Szilágyi Áron Tokióban megszerezte harmadik olimpiai aranyérmét férfi egyéni kardvívásban. Történelmi a tett. Ennél jobban nem is alakulhatott volna Áron története annak a dokumentumfilmnek a szempontjából, ami róla készült, és aminek a címe Egy mindenkiért. Ebben a filmben a rendező, Muhi András Pires 2017 és 2019 között követte a sportolót, de nem is csak őt, hanem a férfi kard csapatot is. Kiderül, hogy Áron, valamint a világbajnok Szatmári András, Gémesi Csanád és Decsi Tamás nagyon jó kis csapatot alkotnak- szeretik egymást, zrikálják is, és néha véresen összevesznek az edzések során egy- egy tuson- szóval együtt küzdenek. Ennek az együtt küzdésnek lett az eredménye a Tokiói bronz, amire egy ország büszke. Nem csak azért, mert 25 éve nem történt ilyen, hanem azért is, mert közben megismertük ezeket az embereket, ezeket a karaktereket. Muhi András Piressel beszélgettünk arról, mi az értelme a sportdoksinak a vívás-, és mi a foci esetében. Szóba kerül az utánpótlás nevelés fontossága, de személyes történetek is, például az, hogy Áron életében mekkora szerepe volt a filmnek, de az is, hogy a rendező a pást mellett nőtt fel, most elmeséli, hogy miért.