Orbán-féle Patrióták Európáért frakció várhatóan saját nemzetállami érdekek felhangosított szócsöve lesz az EP-ben.

A Corvinus egyetem docense szerint Orbánéknak rövid távon nincs esélyük, hogy meghatározó jobboldali erő legyen a Patrióták Európáért formáció, de ha Ukrajnában elindul bármilyen békefolyamat, a szélsőjobbot megosztó háború ügye már nem probléma, így akár össze is olvadhatnak. Különkiadás.

Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint komoly konfliktusokhoz vezethet, ha katonák állnak a katedrára. A kilencéves kislányt verbálisan bántalmazó tanárról azt mondja: a tankerület és az igazgató el akarta tussolni az ügyet, ráadásul akár folytathatja is a tanítást máshol.

A külpolitikai szakértő szerint régóta sejteni lehetett, hogy Meloni kikosarazza Orbánt, most a legszélsőségesebb csoporton kívül senki nem akar közösködni a Fidesz EP-képviselőivel. Orbán a NATO részéről fenyegetést kaphatott, akár Magyarország NATO-tagságának felfüggesztése is felmerülhetett.

A biztonságpolitikai szakértő úgy látja: a NATO-főtitkár azért a választások után tárgyalt Orbánnal, mert nem akarta kínos helyzetbe hozni. Szerinte az Ukrajnának szánt segítséget tagállamiról NATO-szintre akarják emelni, a csádi magyar katonai szerepvállalás mögött pedig üzleti érdekek állhatnak.

Nem jött be Orbán Viktor terve, hogy jelentősen átrendeződik az Európai Parlament – mondja Bíró-Nagy András politológus. A Fidesznek soha nem volt 47 százaléknál alacsonyabb listás eredménye az EP-választásokon, tehát magához viszonyítva ez rossz eredmény – teszi hozzá Krekó Péter.

A költségvetés már összeomlott, de a választás után sem fogja erőteljes kiigazításra elszánni magát a kormány – véli Surányi György. Az MNB volt elnöke szerint gazdasági tanácsadói elhitetik Orbánnal, hogy léteznek csodák, pedig csodák nincsenek.

„Kockázatot látok Magyar Péterben. Ha most melléállnék a pártommal, az olyan, mintha a rulettasztalon mindent feltennék a piros nyolcasra” – mondja Vona Gábor. A 2RK elnökével beszéltünk a pártépítésről, a háborúról, a saját múltjával való szembenézésről és az ellenzékváltó hangulatról.

A German Marshall Fund külpolitikai elemzője szerint a külügyminisztériumot érő orosz hekkertámadás nem hiba volt, hanem a „működés része” a NATO-EU információk leplezett megosztására. Nem tudja megbecsülni, meddig tart a politikusok önmérséklete a Fico elleni merénylet után.

Matura Tamás szerint nem a magyar fél elfogadó politikája magyarázza a kínai érdeklődést, az együttműködést olajozza, hogy a segítőkészség az államigazgatás alsóbb szintjeire is lecsorog. A kínai hitelek hazai bedőlése kisebb kockázat, de a szerződések szokatlanul alaposak – véli a Kína-kutató.