Habár az ingatlanpiaci árrobbanásnak több oka is volt, ráadásul messze nemcsak magyar problémáról, hanem globális krízisről beszélünk, azt mégis kevesen vitatják, hogy a CSOK néven ismertté vált otthonteremtési kedvezmény kivette a részét a drágításból.
A CSOK miatt megnövekedett a kereslet, ami dráguláshoz vezet
A megnövekedett keresletet látva a befektetők is megmozdultak – ami ugye… további keresletet eredményez
A megnövekedett kereslet hirtelen ömlött a piacra, így egyrészt ösztönözte az ingatlanfejlesztéseket, ami akár jó is lehetett volna, másrészt viszont megdrágította az alapanyagokat, a munkaerőt, a fejlesztők pedig egyébként is kalkuláltak az állami támogatással és a nagyobb vásárlóerővel. Így bár épültek új lakások, ezek nem tudták érdemben csökkenteni az árrobbanást, sőt.
Hozzá kell tenni, hogy ugyanebben az időszakban CSOK nélkül is nagyon kedvező lakáshitelekhez lehetett jutni, fix és alacsony kamatozással.
Először Budapestet, majd innen kigyűrűzve Győrt, Debrecent és mára az ország minden települését elérte a drágulás.
Hol tartunk most? 2015-ben egy átlag budapesti lakást még 7-8 évnyi medián bérből lehetett megvenni, ma 15-20 évig kellene a medián bér 100%-át félretenni ehhez.
Összességében elmondható, hogy minél előbb vette fel valaki a CSOKot, az annál nagyobb segítséget jelentett, minél később, annál inkább csak némi kompenzációt kapott az elszállt árakhoz képest.
A változásokat soha nem egy tényező indítja el, de minden körülményt figyelembe véve elmondható, hogy a CSOK szándékai ellenére középtávon sem javította, inkább rontotta a lakáshoz jutás feltételeit. Habár mindig nehéz megmondani, hogy mi lett volna, ha…